Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-02-05 / 6. szám

ennek a hire, néhány tudós férfiú, — tanárok, jogászok, orvosok, birtokosok, — felkérte az illetőt, hogy részükre felolvasásokat tartson. Michaelis engedett a kérésnek, s most igen számos és tekintélyes közönség előtt tart elő­adásokat a bölcsészet történetéből. * A meringi ügy ismeretes már más lapokból is, de különösen a miénkből. Közelebbről teljhatalmú kor­mánybiztos küldetett ki oda az ii y megvizsgálására, mi­dőn kitűnt, hogy a község tagjainak túlnyomó többsége ragaszkodik papjának Renftlenenek az infallibilitás ellen emelt protestatiójához, s csak egy pár kisebb fiók-köz­ség hajlott a püspök szavára. A gyülekezet opponalása a püspök túlkapása ellen az alkotmány alapján correct­nek bizonyult s az alkotmányban engedélyezett cultus-és lelkiismereti szabadság határait nem lépte át. E sze­rint a kormánynak nincs oka a közbelépésre. * Konstantinápolyból jelentik, hogy a galatai ör­ményk atholikus egyházban a Ilasun pártja és ellenpártja közt véres verekedés fejlődött ki, melyben többen meg­haltak és meg sebesültek. * Az ortliodox köpeny ismét fordult. Boroszló­ból irják a Prot. K. Ztg.-nak : „Városunk nagy várako­zással nézett azon felolvasás elé, melyet Dr. Hoffman berlini generalsuperintendens, az itteni belmissio-egylet kérésére tartott jan. 14-én „az 1870-ik év hatása és kö­vetelése az evangelikus Németországra nézve" cim alatt, De a nagyszámú hallgatóságot nem könnyen érhette volna nagyobb csalódás, mint ezen alkalommal. Az előadás oly homályba és határozatlanságba volt burkolva, hogy sen­kit ki nem elégíthetett. Legrosszabb dolga volt az or­thodoxia képviselőinek, kik őt ide hivták, mert tapasztal­niok kellett, hogy apologetájok sem tudott tisztán ma­radni a modern gondolatik befolyásától, hogy a confessiokat agyon hallgatta, az uniót védelmezte, sőt hogy a Pro"1 testantenverein alapelveit a leglényegesebb pontokban ma­gáévá tette.Tulajdon tételei ezek:„Az egyház épületének meg kellujulni. Mily sokan beszélnek egyházalkotmányról,a gyü­lekezet közreműködéséről, és ha ezek érvényesülni töre­kesznek, megijednek. Abban kell járni, hogy a prédiká­cióink elevenebbek, áthatóbbak, ezerszer megragadóbbak legyenek, hogy ne beszéljünk csak bizonyos iskolaszerű szabály szerint, sat. Nem ér semmit egy dogmát, vagya dogmák bizonyos számát vagy rendszerét igaznak tar­tani ; hanem Jézust és benne minden isteni jót és aján­dékot élénken megragadni. Az egység, melyet a Jézus Krisztusban való hit, a keresztség és az urvacsorája ki­fejez, népünket (katholikusokat és evangélikusokat) szi­lárdabbul és bennsőbben összetartja, mint minden jogal­kotmány. * Nagyon phantasticus, sóhajtá mellettem egy orthodox. És valóban, nagyon idegenszerű. Hiszen ugyan­ezen felolvasó beszélt nem igen rég a tan szükséges központjáról, s ilyen gyanánt „istennek emberré levé­sét, az emberré lett istennek kereszthalála és feltámadása által eszközölt váltságot, az általános bűnösséget és a bűnös örökkárhozatát" jelölte ki. Ugyanakkor mindazo­kat, kik ezen központot el nem fogadják, különbség nél­kül ugy tüntet.c fül, mint a kiknek nincs helyes alapja, s a materialistákkal egy vonalra állította. Pápai menedékjog. Rómában az olasz kormány azon szándékát, mely szerint a pápának a középkorból eredő menedékjoga megadassák, a legtöbb képviselő nem helyesli. Erre nézve a „Frankfurter Zeitungnak" Rómá­ból a következőket irják: „Egy kormány, mely tapinta­tosság hírében áll, miként terjeszthet a képviselőház elébe a jesuisticus doktrínákat illetőleg oly veszedelmes javaslatokat: ez megfoghatlan. A javaslatban világosan kimondatik : Ha valaki azon helyeken, melyek (az 5 és 6-§ értelmében) az állami törvényhozással szemben im­munitással vannak felruházva, vétséget követ el, vagy máshol már elkövetvén a vétséget, azon helyek valame­lyikére menekül: a pápa beleegyezése szűk ségeltetik az illető üldöztethetése és börtönbevethetésére nézve. Ha ez az ostoba privilégium a kamara által elfogadta­tik, egy modern jogi államban egy magánember létezend, ki a törvénynek fittyet hányhat, s kreáturáit, ha vét­keznének, oltalmazhatja mindaddig, mig jónak látja. E szerint a jezsuiták direkt felhatalmazás utján mindent tehetnek, a mivel urok megbízza, mert a hata lom nél­küli felsőség nincs feljogosítva őket galléron ragadni. Reméljük, miszerint a parliament a pápának menedék jogát, mint törvénysértést, illő erélylyel vissza utasítja. Ami a javaslatot általában illeti, nem ér az egy bajoc­cot sem. Miért legyen a római egyház főnöke szent és sérthetetlen, mig a protestánsok és más felekezetek elöl­járói mint közönséges halandók tekintetnek : ezt azt én rövidlátó eretnekeszem nem képes felfogni." KÜLÖNFÉLÉK, A „Konstanz. Zeitung"-nak irják: Néhány hei­delbergi egyetemi tanuló Kübel freiburgi püspöknek kije­lenté, miszerint a katholika egyházból, mint melynek különösen ujabb tanaival meggyőződéstik össze nem egyez­tethető, kilépnek. * Az ausztriai összes tkeologiai fakul­tások a római kúria által felszólittattak, hogy a csal­hatatlansági dogmát ismerjék el. A prágai, bécsi és olmützi érsekek most tanácskoznak a fölött, hogy mit válaszoljanak e felhívásra. Valóban kíváncsiak vagyunk a tanácskozás eredményére. * Dr. Jurányi Lajos a növénytan rendkívüli ta­nára a pesti m. kir. egyetemen, ugyanezen tudomány rendes tanárává neveztetett ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom