Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-02-12 / 7. szám

dogmatismusa és haeresise, s bizon egy cseppel sem jobb egyik a másiknál. Kétségtelen, hogy ő, a kitűnő természettudós, nem gondol a természettudományok ócsárlására ; hanem azon epigonok ellen pattognak nyilai, kik egy egy avatott tudósnak szerényen felállított hypothesisére ugy esküsznek, mint akármelyik igazhivő Rómára és Wittenbergára. Ha megengedhető voina az odiosa comparatioval élnem, kimondanám, hogy a mult évi folyamban a sok jeles közt is az első koszorút Jakab Elek nyerte el „Bölöni Farkas Sándor és kora" cimü terjedelmes politikai és irodalomtörténeti tanulmányával. Ez nem csak méltó életrajza a derék északamerikai utazónak, hanem kiváló tárgyismerettel tünteti fel az erdélyi kormányzási viszonyokat a jelen század elején és a magy. irodalom úttörő kísérleteit, melyekben Farkas Sándornak kiváló szerep jutott. Jakab Elek, mint az erdélyi volt főkormányszék tudós levéltárnoka, mindenek fölött képesítve van azon korról hű, képet adni, a mi neki ezen dolgozatban kiválóan is sikerült. A „Keresztyén Magvető * mult évi folyama 22 ivnyi terjedelmével még a tulcsigázott várakozást is nem csak kielégíti, hanem felül is múlja; sőt nem habozok azt ez idő szerint a legjobb magyar folyóiratnak nevezni. Pedig a folyóirat még csak egy része annak, mit a tudós tanárok a mult évben előfizetőiknek adtak. Ezenkívül megajándékozták még irodalmunkat Channing művei fordításának egy füzetével, me y 12 ivre terjed, s előfizetőiknek ingyen megküldötték. Az első kötet társadalmi tárgyú értekezéseket foglal magában az önmivelődésről, a jelen korszakról, a munkás osztályok emeléséről, a nemzeti irodalomról és a nevelésről. A könyvet Kriza János püspök látta el előszóval, mely Channing életiratát adja. Channing Ellery Yilmos északamerikai unitárius pap, született 1780-ban, meghalt 1842-ben. Ő azon kiváló egyéniség, ki hazájában maga körül tudta csoportositni a felekezetek félszegsógeitől szabadulni vágyó, általános keresztyéni magaslatra törekvő elemeket minden vallási társulat köréből. Hibáznának uni" tárius hitrokonaink, ha őt kizárólag magokénak neveznék, mert ő valódi keresztyén volt minden dogmatika formula nélkül, mindnyájunknak, az egész keresztyén emberiségnek sajátja. Egy magas eszménykép élt lelkében a keresztyénségről, mely ép oly kevéssé volt összeszorítható az unitárius felekezet határai közé, mint ifjúsága éveiben a kálvin confessióiba. Hogy ideáljának legszabadabb kifejlést az unitárizmus engedett, s hogy ezért ő az unltarizmusnak nagy lendületet és elterjedést adott Amerikában, az igaz ; de mint életirója is rószrehajlatlanul megjegyzi: „szabad lelke semminémü felekezeti korlátozást el nem ismert, ő „az isten és emberszeretők egyetemes egyh zának* volt tagja. Szerinte a vallás élet és szellem, és nem credo, vagy forma. A tiszta, szent jóság szellemében áhítozott a mennyei atyával való egyességre, nemes, önfeláldozó szeretetben kivánt lenni minden emberekkel, mint testvéreivel. Jézus Krisztust határtalan tisztelet és szeretet érzelmeivel üdvözölte, mint tökéletes kinyilatkoztatását annak, mivé az ember istennel való egyességben lehet és lennie kell. A felekezetességre és vallás vitákra mély utálattal és szánakozással tekintett, s a hívőket és felekezeteket csakis ahoz képest méltányolta, a mint képmásait látta bennök a közös mesternek, a ki azért imádkozott, hogy mindenek „egyek legyenekEzt jelentette nála azon nyilatkozat: „Kevés van bennem az unitáriusból." Channing müvei számtalan ezer példányban közkézen forognak már egész Európában, még orosz fordításuk is megelőzte a mrgyárt, mig végre most legalább egy kötetet belőlök magyar nyelven is olvashatunk. A „Keresztyén Magvető * a folyó évben is negyedéves füzetekben fog megjelenni, s jutalmul adja előfizetőinek Channing művei második kötetét. A harmincnégy nagy ivnyi díszes kiállítású, gazdag tartalmú olvasmány előfizetési ára egész évre 1 frt 60 kr. Előfizetési felhívását közelebbi számunkban közöltük. Kovács Albert. Jámbor hangok az igazhivöség táborából. Épen most veszem Révész I. ur „ Figyelmezőu

jének ez évi első kettős füzetét}

s nem állhatom meg, hogy t. olvasóközönségemmel ne ismertessem azon nyilatkozatot, melyet a tudós szerkesztő jónak látott az én védekezésemre válaszolólag közzétenni. A „Figyelmező", ugy hiszem, tán még sincs anynyíra elterjedve, hogy az én lapom minden előfizetője is olvashatná, pedig kár volna, ha ország-világ nem ismerné azt a nagy becsű okmányt, melyből, — különösen, ha védekezésemet azzal összevetik, miután %contraria juxta se posita magis elucescuut", minden