Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-10-15 / 42. szám
azt meg nem adtátok, ma a Sybilla könyv sokkal drágábban tartatik!" A protestáns eg>ház maga is válságos helyzetben van. Nem rendelkezhetvén gépi tökély szerint construált külszervezette1 , sem gazdag javadalmakkal, egyedül benső erejére van utalva. De nem képes többé titkolni, hogy ez nála fogyni indult, feje fölött most a vész sürü fellegeit látja, majd a szabads'g égető verőfényét érzi, s bátorságát és lépteit mindkettő egyaránt nehéz próbára teszi. A reformokat itt sokan, s főleg azok, kik a szent hagyomány büverejéb^ még mindig biznak, a következő tárgyakra szorítják : A kuítus némely részeinek módosítása, a népképviselet tökéletesebb keresztülvitele, a papi fizetések rendezése, felekezeti, egyházi és iskolai terheinknek az állam által való födözése, s végre némely képtelenebb régi kánonnak nyilvános eltörlése. Ezen reformokat, az állam általi fizetés kivételével, melyet csak azon esetben sürgetnék, ha semmi reményem nem volna ahhoz, hogy az ország a kath, egyházi javak saecularisatióját keresz tül viszi, én is szükségeseknek vélem, azonban a jelenkező bajos elhárítására s a kor igényeinek kielégitésére nézve korántsem tartom elegendőknek. Kétséget nem szenvedő dolog az, hogy az egyház, ngy a kath. mint a protestáns, századok óta tévedésben van legfőbb hivatása követésében, a vallásosság és erkölcsiség terjesztése és gyarapitása tekintetében. Ezt törekvésének eredménytelensége tünteti fel legvilágosabban, melylyel önmaga sincs megelégedve, Az egyház azt hitte, hogy a lélek életét külső formák és rendszabályok által fentarthatja és vezérelheti, s nem is volt fukar a kényszer eljárások alkalmazásánál mind azok ellenében, kik parancsainak ellenszegültek. Az egész egyházi fegyelem ezen az alapon állott fenn s áll ma is. Ezen eljárásnak egészen megfelelni látszott az orvoslási mód is, melyet az egyházi visszaélések ellen alkalmaztak s némelyek ma is alkalmazni kivánnak, a mely abban áll, hogy közvetlenül külső bajokra hatnak s azok megszüntetésén törekednek. E palliativ gyógymód hajdan átalános volt. Minden társadalmi, testi betegséget is ezen az uton akartak elhárítani. Az idő, a tapasztalat s a bajok mélyebb vizsgálata azonban megtanitott már bennünket arra, hogy ezen az uton célhoz nem juthatunk. Ha megszüntetjük is a baj nyilását egy helyen, másutt ismét előtör. Épen azért korunk ezen bajnak és betegségnek orvoslásánál most egy másik módot kezd alkalmazni, mely abban áll, hogy belől a forrását keresi ki s ide hat olyan formán, hogy a baj kifejlődésében akadályoztassék meg. „Principiis obsta" a mint a költő mondja. Alkalmazni akarom ezen eljárást a vallásegyházi téren is: nekünk az t kell keresni: hol vannak a bajok gyökerei? honnét és mi okon fejlődnek azok ki? S ezen az uton egyenesen a theologiára akadunk. Minden vallás-egyházi kérdések a hittanból ágaznak ki ez a közös góc, hol minden idegszál összefolv, honnét minden érzés keletkezik. Ez a központ 2 z egyház mindenségében, mely körül a többi testek forognok, innét nyervén megvilágítást, melegséget és életet. A hittan minden idők vallási öntudatának foglalata. Nem csak az egyes hitcikkek sommázata ez, hanem egyszersmind ez a tekintély, melyhez az egyházi külintézmények ós szokások, a kultus és az egyházi alkotmány, a közszellem, mely valamely vallási társulat ban kifejlik, egészben véve alkalmazkodnak, s melylyel szerves összefüggésben maradnak. A mit az egyház kivül mutat, képeket, búcsúkat, gyónást, ünnepeket, papi rendet ós püspöki hatalmat, ördögöt, poklot csoda kat, és sajátságos kultuselemeket, roskatag és elalél társulati szellemet és a többi, mindezek a legszorosabb összeköttetésben azon dogmarendszerrel, melyet egyház elfogadott. Maga a keresztyén erkölcstan, ugy a mint a felekezetek előadják, sokkal egyenesebb kapcsolatban áll a hittannal, mint a bibliával. A statistika számokkal mutatja ki, hogy azon hitcikkeknek, melyek a hivők szellemi kiskorúságát föltételezik, mint felel meg tényleg csakugyan a lakosság butasága. Ki van nyomozva az összefüggés, melyben volr a különböző nemzetek vallása azok irodalmával, közszellemévelj nemzeti erkölcseivel, szokásaival és politikai életképességével, kezdettől fogva máig, s ujjal tudunk rá mutatni az élő példákra, melyek igazolják, hogy bizonyos népfaj demoralisatiójára politikai sülyedésére és tehetetlenségére, mily befolyást gyakorolt azok vallása. (Vége következik.) Chrysostomus. (Történelmi tanulmány kiválólag homiletikai szempontból.) (Folytatás és vége.) Meghatóan szép, a mint ezen beszédét végezi. Meg nem állhatja, hogy híveinek szilárd maguktartásáért elismerést ne fejezzen ki:
