Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-12-03 / 49. szám

tak. összesen 25 folyamodó közül azonban csak 8 vétethetett föl, mert tárgyalások vannak folyamatban az iránt, hogy a szegedi rablópör által hírhedtekké vált egyének elhagyatott gyermekei, nehogy a környezet, az alkalom szegényeket apjuk, anyjuk nyomdokaiba vezesse, a szeretetházba felvétessenek, Tekintsünk szét a szeretetházban, mig a buzgó nevelésbarátok üléseznek. A földszinten találjuk az első 12 tagból álló család tan- és hálószobáját, mellette a családtanitó Bzobájávab ezek mbllett van a konyha s az élés-kamara. Az emeleten a másik családtanitó lakása. Ugyanitt van az igazgatónak két szobából álló lakása s a rajz- meg vizsgálati terem, mely tanácskozási teremül is használtatik. A körülbelül 8 holdnyi telken több melléképület áll, melyek mind gyermekcsaládok lakásául fognak átváltoztattatni. Az istóllóban 2 tehén van, s a kertben a nyári munkásság nyomai láthatók. Minden házi- és mezei munkát a gyermekek együtt a tanítókkal és igazgatóval végeznek, s az ember bámul, meghallva azt, hogy sok a henyéléshez, kóborláshoz szokott gyermek a szeretettel párosult helyes vezetés következtében büntetésnek tekinti azt, ha a többi társakkal nem dolgozhat. Taneszközök elegendő mennyiségben találhatók. Láttunk itt mintegy 12 fali olvasótáblát, 1 számoló gépet, 2 darab fekete írótáblát, melyek egyike kótairásra van előkészítve, 25—30 palatáblát a gyermekek számára, Raíf természetrajzi tábláit, Magyarország és Európa térképeit, 1 glóbust, Bopp természettani fali tábláit, Bopp összes elemi iskolák számára egybeállított természettani és chemiai eszközeit, szép kis földtani ásványgyöjteményt. A könyvtárban megvan minden magyar paedagogiai munka, s ezenkívül Schmidt encyklopacdiája, Schmidt neveléstörténete, továbbá "Vörösmarty, Petőfi, Arany, Kisfaludy munkái, több gyermekolvasmány, összesen 164 kötet. Az iskolapadok Kunze mintája után vannak elkészítve. Egy azonban feltűnő volt előttünk. Az t. i., hogy a kormány által beszerzett taneszközök a szeretetházban sehol sem találhatók. Sok felekezeti iskola visszaküldé a minisztériumnak a taneszközöket, egy példányt a szeretetháznak megküldeni talán nem ártana? Ott hálával fogadnák. De menjünk a rajzterembe, mert a zalamegyai derék tanfelügyelő elnöklete alatt megkezdődött a vizsgálat. Beléptünkkor a tihanyi r. kath. plébános kéri az ég áldását a magyar munkára, s ezzel veszi kezdetét a balaton-füredi szeretetház ünnepe. Dobján, családtanitó a kath. vallású növendékeket kezdi vizsgálni. Nem hiába vannak a szeretetház alapitója és vezetői abban a hiszemben, hogy Dobján családtanitóval „az úristen jó kedvében áldotta meg a szeretetházat!" Megérdemli. A szakférfiákra kellemes benyomást tesz az, ha a tanitás és vizsgálás alkalmával a tanitó gyermekies nyelven, sze" retetteljesen beszél a növendékekkel, ha a tanitás és vizsgálásból következéseket vonhat arra nézt, hogy itt a családias együtt élésnek kifolyása a bizalommal teli közeledés. Következik a református gyermekek vallástani vizsgálata. De mi ez ? Wéber, a lángbuzgalmu menházvezetőnk ismert svájci német polgár, ki egy évvel ezelőtt még egy magyar szót sem értett, ki Magyarországra jövetele előtt édes hazai nyelvünkön még beszélni sem hallott, magyarul kérdez ? Talán olvassa valami jegyzékből a kérdéseket, vagy ugy tanulta meg könyv nélkül ? Hallgassuk meg. A gyermek rosszul felel. Wéber helyreigazítja, kifejti belőle jó és helyes magyarsággal, tiszta kiejtéssel, — habár kissé szakadozva — a várt feleletet. Wéber tehát egy év lefolyta alatt megtanult magyarul, ez által megszégyenítve sok Magyarországon született, itt növekedett német és másajku néptanítót, kik eddig hazai nyelvünket megtanulni sem szükségesnek, sem pedig előnyösnek nem tartották, vagy ha tanultak is magyarul, ezt ellenszenvből, szükségből tették. Wéber más ember. Magyar nevelést a magyarnak — ez elve velünk együtt Wébernek is; de e mellett a német miveltséget fel kell használni. Ezt is aláírjuk. A vizsgálatot folytatják, számtanból Wéber, magyar nyelvtanból Dobján vizsgál. Már két óra óta foly a vizsgálat s a gyermekek nem nyugtalankodnak, de még szemüket sem veszik le a tani tóról. Látszik hogy oktatva nevelnek, nevelve oktatnak : nincs szükségük fegyelmi szabályok felállítására ; még vesszőt sem használnak. Jó kezekbe van letéve a szegény nevelés ügye hazánkban, Wéber és Dobján számára tágas tér nyilt a legszebb működés körében. (Vége következik.) Egy derék község.*) Szalk-Szent-Márton, nov. 23. Napjainkban, midőn részint a vállainkra sulyosodó nagy teher, részint — valljuk meg az igazat — mindinkább-inkább terjedő hidegség s közönyösség miatt, fájdalom, aránylag igen csekély hazánkban az oly községek és gyülekezetek száma, melyek felülemelkedve az önzés szük körén, nemcsak azt nézik, mi hajt a jelenben anyagi hasznot, hanem magasabb, nemesebb szellemi célokért is tudnak hevülni és lelkesülni, napjainkban mondom, jól eshetik minden nemesebben érző szívnek, ha látja, hogy egy nép magasabb rendeltetése tudatára eljutva, mikép küzd az útjába mindenfelöl gördülő anyagi akadályokkal, miképen győzi le a jó akarattal és buzgósággal párosult egyetértés és összetartás még ama paizsos férfiút, a szegénységet is, s ennek következtében mily áldozatokat képes tenni a közügynek szent oltárára. *) E levél az „Ellenőriben már megjelent ugyan, de mivel lapunkhoz szintén beküldetett, örömmel adunk számára mi is helyet. Szerk. 98