Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-12-03 / 49. szám

Ez a hely S z a 1 k-S z.M á r t o n m. város Pest megyében a Duna mellett, lakosainak száma mintegy 3000, kik nemzetiségökre magyarok, vallásukra nézve, nagyon kevés kivétellel, reformátusok. Nincsenek itt nagy birtokosok, gazdagok, nincsenek szélesen kiterjedő pusztái, hanem mint földmiveléssel foglalkozók kisded határjukra szoritkozva, virágzó anyagi jóléttel épen nem dicsekedhetnek, sőt az 1863, de különösen az 1866-iki, itt a szó teljes értelmében Ínséges esztendők lesülytó következéseit még most is sokan érzik. — És még is ily valóban nyomasztó anyagi helyzete dacára mit tett Szalk-Sz.-Márton ? mit tett mint község, mit tett mint egyház rövid két év alatt ? — Beszéljenek a tények. A mult 1870-ik évben e város középületei javítására, újra fedezésére kiadott mintegy 1500 forintot. Az egyház temploma tetejét megujitatta, s tapasztalván, hogy az eddig használt fazsindely mily hamar pusztul, e helyett célszerű, tartós, gyönyörű vas fedéllel fedette be, melyért kiadott 3485 forintot, és ezen kiadása mellett még 1060 forint régi adósságot törlesztett. E jelen évben a község — átvévén a felekezettől a népiskolákat — egy egészen uj iskolát építtetett és egy régit egészen átalakított, ugy, hogy a meglevő négy alapfalon kivül jóformán minden uj. Ezen iskolát is vas fedéllel fedette be s átalában minden egyes részeit és darabját a népiskolai törvény és a mai idők kívánalmaihoz képest, mondhatni elegánsul készítette el, ugy, hogy örül az ember lelke, midőn ezen diszes és célszerű épületeket megpillantva, meghallja, hogy ezek népiskolák. Ezen épületekre a község kiadása többre fog rúgni hat ezer frtnál. Igy gondoskodik Szalk-Sz.-Márton a népnevelési szent ügy előmozdításáról. Lehetetlen azonban itt meg nem említenem és forró hálámat nem nyilvánítanom vallás- és közoktatásügyi miniszter ő nagyméltóságának, ki 2350 frtnyi államsegéllyel örvendeztette meg a szalk-sz.-mártoni községi iskola építési kassáját, valamint teljes elismeréssel és köszönettel kell, hogy megemlékezzünk nagys. Szász Károly tanfelügyelő úrról, a kinek hathatós közbenjárása s utánjárása eszközölte ki Szalk-Sz.-Mártonnak az államsegélyt. De hogy az áldozatot még tovább folytassuk. Ugyan ez évben az iskolaépítés mellett a ref. egyház sugár magas tornyát az eddigi fazsindely helyett bádoggal fedette be, villámháritóval látta el, mely építkezésre ismét kiadott 1671 forintot. — És igy Szalk-Szent-Mártonnak a közügy felvirágoztatására 1870. és 1871-ben 13,716 frt. rendkívüli kiadása volt. — Ezen összegből most már, ne hogy vakítsak és túlozzak, levonva a 2350 frt. iskolaépítésre nyert államsegélyt; mégis Szalk-Szent-Márton már eddig maga erejéből, minden adósság-fel vétel nélkül, 10,766 forintot áldozott a legszentebb célokra. Ez összeg hiszen nem valami nagy, de a ki Szalk-Sz.-Márton helyzetét, viszonyait, anyagi körülményeit ismeri: az bizonyára óriásinak talalandja ez összeget. De talán megragadta a figyelmet ezen kitétel már e d d i és azt kérdik, hogy ennyi áldozatot nem elég-1 tt-e már meg a nép, vagy legalább nem kiván-e megpihenni ! Örömmel mondhatom, hogy nem. Itt igazán beteljesedett a latin példabeszéd: Crescit sub pondere palma. Az eddigi áldozatok nemhogy elcsüggesztettéK volna, sőt ujabb áldozatra tüzelték és lelkesiték, a mit bizonyított avval, hogy e mai napon tartott egyházi közgyűlésben egyhangúlag elhatároztatott, hogy a már régi, roskadozó és célszerűtlen paplak helyett egy uj, szilárd és a város diszét is emelő paplak építtessék. A forrás is kimutattatott, melyből az építési költség fedezendő lesz, és én hiszem, hogy két, legfelebb 3 év múlva, egy célszerű s ízléssel épült parochia álland a mostani romok helyén. És most tisztelt olvasó ítélj ezen elősorolt tényekből, s vonj következtetést e nép jellemére, gondolkodás módjára s buzgóságára. Én részemről óhajtom, hogy a közelismerés koszorúja mellett áldja meg őket a mindenható, s pótolja ki nekik gazdag tárházából azt, mit a közügyre feláldoztak. Dobos László, ref. lelkész és községi iskolaszék elnöke liiiilöldi egyház és iskola. Gí-rácból irják a „Krchztg"-nak: Dr. Tauschinszky Hyppolit vallási társulatába napról-napra többen lépnek be, mióta a társulat alapitói ellen bünügyi keresetet indítottak a miatt, hogy isten lételét s a szellemnek a halál utáni fenmaradását tagadják. Több más osztrák helységben is vannak már testvértársulatok, sőt még a külföldön is terjed, habár gyöngén, a Tauschinszky-féle tan. Braziliában több év óta létezik egy fióktársulat s Dr. T. közelébb egy st. pierre-i telepitvényestől levelet kapott, melyben az tudósítja Öt, hogy tanait francia nyelvre lefordittatá s hogy egy községet szándékozik alapítani. Különös világboldogitók ! Berlin. Az országgyűlés nov. 20-iki ülésén Dove, göttingai tanár, indítványba hozta, hogy a prot. és kath. papuövendékek katonakötelezettség alóli mentésségét Bajorországban is szüntessék meg, miután az észau-német védelmi törvény ezt már rég megszüntette, s az északnémet theologusok a közelebbi háborúban szintén részt vettek. „Én nem látom be,—igy nyilatkozott a többi közt Dove — hogy a két felekezet theologusai miért ne frequentálják a nagy nemzeti nevelőintézetet, ha egyszer erre testileg alkalmasak. Én nem vettem észre, hogy a Franciaországból visszatért theologusok a háború következtében rosszabbakká lettek voln.a S nemcsak az evangelikus, de a katholikus papnövendék is szolgáljon fegyverrel! Ez a törvény előtti egyenlőség!" — A centrum nevében erre Moilinckrodt képviselő fölszólitá a hadügyministert, hogy