Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-01-22 / 4. szám

Egy agg szolga halála. A mult év utolsó napjaiban, karácsony másodnapján hunyt el Erdélyben, Yizaknán, Nagy Bácon1 Ferenc József, a vizaknai ref. egyházban 66 éven át volt orgonista kántor és leánytanitó, élete 94. évében. Széditő magasságú életkor ; de ismerve a jó öreg nagytátit, (e sorok irója igy nevezte őt,) a mily hosszú, ép oly szép élet is volt az. Az élet tüköré a halál. Életrajza helyett halála leirását közlöm, és pedig egy bizalmas levélből, melyet ez elhunytnak lelkésze, a nagyhirü Herepey Károly, Erdély kitünö egyházi szónoka ira, az elhunytnak egy Pesten lakó nő-unokájához. A tárgy s az iró egyaránt érdekes lesz olvasóink előtt. „A szegény öreget — irja a széplelkü Szerepey — senki nálam jobban nem szerethette. Ő engem e század elején, mint kis gyermeket sokat hordozott ölében*) s utoljára 30 évig szolgált együtt velem, példátlan szép egyetértésben, — s midőn ő ugy szeretett engem mint fiát, én is tiszteltem mint atyámat. Ezért, bár szomorú jelentését eddig bizonyosan kaptad, sietek téged végnapjairól körülményesen tudósitani. „A jó öreg, 94 éve dacára elég eleven s a szolgálatban kifáradhatlan volt. Szorgalmasan tanitott, egy templomozást sem mulasztott el, velem járt beteghez és temetésekre s nem akarta soha elismerni, hogy ez neki fárasztó. Azonban a mult ősz óta lábai dagadozni kezdtek s látható volt gyöngyülése. De akkorsem hagyta el magát, posztó cipőt vett, s ugy cibikelt mankójára támaszkodva — s ha mondtam neki: „Öreg ur, magának már nyugodni kellene" — azt felelte: „Hagyja el claritásod, hagy' szolgáljak a mig lehet." „Végre még is erőt vett az öregségi elgyöngülés. Le kellett feküdnie s november hó végén beadta hozzám lemondását, melyet én december 4-én referáltam a consistoriumban; s az öreg még az nap délután, fiának kíséretében ennek házához ment, s a mi csodálatos, gyalog. xAz igaz, hogy mikor a ház alatt levő boltba belépett, csak ennyit tudott mondani: „Vessétek meg hamar az ágyamat, mert ebbe a helybe meghalok." Ezzel a jó meleg mellékszobában ágyat készítettek, melybe lefeküdt s abból aztán fel sem kelt többé. „Egész betegsége alatt igen csendes volt: orvosságot venni nem akart ; étvágya volt, de az étel nem maradt meg benne, hanem vizet akármennyit megivott volna. Eleinte egyszer másszor pipázgatott, s néhány szót mondott is. De az utolsó 5—6 napban behunyta szemeit s baloldalára kifelé fordulva, semmire nem figyelve, csendesen feküdt. Mikor dec. 26-án d. u. 3 órakor kiadta lelkét, én épen csak egyedül voltam mellette; de észre sem vettem volna, hogy most utoljára lehelt, ha *) Herepey maga Vízaknán született, hol apja János, a maga idejében szintén Erdély el§5 egyházi szónoka, akkor lelkész volt. Ő keresztelte atyámat is, ki Vízaknán 1798. január 25 én született. Sz. k. D . . . be nem lép ; ő tett figyelmessé s mondta, hogy küldjünk föl a fia után, ki az előtti éjjel nem aludván, kissé ledült vala. Ö azonnal le is jött; de az öreg már nem lélegzett többé. Tükröt tartottam szája elébe, de legkevésbbé sem homályosodott meg. Vége volt. — 45 éves papságomban sok haldoklót láttam, de soha ily csendes halált nem. „Itt levő gyermekei mindent megtettek körülte, a mit lehetett. Temetése Vízaknához mérve nagyszerű volt. A három iskola gyermekei, hosszú sorban zászlókkal, a felnőtt nagy leányok, régibb tanítványai, innepiesen öltözve a koporsó előtt mentek, hol egyikök fehér atlasz párnán a Ferenc-József rendjelt vitte. A koporsó után jöttek a család tagjai, minden céhek és társaságok, a ma" gistratus, törvényszék, minden felekezet papjai s roppant néptömeg. Igy a menet a templomba vonult, mely nem győzte befogni a nagy sokaságot. Itt én halotti beszédet s rövid imát és áldást mondván, megindult az egész sereg a temetőbe, hol a nagy vadkörte-fához közel, az általa életében kijelölt sírba helyeztettük. Sir ja felett Székely Ferenc ur tartott egy kis beszédet. S ezzel a szomorú ünnepélynek vége volt. Áldás emlékére." Igy ir szolgatársáról, az egyszerű orgonista - tanítóról, Erdély első protestáns papja. Az öreg Ferenc József egy egyházban tölte 66 évi szolgálat idejét, s most Vízaknán alig van oly öreg asszony, a ki ne lett volna az ő tanítványa. Ezelőtt pár évvel, a minisztérium megalakulása után ruháztatott fel tanítói érdemei elismeréséül a Ferenc József rend koronás ezüst keresztjével. Végre csak saját jogcímemet említem meg, melynél fogva az öreg nagytátiról szólok. Első nőmnek, az irodalomban Iduna néven ismert Száz Pólinak, anyai nagyatyja volt. 1855-ben láttam utoljára, 79 éves, szép egyenes tartású, derült piros képű s rendkívül tisztes öreg volt, ki mint a régi papok mindig fehér nyakkendőt viselt. Tiszta, munkás életet élt. Nyugodjék békével. Sí ász Károly. Iskolai értesítés. A t. c. szülőknek. Alulírottnak van szerencséje a tisztelt szülők figyelmét felhívni, hogy a pesti reform, felső leányiskolában az iskolai második félév mart. 1-sőjén kezdődvén, a beiratások február 25-ikétől kezdve történhetnek. • Félévi tandíj a rendes tantárgyakért 6 frt., beiratási dij 2 frt. uem reform, vallásúak vallástanitásért havonkint 1 frtot fizetnek. Rendes tantárgyak: Vallás, magyar és német nyelvtan, irálytan, irodalomtörténet, magyarok története, világtörténelem, földrajz, számtan, természettan, vegytan, természetrajz, szépírás, aesUietika és nőimunka, Rendkívüliek: francia és angol nyelv, rajz, ének, zene, s. a. t.