Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-12-31 / 53. szám

nevelés útját évtizedeken, nemzedékek életén át kell egyengetni, különösen nálunk, hol a hiányok nem a jelen tétlenségében, de évtizedek mulasztásaiban gyökereznek. Az 1868. 38. tc. revisiója sürgettetik; igen, van a törvényen javitandó, de a törvény részszerfi, idő előtti változtatása még többet árt; majd felfedezzük még több hiányát is, és akkor a nyert tapasztalatokhoz mérten, megfontolva lehet és fogunk segiteni rajtok, miként azt az őket megalkotó nagy szellem is czélozta, s az ország érdekei kívánják. Mindazáltal nem mondhatja senki, hogy a népnevelés terén tespedés állt be nálunk ; tavaly 479 községi iskola volt, ma van 658, a felekezetek nem kevésbé igyekeztek iskoláikat, dacára a szegénység és egyéb akadályoknak, gyarapitani és szaporitni, s most 1682 felek, iskola van. Igaz, hogy sok helyt rosz az iskola-épület, de hogy folyton javíttatnak, az kitűnik az évi költségvetésekből, s különösen mult évben is 116,000 frt fordíttatott e célra. Gondoskodik a kormány a tanitók szellemi képzéséről is, a póttaufolyamok, hol a segédszerekkel és használatukkal ismertetnek meg a tanitók megtermik üdvös gyümölcsüket, mi abból is kitetszik, hogy a hallgatók száma folyton gyarapodik, tavaly volt 1500, most 4200. A felnőttek oktatásában több mint 23000 részesült. A tanszerek beszerzésében is minden lehetőt megtett a kormány. A tanfelügyeletet illetőleg szeretné, ha a hiányok és mulasztások necsak általán említtetnének fel a házban, de az adatok a kormánynak tudomására juttatnának. Különben e téren is igyekezett üdvös intézkedéseket tenni; behozta a pályázati rendszert, alkalmazott több néptanítót, hogy kitüntesse, miszerint e pálya sem olyan, melyen előre haladni nem lehetne a kiváló érdemne k. (Helyeslés). Az évi kimutatást illetőleg az adatok részbeni hiányában nem állíthatta össze eddig, csonkát pedig nem akar előterjeszteni, annál is inkább, mert ő a törvény azon kifejezését: közoktatás, ugy értelmezi, hogy nemcsak a népiskolák,, de egyéb tanintézetek is odaértessenek, ily modorban fogja ő az 1870. és 71-ki kimutatást egybe foglalva, lehetőleg rövid idő alatt, előterjeszteni. A középtanodákat illetőleg annyiféle kísérlet tétetett már e téren, hogy ő szakférfiak konsultálása nélkül nem akart intézkedni, s azért készíttetett az országos tanáregylettel véleményes tervezetet a középtanodák reformálását illetőleg, és csak mikor meggyőződött, hogy az jó, hogy az ágostaiak is elfogadták, hogy az lényegében megegyez a bécsi enquette tervezetével, hirdette ki azt s/.ept. 8-án, azt tartva, hogy e téren inkább semmi, mint rosz. Nem habozott azt életbe léptetni, midőn szilárd meggyőződést szerzett, hogy alkalmatop, és legyőzte az idő rövidsége miatti akadályokat. (Helyeslés.) A reáliskolák tanulói már annyira szaporodtak, hogy Pesten az alreáltanoda sem elég, hanem egy uj főreáltanoda iránt nyújtott be tervet. (Helyeslés.) Ha a tantárgyak beosztása nem hiánytalan, azon segitni lehet idővel, de az áttétel egy osztálybíl másikba nem segít. — Felvetik, hogy a klassikai és reál nevelés egyaránt felkarolva levén a középtanodai tantervbe, az tökéletes nem is lehet. Igaz, nem lehet. Hisz tökéletest ez irányban alig is lehetne produkálni; de azért a klassikai mivelést egyszerűen eldobni nem szabad, mert arra tanít, amire a reál mivelés nem ; jellemszilárdságot, ízlést önt a tanoncba, nem a fordítás által, mit ha elfeled is, megmarad a szellem és hatása. (Átalános helyeslés.) Jámbor Pál képv. szólt ellene a klassikusokűak, pedig az ő homlokát is alig érintné a méltán megérdemlett költői babér, ha a klassikusokból, és pedig eredetiből, nem gyűjtötte volna ismereteit. (Derültség ; helyeslés.) Az egyetemről talán nem szólhat némi elfogultság nélkül, hisz tanulója, hosszú évsoron át tanára volt, de elfogultsága megbocsátható neki, mert csak annyi, hogy nem látja azt ép oly sötét szinben, mint némelyek festik. Hiány itt is van, volt Göttingában és Heidelbergben is, legvirágzóbb korukban, de tespedé3t itt sem tüntethetni fel, ha tekintetbe veszszük. miként szaporodik a hallgatók száma ; a jogászok 600-ról 1200-ra, az orvosok 168-ról majdnem 500 ra, bölcsészek 9-ről 120-ra szaporodtak. Vádolják őt tanszék kumulatióval is, itt azonban jól meg kell különböztetni, hogy nálunk csak rokon tárgyak adattak egy kézbe, ezentúl azonban az sem lesz, holott jeles jogtanárok (Mittennayer, Roscher stb.) különféle tanszékeket is foglaltak el, mert nem a tanárok számától, de képességétől, akarata- és jellemszilárdságától függ az egyetem hírneve, dicsősége. (Éljenzés.) Szive mélyéből szólt Vécsey képviselő, midőn a kivételes állapotok kerülését szükségesnek mondá, maga is törekszik erre, s a disponsátiókat kerüli. (Helyeslés.) A közoktatási tanácsot illetőleg Schwarc képviselő ur is helyeslését fejezte ki az intézmény iránt; az pedig, hogy mikép, törvény vagy kinevezés utján töltessék-e be, az felfogás dolga; a miniszter, kit a közoktatási tanács létesítésében törvény vezérel, felelős, a tanács pedig nem önálló testület, hanem csak a miniszter tanácsadója, mely szakférfiakból áll, s minden párt-tekintet nélkül működik. Ilv minőségüknél fogva aztán mindegy, akár kineveztetnek, akár választatnak, ámbár mindkét részből vannak, mert itt csak a szakképzettség lehet döntő. Nem mellőzheti el az egyetemi tánács érdekében néhány szót szólni, bár nem tartozik szorosan e térre, mert oly szigorú váddal illettetett az, melyet meg nem érdemelt, már csak azért sem, mert a rektor-választást más kommissió eszközli ; tudta szerint nem is uralg ott olyan szellem, mely még Balassát, az egyetem ez elhunyt fénycsillagát, magántekintetekből mellőzte volna, hanem egyszerű oka volt a mellőztetésnek, hogy a hírneves gyakorló orvos emberbaráti működésétől administrativ ténykedés miatt ne vonasaék el, mig ellenfele, ha nem is gyakorló, de kitűnő theoretikus tudós volt. (Helyeslés.) Egyes objektiókra felelve megnyugtatja Jámbort, hogy gymnasialis tanárképezde vau az egyetemen, reáltanárképezde a József műegyetemen. A paedagogium (befejező praeparandiai osztály) nem lesz hátránynyal arra