Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-09-17 / 38. szám

liiiiíOJdí egyház és iskola. * Argauban a cantoni kormány az egyház és állam elválasztására vonatkozólag következőket javasol : 1) A Canton vallásos társulatai az állam iránt jog­viszonyokra nézve teljesen egyenlő törvényes szempont­ból tekintendők s ennélfogva a lelkiismereti szabadság védelme mellett az államnak joga van az egyes egyházi társulatok szervezetét s az egyes tagok viszonyait e tár­sulatokhoz, rendezni. 2) Bármely egyházi társulat felsőbb egyházi hatóságával csak szerződés utján lehet összeköt­tetésben ; ezen egyezkedést az államnak kell megerősi­tenie ; az állam e szerződésekben semmi nemű adminis­trativ jogot vagy épen ítélő jogot nem enged meg a fensőbb egyházi hatóságnak. Az egyházi testületek s szervezetük törvényes rendbehozása idejére a placet-jog megszüntettetek. 3) A temetés jövőben kizárólag rendőr­ügyként tekintetik. 4) A polgári sorrendet polgári hiva­talnokok fogják vezetni 5) A vallásos szabadság biztosí­tása mellett az általános polgári házasság lép érvénybe, azon értelemben, hogy az egyeseknek megengedtetik, saját akaratok szerint az e<?yes egyház kívánalmainak is eleget tenni. 6) A confessionalis vallásoktatás a feleke­zeti testületek gondjára bizatik. 7) Mihelyest az eddigi államkezelés alatt lévő katholikus javak jövedelmei ugyan­azon módon, a mint az 1859. mart. 23-diki törvény foly­tán a ref. lelkészekre nézve történt, törvényesen megál­lapittatnak, e javak s más az állam kezében levő egyházi jövedelmek, törvényes egyezkedés utján az egyes közsé­geknek adatnak át. Henrik passaui püspök és Lipowszky alsó bajorországi kormánytanácsi elnök között, ki a mezőgaz­dászati egyesület ünnepélyén volt jelen Passauban, meg­hasonlás keletkezett, mire nézve egy bécsi lap a követke­zőket mondja: Henrik püspök, midőn f. hó 3-án a passaui káptalan tagjait a püspöki lak üléstermében bemutatná, megragadta az alkalmat a jelen egyházi kér­désről, továbbá a kath. egyház ellen intézett támadások­ról, valamint azoknak a trónra nézve elmaradhatlan következményeiről szólani, de az elnök ur vonakodott a beszédet tovább hallgatni s határozottan kijelenté, hogy annak folytatása esetén elhagyja a termet. A püs­pök nem tágított, s az elnök a gyülekezet és terem elhagyása által foganatositá fenyegetését; a püspök azon­ban nyomban követé őt, s az utcán az elnök határozott tiltakozása dacára is oldala mellett maradt, hogy előadá­sát folytathassa, mi azonban az elnök sebes haladása és határozott tiltakozásai, illetőleg a figyelem megtagadása után lehetetlenné lőn. Mindazáltal e mindkétrészrőli ellenszegülés az ut egy nagy részén át tartott, mig végre az elnök keményebb fellépése és azon parancsa után hogy a püspök távozzék, utóbbi kijelenté, hogy nyilt utcán ily parancsot nem fogad el, s csak erőszaknak enged; fogassa be tehát a kormány-tanács elnöke őt a rendőrség két — a közelben álló — közege által, kik­nek egyúttal intett is. Majd az utcára néző „Oberhaus" erősségre célozva felkiáltott: A kath. egyház ellen Bajor­országban most folyó támadások mellett elveinél fogva ő inkább várfogságot érdemel, sőt örülne, ha isten és az egyház dicsőségeért a jelen viszonyok mellett fogságra vettetnék, mint hogy Passauban residealjon. A mint az elnök szállására ért, a püspök hangos panaszokra fakadva az eljárás miatt, visszaindult, s jaj­veszékelve a következő szavakat intézte az ezalatt összecsődült nagyszámú néptömeghez : „Inkább életemet áldozom, hogy sem az oltár ellen intézett támadásokat s a bajor trón ennek következtébeni elkerülnetlen felfor­gatását hallgatag fogadjam és tűrjem !" Ez eset folytán — mivel a „Passauer Ztg." a püspök urat hasonló természetű fellépéseiért már előbb elmeháborodottnak mondta, — az egész városban az a hir terjedt el, ho?y a püspököt a legnagyobb fokú őrült­ség lepte meg. A „Donau Ztg." jelentése szerint azonban, Henrik püspök Mária születése ünnepén majdnem két óráig tartó egyházi beszédet mondott és a nagy misét is végezte, miket megelőzőleg felolvastatott azon főpásztori körlevél, melyben a „P. Ztg." tartása és olvasása raegtiltatik. Lipowszky kormány tanácsi elnök az u. n. muzeumi adresse-t is aláirta és egyike Döllinger legbuzgóbb követőinek KfJLÖ NFÚL1ÜK­* Tanitógyülés. A mosonmegyei iskolatanács kezdeményezése folytán a megyebeli néptanítóknak egy általános tanitóegyletté leendő tömörítésére megtétetvén az előintézkedések, mult hó végén megtartatott az első alakuló gyűlés Ballagi Károly, kir. tanácsos és tanfel­ügyelő ur elnöklete alatt, melyen alig 3—6 tanitó kivé­telével mind megjelentek s Moson város lakossága által szíves vendégszeretettel fogadtattak. Az alakuló gyűlés költségeinek fedezését a megye bizottmánya hazafias áldozatkészséggel magára vállalta. * Fábián Gábor, e nagyérdemű műfordítónk, Aradon néhány nap előtt megint egy nagy munkát feje­zett be. Ugyanis C. Valerius Flaccus „ Argonauticon"­ját, Vespasianus császár idejéből való hires római epeszt egész terjedelmében leforditá. A mult télen fogott bele s e hó 2-án végezte be, örvendetes tanujeléül a 70 évet meghaladt veteránunk folytonos szellemi élénkségének. Magát e művet a második római eposznak tartják s befejezetlen mű, miután a VlII-ik könyv is félbenmaradt, de változatosságban gazdag, festéseiben megragadó hős­költemény. Fordítása oly nehéz, hogy az ujabb nyelvek közt csak németre van lefordítva, s ez a fordítás is 1806-ból való. Annál nagyobb nyereség, hogy hazai iro­dalmunk birni fogja, még pedig avatott kézből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom