Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-12-31 / 53. szám

hogy szakférfiak kiküldessenek külföldre, s e mellett a tanitóképezdék is szaporodtak. Az sem áll, hogy a közoktatási budget apadna, mert közoktatási célra 115 ezer, közművelődésire 30 ezer stb. van előirányozva, azonkivül az Eszterházy-képtár e budgetből vétetett meg, s még tekintetbe veendő, hogy a 17 jogakadémia közül csak alig néhány van meg a budgetben, mert külön alappal, felekezeti dotatióval birnak. A vallásszabadságról szóló törvényt illetőleg megjegyzi, hogy az megvan nálunk, ha nem is §-ba öntve, de a nép józan értelmében, vakbuzgóságtól ment türelmében. Igaztalannak mondja Miletics vádjait, mintha a nemzetiségek elnyomatnának, hisz királyaink, egyházaink alapitványaiban mindig, sőt még a nemesek praerogativáiban is részesültek a külön nemzetiségek, a demokratikus alkotmány pedig épen egyenlőséget hozott be. (Igaz; helyeslés.) Hoffmann Pálnak feltlve \ital budgetjére, hol a számok korántsem ostentatióból hozattak fel, hanem azért, hogy két tiszti állomás rendszeresítését indokolja. Az interkalaris jövedelmekről szóló törvénynek, igaz, nem nagy a substratuma, de elvi fontosság késleltette elkészültét, igy például előkerül ott a görög püspöki székek jövedelme, mely egyúttal árvaalap is, azonban reméli, hogy a javaslatot mielőbb a minisztertanács s aztán a ház elé terjesztheti. Vigasztalja őt az önérzet, hogy aki óhajt, talál működésében dicsérendő intézkedést is ; ott van a Józsefműegyetem ujjá szervezése; az országos képzőművészeti tanács; az orsz. rajztanoda; Öt tanítóképezde, 2 reáltanoda, s átalán meggyőződhetik mindenki, hogy a még észlelhető hiányok nem az ő akaratán multak, de az akadályok nehéz és sürü voltán, mert bármit vesztett is azon uton, melyre nem személyes érdek, de a király szava szólitá, nem vesztette el az önérzetet, hogy kötelességének mindig meggyőződése szerint és lelkiismeretesen megfelelni törekedett és mellékcélok által nem vezéreltetik. (Élénk s tartós éljenzés.) A minister beszédje után K a u t z Gyula előadó kinyilatkoztatván, hogy a költségvetésre vonatkozó megjegyzéseit a részletes vita alkalmával fogja megtenni: az általános vita befejeztetett, s a budget, részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. ftttllöldi egyház és iskola Az ev. szövetség küldöttsége. New-York, nov. 21. Az ev. küldöttség amerikai tagjai nov. 20-dikán fogadtattak New-Yorkban. E küldöttség, mint azt lapunk annak idején terjedelmesen közölte, a célból küldetett ki az evangélikusok szövetgégének amerikai egyesülete részéről, hogy az európai küldöttekhez csatlakozva az orosz cárnál az orosz alattvalók lelkiismereti szabadsága megőrzését kérelmezze. Okot pedig ily követségre a balti tartománybeli li^theráuusok szomorú sorsa szolgáltatott, melynél fogva az egyházba való viezszatérésök büntető törvény által megakadálvoztatik. A most hazatért amerikai tagok összejövetelét és fogadtatását a „Kreuz-Zeitung" következőleg írja le. A gyűlés elnöke Morse Sámuel, a távírda ünnepelt föltalálója volt; a küldöttség többi tagjai közül jelen voltak : F i e 1 d Cyrus, a ki az atlanti tenger alatti huzal készítése körül oly uagj érdemeket szerzett magának, a preabyteriánusok öreg, nagytekintélyű lelkipásztora Dr. A d a m s Vilmos, az anglikán episkopális egyház legidősb püspöke Dr. 11 v a i n e Ohióbol, Dr. S c h a f f tanár, a metthodisták püspöke Dr. S i m p s o n Matthew, úgyszintén több theologiatudor, mint pl. a baptista Dr. B i s c h o p Náthán. Morse elnök akadályozva volt a friedrichshafeni útnak a többi delegátusokká! való megtételére. A küldöttséghez tartozó Chase Salamon, az ország főbírája nem jelenhetett meg a gyűlésen. A gyűlés ének és imádkozással vette kezdetét. Mire Dr. P r i m e, az „Observer" szerkesztője élénk tetszésnyilvánítások közt köszönetet mondott a deputationak. Azután Dr. S c h a f f tanár, mint titkár, jelentést tön az eredményről. Elmondta, hogy a mozgalom Svájcban indult meg; kiemelte, hogy nem politikai vagy confessionalis motívumok forogtak itt szóban, hanem a deputatio kiküldésére a lelkiismereti szabadság megőrzésének alapelve adott okot. Egy némely hirlap olyan forma tudósítást bocsájtott közre, mintha a !

üldöttség gúnyosan (snubbed) fogadtatott volna; de ez nem igaz, mert a miniszterelnök Gortschakoff részéről a legelőzékenyebb fogadtatásban részesült. E nevetséges közlemény terjesztői nem gondolták meg, hogy ez által nem a deputatio, hanem a nagy államhivatalnokon követnek el sértést. Egyébiránt a küldöttség ügye igen kényes természetű volt, mert olyan színnel látszott bírni, mintha egy idegen ország polgárai ama hatalmas állam belügyeibe akartak volna avatkozni; ennélfogva a deputatio semmiféle ígéretet nem kért és nem jü várt; az initiativának magából Oroszországból kell eredni, s ez a nemeslelkü cártól, ki 23 millió rabszolgának adta visziza szabadságát, méltán meg is várható. Szónok nem hiszi, amit a hírlapok írnak, hogy a balti tartományok törvénykezési-, iskolai- és egyházi nyelve, mely eddig német volt, most nem az lenne; s hogy a dorpati egyetem megszüntettetett és Wilnába helyeztetett volna át; a cár nagylelkűségétől ő más politiKát vár. Végül megjegyzi, hogy Oroszország a civilisatio utján nem állhat meg, szerinte nem is szándékozik megállni, s hogy a lelkiismereti szabadságot bizonyára előbb -utóbb proklamálni fogja. A feladatot, melyszerint a keresztyénség a mobamedanismus területére is álvitessék, Oroszország oldhatja meg legkönnyebben, ha saját polgárainak lelkiismeretét is föloldja az iga alól. Ezután az öreg Dr. A d a m s szólott. Beszédét élceel kezdte. Azért gyültünk itt össze — agymond — hogy jelentést tegyünk, de nem azért, hogy némely városi hivatal módjára az elrablott javakon osztozkodjunk; mi az utazást saját költségünkön tettök meg. Főleg két pontra