Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-12-24 / 52. szám

Körmendy Sándor roszszalja a minister eljá­rását, hogy eddig még nem állította fel a kolozsvári egyetemet, nem rendezte még gymnasiumainkat, s nem hozott létre még ipariskolákat. A költségvetést részletes tárgyalás alapjául nem fogadja el. Mednyánszky Sándor nem szavazza meg a költségvetést, mert a minister nem tud választani a római szent szék és a nemzet önállósága közt, s mert a tanügy körül sem jár el azon szabatosság és erélylyel, melyet tőle jogosan várhat a nemzet. Vécsey Tamás elfogadja a költségvetést, azon reményben, hogy a minister a közoktatás terén tapasz­talható hiányokon segiteni fog. Szerinte mindenekelőtt a tanitók és tanárok anyagi helyzetén kell javitani, a vizs­gákra nagyobb gondot és szigort forditani, s végül a protekció-rendszert kiküszöbölni; mert mig ezek meg nem történtek, tudományos előhaladásról nálunk szó sem lehet. A vita első napján a szónokok sorát Orbán B a 1 á z s zárta be, ki a költségvetést elfogadja ugyan, de óhajtja, hogy a kormány, elhauyagolt népnevelésünk érdekében minden lehetőt megtegyen. A második nap, dec. 21-én a vitában csak három szónok szerepelt, u. m. Schwarc, Patrubány és Tisza. Schwarc Gyula általános helyeslés közt előbb Hoffmann ellen polomizált, roszszalván annak ré­szint subjektiv megtámadásait, részint a közoktatási ta­nács ellen kifejtett nézeteit. Szerinte ez intézmény nem­csak hasznos, de szükséges is, csak az a kár, hogy törvényjavaslat alakjában nem terjesztetett a ház elé, hogy kellőleg megvitattatott volna. Azután a tanintéze­tek körül tapasztalható hiányokra tér át, s e tekin­tetben osztja Hoffmann aggodalmait. Főleg a gymnasiumi reformokra van szükség; igy pl. a görög nyelv tanitása azon modorban, mint ma taníttatik, fölösleges. Nem mulasztja el újból sürgetni az 1868 : 38. t. c. revideálását, mely amennyire kitűnő szellemére, annyira gyarló szerkeze­tére nézve, és olyanok azután az általa létesített intézmé nyek is. A mi szorosan a budgetet illeti, sajnálja, hogy a kormány többet nem tudott előirányozni iskolai célokra, mint a mi előirányozva van; de reméli, hogy a ház, mely méntelepekre annyit szavazott meg, pótolni fogja a hiányt, midőn a tanítókról, a nemzet napszámosairól, azok özvegyei, árváiról van szó. (Helyeslés minden oldal­ról.) Végül erélyt, buzgalmat ajánl a kormánynak, külö­nösen az oly machinatiokkal szemben,melyek bizonyos oldal­ról a haladás akadályakép fölvétetnek. Általánosságban •Ifogadja a költségvetést. Patrubány Gergely a testi épségre szük­séges intézkedéseket is megtétetni szeretné. A tanítást általán könnyíteni óhajtja. Az egyetemnél a tanszékek helyes betöltését sürgeti. Végül Tisza Kálmán Schwarc előadására néhány megjegyzést tesz. Nem tartja helyesnek a tandíj eltörlését. A tanszabadsággal ellenkezőnek hiszi azt, ha minden tanintézet az állam kezébe megy át, mert akkor a konkurrentia megszüntetve levén, a nevelés egyoldalú lesz, A tanitói fizetés-felemeléstől csak ugy vár jó sikert, ha a jó tanerők szemeltetnek ki a jó díjazásra. Végül azon véleményét fejezi ki, hogy bármennyire fontos is a nevelés ügye, az adófizetők anyagi helyzetére tekintettel kell lennünk, s nem szabad őket bármily szent célért is túlterhelni. Dec. 22-kén a vita tovább folyik, de erról jövő számunkban. ííüiíülrii egyház és iskola. A svájci szabad keresztyén-vallásuak egyletének alapszabályai. 1. §. A svájci szabad keresztyén-vallásuak egyle­tének célja a vallásos szabad érzelmű törekvéseknek a hon határai közt szabad terjedhetést és sikert eszközölni; elősegíteni azt, hogy az egyházi tanok és intézkedések korszerűvé képződjenek, továbbá szó- és Írásbeli tanítás által a nép vallásos fogalmait tisztázni, és ez által a vallás-erkölcsi népéletet megszilárdítani. 2. §. Az egyletnek tagjai mindazok, kik ezen alap­szabályokat elfogadják és belépési szándékukat a köz­ponti bizottságnak kijelentik; azonban azon kantonokból, melyekben fiók-egyletek létesülnek, csak azok lehetnek tagjai a svájci egyletnek, kik az illető kantoni fiók-egy­lethez tartoznak. 3. §. Az egylet folyó ügyeit egy 7 tagu központi bizottság intézi el, a mely bizottság — tekintettel az or­szág különböző részeire — a küldöttségi gyűlésen válasz­tátik meg két évi időtartamra, de újból yaló megvá­laszthatási jog mellett. 4. §. Legfölebb minden két évben egy közgyűlést tart az egylet és célját főként az olcsó, valódi vallásos, szabadelvű s népszerű iratok, minél nagyobb mérvben való elterjesztése által törekszik megvalósítani. 5. §. A minden két évben tartandó gyűlésen hatá­rozzák meg a legközelebbi közgyűlés helyét, tekintettel azon kantonok által tett ajánlkozásokra, melyekben a gyűlés megtartását óhajtják. Ezen gyűlés rendezéséhez és vezetéséhez egy helyi bizottság is járul, melyet az illető kanton saját egyleti tagjai közül választ és erről a központi bizottságot értesiti. A körülmények szerint ezen kettős bizottság a gyűlés helyét át teheti a kijelölt kantonon kivül más­hova is. 6. §. A közgyűlést mindig a küldöttségi gyűlés előzi meg, mely a központi és helyi bizottmány, valamint a különböző kantonok küldötteiből alakul. Itt a közgyűlésen tárgyalandó ügyek felett tanács­koznak és megállapítja a központi bizottmány az ajánla­tokat, melyeket a közgyűlés elé fog terjeszteni, ugy szintén mindenféle indítványokat; valamint a központi

Next

/
Oldalképek
Tartalom