Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-12-24 / 52. szám
bizottmány megválasztása is ezen gyűlésnek feladata, a 3-ik §. értelme szerint. 7. §. A küldöttek választása kantononként, kővetkező fokozattal történik: Azon kantoni szakaszok (Sectionen), melyek 50 taggal birnak, egy küldöttet; azok, hol 100 tag létezik, 2-őt választanak; minden következő 100 tagnak, illetőleg ha többen vannak 50-nél, joguk van mindig még egy küldöttet választani. Azon kantonok is, melyekben nincs szakasza (Sectio) a svájci egyletnek, egy küldöttet nevezhetnek ki magok közül, a központi bizottság beleegyezésével. 8. §. Az egylet egy pénz-alapot létesit, mely a tagsági járulékokból és az önkénytes adományokból fog képződni. Minden sectio kötelezi magát a központi pénztárba évenkint legalább annyi 1 /2 frankot betenni, mint a hány tagja van valamelyik szakasznak — mint a svájci egylet kiegészítő részének — saját körén belül. 9. §. A központi bizottság a közgyűlésen mindig jelentést terjeszt elő működéséről és számol a kezelt pénz hováforditásáról. 10. §. Ezen alapszabályokon csak a közgyűlés tehet változtatásokat. * * Elfogadtattak az alapitó-gyülés által Bielben 1871. évi junius 13-án, és ugyanezen alapszabályokat egész terjedelmökben sajátjának vallotta a Zürichben 1871. nov. 28-án megalakult: „schweizerísche Verein für freies Christenthuin." Közli: B o d Károly. * Stroszmayer püspök, ki közelébb egészsége helyreállítása végett Rómában járt, november 25-dikén a pápánál kihallgatáson volt. „Egyszerre — írja az „A. A. Ztg." - a pápa Stroszmayernek a csalhatlansághoz való állására tért át, S itt minden kétértelműség nélkül biztosan mondhatjuk, hogy Stroszmayer bevallotta az igazat, s kijelentette a pápa előtt, miszerint reméli, hogy isten segélyével lelkiismeretét jövőre is tisztán meg fogja őrizni. Erre nem várva választ, beszédének tartalmát általános színbe öltöztette, s abbeli reményét fejezte ki, hogy az egyház jelenlegi megpróbáltatása annak megdicsőitésére fog vezetni; mire a kihallgatás véget ért." „Ez volt — írja tovább az augsburgi lap — a dolog menete, s ha az infallibilísták másként tudják, jelentsék ki nekünk, valyon a pápától vették-e értesülésüket." * Aargau. Az aargaui nagy tanács nov. 28-ki ülésén a következő határozatok hozattak: I. A nagy tanács a kormánynyal egyetértőleg elhatározza az államnak az egyháztól való elválasztását. II. A nagy tanács határozza, miszerint az elválasztás tekintetében mindenekelőtt a következő postulatumok érvényesíttessenek : 1. A felekezeties alkotmánypontok eltör'ese 5 2., a születési-, házasságkötési- és halálozási könyvek vitelének állami hivatalokra való átruházása ; 3., a kötelező polgári házasság behozatala ; 4.. a temetkezési szertartásoknak mint tisztán rendőri ügy kezelése ; 5., az állam mint ilyennek a püspöki kötelékek alóli felszabadítása ; 6., egy törvény alkotása az egyházi testületeket illetőleg; 7., az egyházi javak kiadatása; 8., olyan vallástanítás behozatala, mely minden tanodában az összes fiatalságra nézve, valláskülönbség nélkül megállhat. III. A kormánytanács leiratához hiven járjon el s a sürgetett törvényjavaslatokat mielőbb terjessze a nagy tanács elé. * A katholikus mozgalmak Oroszországban is megindultak, de csak a világiak közt, mert a papság, — mely a közélettől mereven visszatartja magát, — nem érdeklődik a közügyek iránt, vagy ha igen, ugy nem meri a subordínatio miatt érdeklődésének jelét adni. Közelébb 0 s s i n i n lelkész, — ki mint a görög-orthodox egyház képviselője a müncheni ókatholikusok kongressusán részt vett, — három felolvasást tartott a római katholika egyház ujabb mozgalmairól. Felolvasásaira nagy közönség jelent meg, de a hallgatók közt papot nem igen lehetett látni. * Londoniból írják: Közelébb az angol kath. praelatusok gyűlést tartanak, melyen a többi közt azon kérdés is tárgyaltatni fog, mi módon állittassék föl Angolország számára egy katholikus egyetem. Az egyetemi tanulmányok végett különböző vidékeken fenálló katholikus tanodák, szám szerint 12, ez egyetemnek alá lennének rendelve. A terv szerint, több latin és görög iró művei, melyek eddig a protestáns ugy, mint a katholikus intézetekben előadattak, jövőre a katholikus tantervből kitörültetnének. Az alapítandó universitásuál a legfőbb nehézség a királyi engedély megnyerése, mely néíkül törvényileg érvényes diplomákat egy tanintézet sem állithat ki. * Svájcban az 1848-iki alkotmány revisiójával épen most foglalkozó szövetséggyülés nemzeti tanácsának f. hó 7. és 8-ik napjain tartott ülésén, a vallásügyre vonatkozó 47. és 48. cikkre nézve, hosszabb vita után, megállapodás történt. E két cikk a következő szerkezetben lett elfogadva: 47-dik cikk: „A hit- és lelkiismeret-szabadság sérthetetlen. Senkit sem lehet vallásügyi nézeteiért polgári vagy politikai jogainak gyakorlásában korlátolni, továbbá valamely vallásos tény végbe vitelére rászorítani, vagy annak elmulasztásáért büntetni." E cikk utolsó pontja, t. i. „Senkit sem lehet egy olyan confessio, hitvallás, vagy vallásos társulatnak, melyhez nem tartozik, cultus céljaira tartozó adó fizetésére kötelezni" — az illető bizottmányhoz visszautasittatott, melynek azt világosabb s határozottabb szerkezetben kell előterjeszteni. — 48-dik cikk: „Az isteni tiszteletre vonatkozó tényeknek szabadon gyakorlása az erkölcsiség és nyilvános rend korlátain belül biztosíttatik. A kantonoknak, mint szintén a szövetségnek hatáskö-104*
