Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-12-24 / 52. szám

rébe tartozik, a szükséges rendszabályokhoz nyúlni, mik a hitfelekezetek kózt a nyilvános rendet és békét fentartsák, s egyházi hatóságoknak a polgáriba, mint az állam jogaiba avatkozását gátolják." Későbbi határozat által a jezsuitáknak a köztársaság területéről kitiltása fentartatott. („Bpk".) * Jules Simon a francia közoktatási miniszter a nemzetgyűlés elé terjeszté a közoktatási törvényjavaslatot, mely csak 22 szakaszból áll, mindamellett igen terjedelmes. Főbb pontjai a következők : Minden leány vagy fiúgyermek hatodik életévétől a tizenharmadikig tanköteles ; ezen idő alatt akár községi akár magániskolában vagy a családban az ismeretek bizonyos minimumát köteles elsajátítani, mely bizonyos meghatározott tantárgyakat foglal magában Az oktatás ezen minimuma a tanköteles időszak végén vizsgálat utján constatáltatik s esetleg bizonyítvány által erősíttetik meg. Ha valamelyik gyermek egy hó folyamában kijelentés nélkül háromszor az iskolából elmarad, attya vagy gyámja az iskolai bizottság elé idéztetik s megintetik ; az első engedetlenég esetén neve a polgármesteri hivatalban, két vagy négy hétre nyilvánosan kifüggesztetik s a családtól minden közsegély megvonatik ; további engedetlenség esetén 100 franknyi bir ág, sőt a polgári jogoknak három évre való elvesztése alkalmazható. Az iskolabizottság a tizenhárom éves gyermekeknek, akár iskolát látogattak, akár magánoktatásban részesültek, nyilvános vizsga alapján bizonyítványt ad. Ha kitűnik, hogy a gyermek a családban oktatást nem kapott s iskolába sem küldetett, az atya vagy gyám ellen bünfenyitő eljárás indíttatik. 1880 január 1-től kezdve egy huszonegy éves polgár sem fog többé a választási lajstromokba beíratni, ki elemi iskolai bizonyitványnyal nem bir vagy más módon bebizonyítani nem képes, hogy írni és olvasni tud. 1876, január 1-től kezdve senki sem bizható meg iskola vezetésével, ki képesítési bizonyítványt felmutatni nem bir. Az apácák, kik 1876. jan. 1-én az oktatás terén már négy évig működtek, ily bizonyítványt előmutatni nem kötelesek. Az elemi oktatás költségei a községek és megyék kötelező kiadásai közt első helyet foglalnak el. Fedeztetnek 1. ajándékok és hagyományok utján, 2. a községek rendes jövedelmeiből. Minden megyében államköltségen tanitó- és tanítónői képezde állíttatik. K()LIÍ\rÍ!LÍlh * Jelentés. Mitrovics Gyula hittanár és főiskolai lelkész „Egyházi és szertartási beszédeidnek első kötete rövid idő alatt elhagyja a sajtót. Minthogy azonban az előfizetések még mindig érkeznek, ezért 3 különösen több távol-vidékiek felszólítására, az előfizetési határidő január hó 15-ik napjáig elhalasztatik. — Sárospatak, 1871. dec. 12-én. A kiadók. * A verseci evang. gyülekezet folyó hó 17-ikén választá meg egyhangúlag lelkészének a budai evang. segédlelkészt Gratz Mór urat. A verseci protestánsok ennél jobb választást nem tehettek volna, mert Gratz Mór úrban egy minden tekintetben evangeliumi buzgóságú egyéniséget nyertek, ki felül emelkedve a felekezeti szük korlátokon, a tiszta keresztyénség álláspontján áll; tiszta szív, és nemes lélek az, mely öt kedvessé tették mindenütt, hol őt ismerték. Szeretjük hinni, hogy e választásnak örülnek az ottan lakó reform, testvérek is, kik eddig pásztor nélkül szétszórva éltek; hisszük, hogy ők is csatlakozni fognak és egy erős egyesült protestáns gyülekezetet fognak alkotni a végvidéken. Adja isten, hogy azon magvak, melyeket el fog hinteni Gratz ur gyülekezetében, jó gyümölcsöket teremjenek. Őszinte szerencsekivánatunk kisérje őt helyére! * Babes interpellátiójára a közoktatási minister a dec. 17-iki gyűlésen oly értelemben felelt, hogy a ministerium közvetlen rendelkezése alatt álló tanodákban a tannyelv, a vidék nyelve szerint, részint tisztán magyar, részint vegyes ajkú; az uj tanintézetek fölállításánál az idegen ajkúak érdekeire ezután is tekintettel leend ; tanár-képzésről gondoskodva van az egyetemi bölcsészeti kar, a gymnasiumi- és reáliskolai tanárkópezdék által, melyekben a haza minden fiának alkalom nyujtátik a tanári pályára való kiképeztetésre; az ösztöndijak k iosztásánál a nemzetiség nem vétetik tekintetbe ; a mi végre az utolsó kérdést illeti, e tekintetbea a törvényjavaslat tárgyalásakor a ház fog határozni. E felelet — mint előre tudtuk — Babest nem elégítette ki s a nemzetiségi képviselők régi szokása szerint éles szavakkal szemére veté a nemzetiségek elnyomására való törekvést annak a ministeriumuak, mely még az elfogulatlan külföld szerint is, az idegen ajkúak érdekeitmindig kelletén tul figyelembe vette és veszi, s mely ép e tulengedékenysége által teszi mindinkább és inkább tulkövetelőkké a nemzetiségeket. * Egy agg- néptanitó. Hosszumezőről (Mármaros-megye) irják: Közelébb hunyt el Lajos András helybeli ref. néptanitó, ki 48 év óta, vallás- és nemzetiségkülönbség nélkül oktatója volt a kicsinyeknek, több mint 5000 gyermeknek adott szellemi tápot s majdnem az egész hosszumezei ref. egyház tőle nyerte az első oktatást. A szegény néptanítóra méltán büszke volt a község és az egyház s elvesztése annál fájdalmasabb. Áldás legyen a hű szolga porain! * Maximovics Miklós a kultusministerhez interpellatiot intézett a szerb egyházi kongressus ügyében, kérdezvén, miért nem szentesittetnek e kongressus határozatai és mi akadályozza e szentesítést ? * A nemzeti képcsarnok-egylet f. é. május 13-ki közgyűlése elhatározá, hogy néhai Eötvös József báró vall. és közokt. m. k. miniszter kópét, és a magyar