Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-02-05 / 6. szám

kíméletet .... pusztítja hazánkat. Igazságos vagy te azért Uram, ami kevélységlink megérdemli ezt a megaláztatást ! Önzők és bujálkodók voltunk. Élvezetek után futottunk, kívántuk a földi gazdagságot, mely élvet ád; hogy ezt elérjük nem válogattuk az eszközöket. A jólétet, tekintélyt, fényűzést szerettük. Gazdagok voltunk, de azért szegényebb embertársaink iránt könyörület nem lakozott szivünkben ; gyűlölséggel teltek el a szegények a gazdagok iránt, kiket boldogoknak tartottak: — igen, mi mindnyájan, élveinkkel megelégedve, vagy csalódva, egy formán hibásak voltunk. Mindezt látva, te állottál elő óh uram! Elpusztitád a mi vagyonunkat, megmérgezéd örömünket. Váraink, mulató helyeink köré félelmet és könnyeket állítottál. Kényszeritél minket, hogy bálványozott testünket, melynek a lélek lett rabja, hamuval hintsük be. Igazságos vagy te Uram, hiuságunk e nagy csapást tőled megérdemli. Erkölcseink, élet elveink megromlottak. Hamis esküt hangozttattunk, sőt dicsőittettünk és megkoronáztunk-Gúnyt űztünk mindennel, mi szent, a házasság sz. kötelékei, a nő, szóval minden házi erény közöttünk gúny tárgyává lett. A színház, irodalom, az erkölcstelenség és bűn iskolájává változott. Jellemünk könnyelműsége, a hosszas szolgaság tűrése, szenvedélyeink alacsonysága, kirivó öltözetünk, gyalázatos dalaink által korunknak és a világnak botrányul szolgáltunk. A bűn lett a társadalom minden rétegében uralkodóvá, minden ember szeme előtt olyanok történtek, melyeket megnevezni sem szabad. Ekkor lobbant fel haragod Sodomára és Gomorára, mellyé lettünk, tüzet és kénesőt bocsátottál ránk. Te igaz vagy, és a mi bűnünk megérdemli az ostort. Istentelenek és hitetlenek voltunk, képmutatók és babonások. Egyik résznek nem volt vallása, a másiknál csupán alakja volt meg. Mi az evangéliumból Űztünk gúnyt, melyet nem ismertünk, és ha ismertük, másokat tanítottunk, hogy azt ne higyjék. Félre lettünk undok tanácsokkal vezetve, oltalmaztuk távol a tévelygőket, itt hazánkban oly szokásoknak kedveztünk, melyekben magunk sem hittünk, hogy igy a tudatlanság és könnyűhivés által hatalmunkat a szegényekre kiterjesztve, ezáltal biztosítsuk galádul szerzett javainkat. A helyett, hogy neked szolgáltunk volna, szolgáltunk nevednek, mintha téged akartunk volna társunkká és bűneink oltalmazójáva tenni. Ezért hagytál el minket. Egy csaló, ravasz császár kezébe adtál minket, ki eltékozlá vagyonunkat, kiontá gyermekeink vérét, férfiainkat fogságba dobatá, a népek és nemzetek előtt megbecstelenítő nevünket. Igazságos, vagy te óh uram és méltányos ítéleteidben. E csapások, melyekkel suj tolsz minket, az iszonyú helyzet, melybe jutottunk, nemnyiták ki szemeinket a bűnök felett, melyek minket veszedelemre vittek. Nem bűnbánattal, de bosszúval vagyunk eltelve. A helyett, hogy magunkat vádolnók, vádoljuk szomszédunkat, mintha bün nélküliek volnánk; zugolódunk szigorúsága ellen. Oh az ámítástól ments meg minket Uram ! — Az alázatosságot, melyre minket az ellenség tanít jneg, te add a mi szivünkbe amaz üdvöt hozó alázatot, és miután átvezettél minket a tüz és szenvedés mélységein, szabadics meg az idegentől, add vissza ismét édes hazánknak békéjét} hogy igy mehessen elődbe; add, hogy szülessünk a próbáltatás által ujjá, és kegyelmedből a jóban megálljunk-Hogy az elvesztett békét tőled Urunk ismét megnyerjük, nem hivatkozunk városaink füstölgő romjaira, nem testvéreink kiontott vérére — nem, mi Jézus nevében, e világért kiontott véréért kérünk tőled békét. Ámen. PóorJózsef. * Bécs. A bécsi hivatalos lap írja : „Az osztrák protestánsok 1866-iki egyházi szervezetök 109 §. értelmében a zsinat minden hat esztendőben hivatik össze és pedig a birodalom fővárosába, Bécsbe. Összehívja a cultus és oktatásügyi minisztérium felhívására — az egyházi főtanács. Miután az első közzsinat 1864 május 22-én hivatott össze, ennélfogva a cultus és oktatásügyi minisztérium meghagyá a cs. kir. evang. A. és H. C. egyházi főtanácsnak, hogy 1870 május havában hívnák össze újból. Azonban az egyházi főtanács közbenjárására a cultus és oktatásügyi minisztérium, mind két hitvallású evangélikusok közóhajának engedett, midőn azt egy évvel hátrább halasztotta. Az osztrák evangélikusok zsinata tehát 1871 junius 7-én veszi kezdetét. Miután a népiskolák ügye lesz különös tárgya, figyelemmel fogjuk kísérni folyamát. * Bonn. Az egyetemi kath. theol. kar tanárainak sorsa még nincs eldőlve. Mint a „Prot. Kirchen Ztg," megbízható forrás után kö2li, Müller cultusminiszter az egyetemi tanács által a kölni érsek túlkapásai miatt támasztott nehézségekre azt felelte, hogy ő az érsek előtt kifejezte már sajnálkozását ennek egyoldalú eljárása fölött. A kath. theol. kar tanárainak, kik az állam által helyeztettek hivatalaikba, nincs joguk az állami hatóság beleegyezése nélkül uj hittételekre kötelezni magukat, melyekről a facultas statútumaiban semmi szó nincs. Az érsek pedig semmi esetre nem tilthatja meg egyoldalulag és közvetlenül valamely tanárnak az előadások tartását. Ha Hilgers, Reusch és Laugen tanárok működése huzamos ideig akadályozva lesz, a miniszter nem érzi magát azon helyzetben, hogy uj tanerőket állítson helyűkbe. A mint mondják, az illető tanárokkal is hivatalosan közöltetett, hogy nyilvános tanári működésűk útjában semmi akadály nem áll, és hogy az állam minden hivatalokban és jogaikban védelmezni fogja. * Braunsberg. Michaelis bölcsészettanárt is felfüggesztette a püspök a papi functioktól, s a theol. tanulókat eltiltotta előadásai hallgatásától. Alig terjedt el