Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-11-19 / 47. szám

módon félévi körökre osztattak azon okból, mivel — különösen a tantárgyak némelyikében — igen sok tanitó nem tud magának célszerű beosztást készíteni. A téli félévre (5 hónap), mely a nyárinál (3 hónap) hosszabb, s melyben a növendékek is szorgalmasabban látogatják az iskolát, — a tantárgyaknak is könnyebben felfogható része esvén ez időre — aránylag többet. Az értekezlet valódi Ugybuzgósággal és érdekeltséggel folyt s különösen Németh Zsigmond, seregélyesi főtanitó ur szakavatott és jól átgondolt lelkes szavai, értekezései, buzdításai a még szokatlan tárgyak felkarolására, a tantárgyak körül tett gyakorlati észrevételei, az értekezletet valóban érdekessé tették s erős hitem vau, hogy szavai nem fognak pusztában elhangzani s minden hivatását értő és szerető tanitó — megértve a kor intő szavát — egész odaadással fogja tehetségét és idejét az iskolának szentelni. Az értekezés megszűntével társas ebédre gyűlt k össze az olvasó-kör teremében s Németh Zsigmond ur, mindnyájunk kebelében összhangra találó szavakban adott kifejezést azon tiszteletnek és ragaszkodásnak, melylyel a. t. elnökünk Peremartoni Nagy Zsigmond kerületi főes peres úrhoz viseltetünk, mint olyanhoz, ki évek ho?s ^ során át fáradozott s ma is fáradozik a prot. népnevelés terén s mint ki a tanitók ügyét méltatlan és igazságtalan megtámadtatások esetében atyai szeretettel teszi magáévá. Adjon Isten sok ily lelkes papot, s mint Német Zsigmond oly ügybuzgó tanitót a nevelésügynek ! Labanc László érteke leti jegy/ő. It E L F 0 L D. A békésbánáti reform, egyházmegye folyó nov. hó 8., 9. és 10-én Gyulaváriban tartotta, ez év folyama alatt már második közgyűlését, nt. H a j n a 1 Ábel esperes és nm. Lónyai Menyhért kpénziigyminiszter, illetőleg segédgondnok urak ikerelnöklete alatt. A tanácskozás az itten divó kegyeletes őszi szokás szerént isteuitisztelettel vette kezdetét, helyoeni lelkipásztor t. Bcsedi János ur tartván a közős érzelmeket kenetteljes szavakban tolmácsoló szép alkalmi imát. Miután egy ily roppant népességű egyházmegye ügyei, s a tanácskozás folyamának részletes leirása, túlságos térfoglalást venne igénybe, a mit pedig követelnünk, sők még csak kérnünk sem volna illő dolog, ezen igénytelen tudósítás, csak a főbb tárgyakat fogja lehetőleg röviden elősorolni. 1. Mindenek felett az esperesi megnyitó beszéd érdemli meg az első figyelmet. A galambősz esperes ezt hattyúdal ának nevezé, melyben nyugodt leik ismerettel tekintve vissza eddigi jóakaratú működésére, erős vonásokban ecseteli a valláserkölcsi életterén jelenleg szereplő mozgalmakat, körvonalazza ezekkel szemben álláspontját, végre ezek után, szivének keserűségével emiitvén meg, hogy az ő napj ii immár megszámlálták, s igy a z i d ő, a m e 1 y m é g hátra vagyon, i g e n r ö v i d : a jövendőnek komoly küzdelmes teendőit az exaltált lélek átszellemült és megható szavaival ajánlja az utódok buzgó figyelmébe. Ő elismeri a tudomány jogait, s a korszerű egyházi reformok égető szükségességét; de a rohamos újításoknak épen nem barátja. Hasonlóképen kárhoztat és elitéi minden oly törekvést, mely a hit- és erkölcstant, melyek mint a siami ikrek oly elválhatlanok, egymástói erőszakosan elszakasztván, a boldogító hitnek szentséges világát, könnyelműen és meggondolatlanul gunytárgyává teszi. Ellenben szívből üdvözli mind azon harcosait az anyaszentegyháznak, a kik nem azt tűzték ki célul, hogy romboljanak, hanem azt, hogy a tudomány tüzében, kiválasztatván a tiszta színarany, a keresztyénség szent tanaita korszellemmel kibékítsék, s a valláserkölcsi elvek örökkévaló dicsőségét, a közös boldogság és a nagy Istennek nevében, minden erejökből köztisztelet és imádat tárgyává tegyék. 2. Az esperesi megnyitó beszéd után, a H.-M.Vásárhelyen folyó év april 14 én folytatólagosan tartatott e. m. gyűlés s gondnoki választásra vonatkozó szavazati eredménye, s kapcsolatban ezzel az ugyan csak folyó évi april hóban tartatott e. k. gyűlés, jegyzőkönyvének 98. sz. a. határozata hirdettetett ki, meljben Lónyay M enyhértő kegyelmessége egyházmegyénk közbizalma által segédgondnokká harmadízben is el választatván, eválasztás örvendetes tudo másul vétetik és megerősíttetik. Sierenciés vagy tehát békésbánáti egyházmegye! és pedig olyan, hogy, ha szerencsédet irigy szemekkel nem is, do sovárogva nézheti sok ezer lélek. Lónyay és H a jn a 1! s ő mellettük oly egyházmegyei hivatalnokok, mint a milyenekkel te valóban magasra emelt fővel dicsekedhetel: bizony mondom nem mindennapi eset, s a csakavatott és tapintatos eljárást, ügyszeretetet és lankadatlan buzgalmat tekintve, méltán elmondhatod I m ivel érdemeltem meg óh Uram! a te nagyjó téteményedet?! 3. Hasonlókép igen fontos és kiemelendőnek ítélem azon örvendetes jelenséget is, mely szerént t. i. a világi aljegyzőségre, a bésési egyház egyik buzgó és elvitázhatatlanul jótollu népiskolai tanítója, Bán Károly ur választatott el. Ezen választás, illetőleg az ellen, hogy — mint ő kifejezé magát - „az egyházi bel hivatalnok világivá kanonizáltatott, a h.-m.-vásárhelyi közlöny kemény szót emelt, s e szempontból vele én is egyetértek. Más oldalról azonban lehetetlen eltitkolnom azon szavakkal kifejezhetetlen örömömet, hogy megértem, és pedig épen azon egyházmegvében, a hol isten 04