Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-12-10 / 50. szám
Törjük szét hát az indifferentismus békéit, nyissuk meg a haladás útját s engedjünk szabad folyást a fölfakadt forrásnak! Minden mozog, csak előre, isten megsegit! Végre S c h m i d szólott az eszközökről, melyek által az uj irányú népszerű vallásos irodalom terjedése elő:nozdittatnék; e végre egy bizottság alakult, melynek feladata lesz ez ügyet fölkarolni. Aztán az alapszabályokat olvasták fel, és miután ellenvetések nem történtek, el lettek fogadva. Elnöknek K a m p 1 i lelkészt választották, társelnöknek Lár. g Henrik zürichi lelkészt, és a 7 tagu központi bizottság is megalakult. Bod Károly, papjelölt. Egy uj reform egylet. Basel, 1871. dcc. 1-én. A kis Svájc nagy mozgalmak szintere — a valalás mezején. Már évekkel ezelőtt alakult egy reform-egylet a „schweicerischer Vereinfür freies Kristenthum.a A hatás elébb utóbb ellenhatást szült p október havában ez idén alakult az „evangelisc h-k i r c h 1 i c h e r V e r e i n" a szigorú positivisták egylete. Ma (nov. 31) egy uj reform-egylet alakuló gyűlése folyt le: „die schweicerischkirchliche Gesellschaft" név alatt, mint közvetítő irány, tekintélyes férfiak részvéte mellett, mint Hagenbach baseli tanár, nagy egyháztörténész, Schultz tanár s kedvelt szónok, a zürichi superintendens stb. Ha nt. szerkesztő ur egy kis helyet enged becses lapjában, nyújtom az uj reform-egylet programmját, mely következő öt pontból áll: „1. Mi a jelenkor vallásos mozgalmaiban oly tüneményt ismerünk el, mely nem csupán emberi önkényből jött létre, hanem istentől rendelt fejlődésen nyugszik. Meggyőződésünk tehát, hogy az egyházban eltérő hitnézetek jelenleg elkerülhetlenek. 2. A különböző irányoknak kizárása, nézetünk szerint, veszélyeztetné az egyház lételét. Ali tehát a pártok békés kiegyenlítéséhez tehetségünk szerint járulni akarunk, s igy egy egészséges fejlődést elősegíteni. 3. Ezen feladatot elérni véljük, midőn egyrészt ragaszkodunk a történelmi hagyományhoz és a Jézus Krisztus örök érvényű megváltó müvéhez, másrészt midőn elismerjük azon szükségességet, hogy a keresztyén hitigazságoknak a jelenkor kivánalmainak megfelelő kifejezést kell adni. 4. Megkülönböztethetjük tehát magunkat azoktól, a kik a keresztyén hitnek absolut mérvéül a jelenkor műveltségét ismerik el, valamint azoktól is, a kik a keresztyén igazságok minden időkre érvényes kifejezéseül egy határozott tanformulát ismernek el. Ép azért kötelességünknek tartjuk oda működni, hogy mindkét iránynak törekvését az egyház javára fordítsuk. 5. A végre egyesülünk tehát, hogy kölcsönösen erősítsük egymást ezen alapelvekhez való ragaszkodásunkban és azoknak valósítására serkentsük egymást." Eddig az öt pont. Magyarázatul járul hozzá: „Ezen programmal lépünk a közönség elé. Nem tartozunk az egyik párthoz azért, mert ugy találjuk, hogy ott nem jut igazi kifejezéséhez az igazi keresztyénség, mert egyrészt egyoldalú idealismussá fajul, másrészt csupa morálban ta álja lényegét. Mindamellett a jelenkor ezen vallásos mozgalmát nem csupa emberi Önkény kifolyásának tartjuk, hanem istentől akart fejlődési mozgalomnak, melyen az egyháznak keresztül kell mennie. S ezen iránynak az egyházból való kizárását nem tartanok jónak, annál kevésbé, mivel annak tekintélyes képviselői vannak, kiknek szintén szivökőn fekszik vallások érdeke és komoly törekvésök a keresztyénséget a korral összeegyeztetni, jóllehet a kor szellemét kelletén tul mértékül használják az igaz keresztyénség mérlegelésére és meghatározására. A másik párttal közös törekvésünk: a keresztyénség lényegét megőrizni. Erősen hiszünk az élő istenben, a ki az embert a maga képére teremtette, ki a bűnt megbünteti, de egyszersmind kijelenté megváltó szeretetét a Krisztusban. Hiszünk a Krisztusban, a kinek mint igaz isten-embernek tanában, életében, halálában és feltámadásában istennel való kibékülésünk és a mi megváltásunk elvégeztetett. Meggyőződésünk, hogy ezen üdvnek hittani elsajátítása az igaz keresztyéni élet lényege, és hogy a kor humanistikus törekvései folytonos megujulást ós a Krisztusban adott üdvforrásban való elmélyedést szükségeinek. Végre erős meggyőződésünk, hogy istentőli életünk, a mely e földön csak egy tökéletlen kezdet, egykor tökéletes boldogságba folyik. De bár mennyire valljuk is ezen igazságokat, mint az evangelium alapigazságait, mindazáltal még sem egyezhetünk abba, hogy egy határozott tanformulát ismerjünk el a keresztyén igazságok minden időkre érvényes kifejezéseül, sőt inkább azt hisszük, hogy a keresztyén igazságok kifejezésére szolgáló tanformák szükségük, sőt kívánják a szent iráson és a keresztyéni tapasztalaton alapuló megújítást. Midőn ezen szempontokból kötelességünknek ismerjük oda működni, hogy mindegyik párt törekvése az egyháznak javára iráuyoztassék, nem vélünk ez által önhittséggel vádoltathatni. Nem akarjuk programmunkkal azt mondani, hogy hivatottaknak érezzük magunkat az egyházban a vitáknak véget vetni, sőt inkább nagyon érezzük, hogy ez más kéznek van fentartva. Csak azért emeljük fel szavunkat, hogy minden szabad tudományos vizsgálódás mellett az evangeliom lényege meg ne csonkittassék, és hogy az evangeliomhoz való ragaszkodás mellett a szabad tudományos vizsgálódás jogaiban elismertessék." A párt organuma egy népszerűen szerkesztett lap leszen: „Volksblatt für die reform. Kirche der Schveic"
