Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-01-22 / 4. szám

egy archaeologiai jegyzetet olvasunk, a mi egészen szükségtelen. Ellenben a szükségesebbet, t. -i. a „colo" két különböző értelmére (Samii colunt Junonem és Juno colit Samum) figyeltetni a tanítványt elmulatta kiadónk. 18. v. „tenditquefovetque törekedett és óhajtotta is, sat." Fovet=gédelget, ápol, kegyel ; de „óhajt" értelme eddigelé nincs tudva. 10. v. s e d e n i m megfér[nek] egymás mellett ha igy egészítjük ki a gondolatot : „sed Carthagini metuebat, audierat enim etc. Erre a ráfogásra nincs szükség-Egyszer azért, hogy kevéssel későbbre maga a költő megmondta, hogy „id metuens" sat. Másodszor, mivel „sed enim" épen oly jogosult kettős conjunctio, mint „enim verő", s ismeretöket már nyelvtanából bírja a tanítvány. — Ellenben az igétlen „id metuens"-nél utalnia kellett volna a messze utána következő „arcebat"-ra a magyarázónak. 20. v. „v e r t e r e, feldúlni." — A falakat feldönteni, felforgatni lehet, de feldúlni nem. Dúlni = devastare. 22. v. „volvere, hengeriteni, (a sors fonalát) tekerni, határozni". — A fonalat mikép lehet „hengeríteni," azt értse, a ki tudja. Kiadónk szenvedélyes tekész lehet, mert erősen szereti a hengerités, mi a magyarázott versben sem a fonalra, sem (a mit inkább hiszek) az orsóra nem illik. De igen is az elsőbbre a „sodorni," az utóbbira a „forgatni", akár „pörgetni." A „határozni" megint alkalmazatlanul és értetlenül van odavetve. 26. v. ,,exciderant animo, annyi mint „feledésbe mentek." Szükségtelen magyarázat, miután magyarul is szoktuk mondani: „kiesett az eszemből." 27. v. a „spretae injuria formae"-t imigy magyarázza commentatorunk: „f o r m a e, tárgyi sajátitó ; injuria formae, a szépségen elkövetett sérelem."—Szerencsétlen elemzés: épen mint feljebb a „magis terris" és mint volna az, ha „crimen laesae majestatis"-t a crimen majestatisból indulva akarnók elemezni, miből aztán ez a gyönyörű fordítás következnék : a megsértett felség büne.*) 28. v. „rapti Ganymedis honores Jupiter kegyessége (sic) . . . Ganymedes iránt stb." — Igy tanítunk igazságot a tanuló , övendékeknek.**) 29. v. „His accensa super iactatos aequore toto arcebat." Ehez többek közt ím e jegyzettel járul kiadónk : „super el van választva aequore toto esetétől." — Felettébb kétlem, hogy „super aequore toto" együvé tartozzanak. Azt hiszem a régiebb kiadásokkal és com*) Egy angol regényben egy szép nő öltöző-asztalára oly mérges mosdóvizet lop valaki, melytől amaz gyógyithatlanul megtarjagosodik s végkép elveszti szépségét. Ez az igazi „iniuria formáé", de nem a Virgiliusé. **) Bizonyos uri háznál a konyhaszolgaló panaszra ment aszszonyához, hogy őt a darabant meg akarja „becsülni." Talán kiadónk is ilyesmit ért a „honores" alatt! mentatorokkal, hogy „super" adverbium (még azon felül, azonkívül, insuper,) mely az „id metuens"-t folytatja, hogy a hyperbaton világos legyen. 35. v. „a e r e alatt értsd az érclemezzel bevont hajót." — Lám, lám, kiadónk felfedezte, hogy a páncélos hajó nem korunk találmánya, hanem már a trójai háború idejében is volt! „Male de remis capit Catroeusj quum de rostris, quae aerata erant, sit intelligendum." Burm. 39. v. quippevetor fatis önnön válasza kérdésére gunyoros értelemben : Természetes, hiszen tiltja tőlem a végzet." — Tisztelet, becsület a commentatoroknak s ezek nyomán a szótáriróknak, de én semmi iróniát nem birok látni abban a „qui;)pe"-ben, hanem csak egyszerit ellenvetést: ámde, vagy talán. Servius jegyzetét: „Ergo Juno ignorat vim fatorum", megvallom, nem értem egészen." 41. v. „A i a c i s 0 i 1 e i. Ajax fia Oileusnak." — Rósz magyarság, e helyett: Oileus fia. Mert nem az a kérdés, hogy mije Ajax Oileusnak ? hanem az, hogy ki fia Ajax ? 54. v. „imperio p r e m i t", nyomja uralmával stb." Nem „nyomja" biz azt, hanem „szorítja." Premit littus iniquum = szorosan a part mellett evez. 56. v. „c e 1 s a a r c e, azaz egy magaslaton a barlangon kivül." - Felesleges, sőt tévesztő jegyzet. Némely tanítvány azt gondol atná, hogy „arce" azt teszi: „barlangon kívül!" 61. v. „m o 1 e m e t m o n t e s, a helyett: molem montium, — Virgilius maga tiltakozik a hendiadys ellen az „insuper"-rel. „Moles" a barlang boltozatát jeleli, mely meglehetett volna a nélkül, hogy magas hegy tornyosodjék reá. 69. v. „submersas o b r u e, azaz submerge et obrue stb." — Szegény Virgilius, ismét nem tudja a maga nyelvét, ha csak a commentatorok meg nem tanítják reá! Pedig feltehetni, hogy ő tudta, hogy a hajó már el lehet merülve vagy sülyedve, midőn még egy része kiáll, kilátszik a vizből, tehát niucs „obruálva." Tehát sem „ordo confusus" nincs a kifejezésben, mint Servius állítja, sem „hypallage," mint a többiek. — Elsüllyesztvén, borítsd el a hullámokkal. (Folytatása következik) ISKOLAÜGY Magyarország és a külföld különleges viszonyai a népiskola szempontjából. (Folytatás és vége.) Min cl e n nemzet életében volt olyan időszak, midőn a társadalom többsége a természeti tudatlanságban elmerülve, nem érzé szükségét a mivelődésnek, s midőn e többségre azoknak, kik ekkor a nemzet nevében csele-