Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-09-03 / 36. szám

meglévő alapokon óhajtunk ugy hatni társadalmunkra, melynek lelke Krisztus szelleméhez ma sok tekintetben közelebb áll, mint bármikor ezelőtt, hogy nemzetünk az eszményi élet iránt jobban lelkesülni tudjon, s erkölcsi érzeteiben nemes és igazi legyen. Örömmel tapasztaljuk, hogy szavaink nem hangzottak el eredmény nélkül, az egylet alakulása megkezdődött, s tagjai több mint négyszázra szaporodtak népünk legmiveltebb elemei körében. Most már elérkezettnek látjuk az időt, hogy az egylet, melynek alapját eddig csak egy irodalmi vitában szétszórva nyilvánult reformeszmék képezték, véglege en megalakuljon és alapszabályait elkészitse. Mi, kik az egyletnek első indítványozói, s azon irodalmi vitának eddig hordozói voltunk, levélben és élőszóval folytatott tanácskozás után célszerűnek láttuk az első alakító közgyűlést folyó 1871-dik év október hava 4-dikére Pestre összehívni, ugy, hogy a rendes ülést október 3-dikán délután előkészítő tanácskozás élőzze meg. Megkísértettük egyszersmind az eddig kifejtett eszméket alapszabály-javaslat alakjába önteni, melyét a közgyűlés elé terjesztünk. Mi e javaslat által legtávolabbról sem akarunk a közgyűlés jogaiba vágni, s mint eddig mindig hangsúlyoztuk, ugy most is kiemeljük, hogy az egyletnek alapszabályokat adni senkinek sem áll jogában, csakis az egylet közgyűlésének. Mi ezt csak indítványnak kívánjuk tekinttetni, melyet a közgyűlés munkálkodásának némi megkönnyítésére és egyszerűsítésére készítettünk, és a minőt az egylet bármely tagja tehet, természetes jogában állván a közgyűlésnek ezt, vagy egy másikat venni fel tanácskozásai alapjául. E nagy horderejű ügyben óhajtjuk honfitársaink érdekeltségét felkölteni, hogy jelenjenek meg közgyűlésünkön minél nagyobb számmal azok, kik az egyházi reformeszmékkel rokonszenveznek, s támogassák törekvéseinket lelkes közremüködésökkel; mert közönyösségük által csak a túlsó tábor munkáját teszik könnyebbé. Végül felkérjük az egyházi reformegylet Budapesten lakó tagjait, hogy az első közgyűlést, mint házi gazdák körökben elfogadni, s megtarthatása iránt a további szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjenek. Kelt Pesten, 1871. junius 29-én. Dr. Ballagi Mór, s. k. Kovács Albert, s k. pesti theol. tanár. pesti theol. tanár. Bolemann István, s. k. Dr. Kovács Ödön, s. k. a pozsonyi ev. főtanod, theol. tanár. nagy-enyedi theol. tanár. Buzogány Áron, s. k. Laukó Károly, s. k. ministeri titkár. kecskeméti lelkész. Édes Albert, s. k. Papp Károly, s. k. borsodi nyug. lépett esperes. laskói lelkész. Fábián Mihály, s. k. Szeremlei Samu, s. k. lelkész. hód-mező-vásárhelyi lelkész. Farkas József, s. k. Szekeres Mihály, s. k. pesti theul. tanár. csicsói lelkész. Ferencz József, s. k. Weber Samu, s. k. kolozsvári lelkész és theol. tanár. szepes-bélai lelkész. Fördős Lajos, s. k. Zelenka Pál, s. k. kecskeméti főesperes. miskolci lelkész. Alapszabály-ja vaslat, melyet az egyliázi reformegylet indítványozói terjesztenek az 1871. október 4-iki alakitó közgyűlés elé 1. Az egyházi reformegylet az evangelium alapján alakul meg, azok körében, kik a keresztyénségnek Krisztus szellemében és a mai kor összes mivelődésével összhangzásban való megújulására törekszenek. 2. Ezen alapon minden dogmauralom visszautasításával a keresztyénség súlypontját a vallás-erkölcsi életközösségre igyekszik visszahelyezni. 3. A teljes egyéni szabadságot mind a theologiai tudományok, mind a hitnézetek terén érvényre emelni igyekszik, s jogosítottnak ismer el minden komoly és erkölcsi irányú tudományos kutatást. 4. Az egyéni szabadságot a papi uralommal szemben az egyházkormányzási kérdésekben is érvényre juttatni törekszik. 5. Támogatásában részesít mindenféle irodalmi és társadalmi vállalatot, mely a különböző vallás felekezetek tagjai közt a kölcsönös szerelet műveinek gyakorlását, s általában a nép vallásos-erkölcsi javát és tökélyesedését előmozdítja. 6. Az egylet semmiféle politikai pártállást nem foglal. 7. Az egylet tagja lehet: a magyar királyságnak minden lakosa, ki a fennebb kijelölt célok előmozdítására közreműködni akar. Minden tagnak jogában áll, az egylet közegeinél teendő bejelentés által, minden indokolás nélkül is kilépni. 8. Az egylet kész a hazában létező, vagy ezután alakuló rokontörekvésü egyházi társulatokkal szerves összeköttetésbe lépni, érintetlen hagyván azok önelhatározási jogát minden oly ügyben, mely helyi viszonyokból foly. 9. Az egylet ügyeit aközgytilés és a választmány igazgatja; működési közegei pedig a fiókegyletek. A közgyűlés. 10. Szabály szerint minden évben egyleti közgyűlés tartatik, rendre az ország nagyobb városaiban. Az ülések nyilvánosak. 11. A közgyűlésben részt vehet és szavazattal bir minden egyleti tag, ki személyesen megjelenik. 12. Tanácskozásai vezetésére titkos szavazattal választ egy elnököt, ki a választmánynak is elnöke; egy titkárt, ki az egylet irományait és irodalmi ügyeit kezeli ; s a folyó ügyek intézésére harminc tagu választmányt alakit. A közgyűlésre a titkár mellé szükséges jegyzőket az elnök nevezi ki. Mindegyik tisztviselő a legközelebbi közgyűlésig választtatik. 13. Az elnök akadályoztatása esetében mind a köz-, mind a választmányi gyűlés helyettest választ.