Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-08-12 / 33. szám

mazkodás okvetlen szükségessége mellett kezeik közt hagyatott. Eüen első opportunitási kérdés mellett, de mely ez alakban is elég ruminálni valót ad igen tisztelt tanügyi bizottmányunknak, vannak oly mély, örök időkre szóló elvi kérdései a népiskolai vallás-tanításnak, melyekhez ma hozzá kell szólni, s legalább a napi szükséghez képest megoldani. Ilyen ez: mennyire egyezik meg uevelési elvekkel "a vallás-tanításnak a köztanitó kezéből való kivétele, s egy más idegen személyre való bizása? A 68-ki népiskolai országos törvény ketté vágta ugyan a csomót a községi iskolákkal; de bocsásson meg nekem az alkotmányos törvény, ha benne csak tetteimnek, s nem egyúttal gondolataimnak is korlátozását látom. Részemről távol vagyok attól, hogy 68-ki országos népisk. törvényünket a nevelés, még kevésbé a vallás-tanitás tekintetében a végtökély kifejezésének tartsam, épen úgynevezett községi-iskolái ideáljáért. Sőt mivel a vallásban nem látom azon merő objektumot, melyet érzékeltető tanmód kaptájára húzva, közömbös lenne, bárki ismertesse meg a gyermekkel: a községi iskoláztatás ellenlábasa vagyok. Ha ezt mondaná valaki: a néptanitó tanitsa a bevett tartárgyakat mind, de bizzuk egy más idegen személyre például a földrajzot, vagy a számtant, vagy a természetiek tanitását ; ebben nem látnék semmi károst sem magokra e tantárgyakra, sem a tanítvány összhangos fejlesztésére. E tantárgyakban meg van a tárgyilagosság annyira, hogy normális viszonyok közt tévedésnek nem lehet helye. De nem igy a vallásnál. E nyomorult életnek egy vigasza van, s ez sem az objektiv ismeret, hanem a tisztán subjektiv hit gyenge szálain lebeg a halandó szemei előtt. Hit abban, hogy egy édes atya vezeti sorsunkat: ez a vallás lelke. Szükséges dolog, hogy e hit az ész, az ismeret világánál tisztuljon meg, nyerjen erőt, hogy az életben az akaratot, vele cselekvést folytonosan határozza. Bokor József. (Vége következik.) A bécsi pádagogium. A bécsi pádagogium nem preparándia, sem nem szeminárium, hanem esti iskola a bécsi tanitók számára; egy tovább képző iskola, melyben a működő tanitók szerezhetik meg maguknak azon képzettséget, melyet a fővárosi népiskolaügy fejlődése megkiván, s készülhetnek elő egyúttal a polgári isk. tanítóságra. S minthogy a padagogium növendékeinek saját iskolájuk van, melyben egész napon át foglalkozniok kell, a tanórák tehát akkor kezdetnek, mikor a népiskolai oktatás azon napra már bevégződött, t. i. 5 órakor s tartanak 7-ig. Csütörtökön azonban, mint a mikor a népiskoláknak szünidejök van, egész napon át foly a tanítás. A pádagogium mind a szaktudományi, mind a pádagogiai, mind a művészeti irányban elméleti s gyakorlati oktatást ad. Feloszlik három osztályra s tanítja következő tárgyakat: németnyelvet és irodalmat, mennyiségtant,termény rajzot, természet-s vegytant, átalános és hazai földrajzot, történetet, anthropologiát, módszertant, elméleti s történeti pádagogikát, rajzot és alakitó gyakorlatokat, végre ha az idő engedi, latin nyelvet, éneket, tornát. S mindezt a harmadéveseknek 17, a másodéveseknek 22, az első éveseknek 18 óra alatt hetenként. Az oktatás részben ismétlő, részben kiegészitő, de egyszersmind olyan, mely ismétlő részben kiegészitő, de egyszersmind olyan, mely az anyagot uj nézpontok szerint rendezi. Itt sokat és sokfélét nem ölelnek fel, hanem mindenből a legfontosabbat s ezt aztán földolgozzák tökéletesen. Oda törekednek, hogy a növendékek necsak ^.udják a tantárgyat, de képesek legyenek elő is adni azokat, ez okból a pádagogiumban minden előadás egyszersmind példány előadás. A tudományokat ugy tanitják, hogy azok közt meg legyen a módszertani összhangzat és egybefüggés. A magoltatást elvetik, s inkább az itélő erőt kivánják fejleszteni, hogy igy a növendékek ne a tekintélynek hódoljanak, de gondolkozzanak önmaguk és tudjanak ők mondani Ítéletet az események felett. A föntebb .előszámlált tantárgyak nem mindenkire egyformán kötelezők. A tanfolyam ugyanis a második évben, különösen azokra nézve, akik a polgári isk. tanítóságra készülnek, realistikus és humanistikus szakoktatásra oszlik. A reál irány magában foglalja az összes reáliákat, a humanistikus pedig a nyelv-és történettudományi szakcsoportot. Az isk. év 10 hónapig tart, s az utolsó négy hét alatt ismétlések s colloquiumok tartatnak, melyek ugy vannak rendezve, hogy az azokon jelenlevő felügyelő bizottság egy részről az egyesek képzettségéről meggyőződhetik, másrészről áttekintést nyer a pádagogium egész évi összes működése felett. A növendékek, mint már mondtuk, Bécs tanitói, s ezek ha minden előadásban, ideértve a gyokorló iskolai tanítót is, résztvesznek, akkor rendes növendékek, különben csak kursus hallgatók. Néha megtörténik, hogy olyan egyén is véteti föl magát, aki a bécsi iskolákkal semminemű viszonyban nincs, az ilyenek vagy tandijt fizetnek vagy reversalist adnak magukról, hogy a tanfolyam végezte után 6 évig bécsi tanitók lesznek. A bécsiek semmiféle dijat nem fizetnek, aőt azon esetben, ha kimutatják, hogy az intézet látogatása rájuk nézve anyagi kárral van összekötve, még kárpótlást is kapnak. A tanár-testület jelenleg két egyénből áll, ezek egyike Dr. Dittes, a másik Dr. Wildman. Tanítanak ugyan többen is az intézetben, de a többiek más iskolákban is működnek. Dittes a tulajdonképeni elméleti s történeti pádagogika tanára, Wildman pedig a methodikáé, melyet, mint a gyakorló iskola főtanitója, gyakorló iskolában is saját vezetése alatt példák fölmutatása által tesz sikeressé. A gyakorló iskolának 3 osztálya s 3 tanítója van. A 6. osztályú oszthatlan gyakorló iskolát itt nem tartják célravezetőnek.