Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-12-24 / 52. szám

Körmendy Sándor roszszalja a minister eljárását, hogy eddig még nem állította fel a kolozsvári egyetemet, nem rendezte még gymnasiumainkat, s nem hozott létre még ipariskolákat. A költségvetést részletes tárgyalás alapjául nem fogadja el. Mednyánszky Sándor nem szavazza meg a költségvetést, mert a minister nem tud választani a római szent szék és a nemzet önállósága közt, s mert a tanügy körül sem jár el azon szabatosság és erélylyel, melyet tőle jogosan várhat a nemzet. Vécsey Tamás elfogadja a költségvetést, azon reményben, hogy a minister a közoktatás terén tapasztalható hiányokon segiteni fog. Szerinte mindenekelőtt a tanitók és tanárok anyagi helyzetén kell javitani, a vizsgákra nagyobb gondot és szigort forditani, s végül a protekció-rendszert kiküszöbölni; mert mig ezek meg nem történtek, tudományos előhaladásról nálunk szó sem lehet. A vita első napján a szónokok sorát Orbán B a 1 á z s zárta be, ki a költségvetést elfogadja ugyan, de óhajtja, hogy a kormány, elhauyagolt népnevelésünk érdekében minden lehetőt megtegyen. A második nap, dec. 21-én a vitában csak három szónok szerepelt, u. m. Schwarc, Patrubány és Tisza. Schwarc Gyula általános helyeslés közt előbb Hoffmann ellen polomizált, roszszalván annak részint subjektiv megtámadásait, részint a közoktatási tanács ellen kifejtett nézeteit. Szerinte ez intézmény nemcsak hasznos, de szükséges is, csak az a kár, hogy törvényjavaslat alakjában nem terjesztetett a ház elé, hogy kellőleg megvitattatott volna. Azután a tanintézetek körül tapasztalható hiányokra tér át, s e tekintetben osztja Hoffmann aggodalmait. Főleg a gymnasiumi reformokra van szükség; igy pl. a görög nyelv tanitása azon modorban, mint ma taníttatik, fölösleges. Nem mulasztja el újból sürgetni az 1868 : 38. t. c. revideálását, mely amennyire kitűnő szellemére, annyira gyarló szerkezetére nézve, és olyanok azután az általa létesített intézmé nyek is. A mi szorosan a budgetet illeti, sajnálja, hogy a kormány többet nem tudott előirányozni iskolai célokra, mint a mi előirányozva van; de reméli, hogy a ház, mely méntelepekre annyit szavazott meg, pótolni fogja a hiányt, midőn a tanítókról, a nemzet napszámosairól, azok özvegyei, árváiról van szó. (Helyeslés minden oldalról.) Végül erélyt, buzgalmat ajánl a kormánynak, különösen az oly machinatiokkal szemben,melyek bizonyos oldalról a haladás akadályakép fölvétetnek. Általánosságban •Ifogadja a költségvetést. Patrubány Gergely a testi épségre szükséges intézkedéseket is megtétetni szeretné. A tanítást általán könnyíteni óhajtja. Az egyetemnél a tanszékek helyes betöltését sürgeti. Végül Tisza Kálmán Schwarc előadására néhány megjegyzést tesz. Nem tartja helyesnek a tandíj eltörlését. A tanszabadsággal ellenkezőnek hiszi azt, ha minden tanintézet az állam kezébe megy át, mert akkor a konkurrentia megszüntetve levén, a nevelés egyoldalú lesz, A tanitói fizetés-felemeléstől csak ugy vár jó sikert, ha a jó tanerők szemeltetnek ki a jó díjazásra. Végül azon véleményét fejezi ki, hogy bármennyire fontos is a nevelés ügye, az adófizetők anyagi helyzetére tekintettel kell lennünk, s nem szabad őket bármily szent célért is túlterhelni. Dec. 22-kén a vita tovább folyik, de erról jövő számunkban. ííüiíülrii egyház és iskola. A svájci szabad keresztyén-vallásuak egyletének alapszabályai. 1. §. A svájci szabad keresztyén-vallásuak egyletének célja a vallásos szabad érzelmű törekvéseknek a hon határai közt szabad terjedhetést és sikert eszközölni; elősegíteni azt, hogy az egyházi tanok és intézkedések korszerűvé képződjenek, továbbá szó- és Írásbeli tanítás által a nép vallásos fogalmait tisztázni, és ez által a vallás-erkölcsi népéletet megszilárdítani. 2. §. Az egyletnek tagjai mindazok, kik ezen alapszabályokat elfogadják és belépési szándékukat a központi bizottságnak kijelentik; azonban azon kantonokból, melyekben fiók-egyletek létesülnek, csak azok lehetnek tagjai a svájci egyletnek, kik az illető kantoni fiók-egylethez tartoznak. 3. §. Az egylet folyó ügyeit egy 7 tagu központi bizottság intézi el, a mely bizottság — tekintettel az ország különböző részeire — a küldöttségi gyűlésen választátik meg két évi időtartamra, de újból yaló megválaszthatási jog mellett. 4. §. Legfölebb minden két évben egy közgyűlést tart az egylet és célját főként az olcsó, valódi vallásos, szabadelvű s népszerű iratok, minél nagyobb mérvben való elterjesztése által törekszik megvalósítani. 5. §. A minden két évben tartandó gyűlésen határozzák meg a legközelebbi közgyűlés helyét, tekintettel azon kantonok által tett ajánlkozásokra, melyekben a gyűlés megtartását óhajtják. Ezen gyűlés rendezéséhez és vezetéséhez egy helyi bizottság is járul, melyet az illető kanton saját egyleti tagjai közül választ és erről a központi bizottságot értesiti. A körülmények szerint ezen kettős bizottság a gyűlés helyét át teheti a kijelölt kantonon kivül máshova is. 6. §. A közgyűlést mindig a küldöttségi gyűlés előzi meg, mely a központi és helyi bizottmány, valamint a különböző kantonok küldötteiből alakul. Itt a közgyűlésen tárgyalandó ügyek felett tanácskoznak és megállapítja a központi bizottmány az ajánlatokat, melyeket a közgyűlés elé fog terjeszteni, ugy szintén mindenféle indítványokat; valamint a központi