Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-08-12 / 33. szám

b) Gyurmán Andor, fögymnásiumi tanár értekezése „A gyorsirászatnak a középtanodákban való tanításáról." A harmadik osztályban, a) Schrőder Károly realtanodai igazgató határozati javaslata e kérdés iránt: „Vájjon eléggé indokolt-e azon eljárás, hogy még a reáltanodákban is azon tanulók, kik a szabadkézi rajzból másodrendű osztályzatot nyertek, minden hátrány nélkül léphetnek fel a következő osztályba ?" és b) Borbás Vince polgáriskolai tanár értekezése „A rendszer fogalma és a növény ország természetes rendszerének mai állása." III. aug. 8-án reggeli 9 órakor a nyelvészeti osztály ülése. Felolvasásra s illetőleg tárgyalásra került. a) Károly Gy. Hugó fögymnásiumi tanár értekezése „A kassai magyar társaság keletkezése- s működésében és közvetlen hatásában (1787—1794)." b) Thewrewk Emil fögymnásiumi tanáré „A magyar rhythmusról." (Ezt kiegészítette Torkos L. rögtönzete polemizálva T. E. ellen.) c) Torkos László fögymnásiumi tanár e kérdése „Minő állást foglaljon el a tanári kar s különösen a magyar irodalom tanára a tanulók nyilvános irodalmi fellépésével szemben." -IV. aug. 9. 9 órakor a közgyűlés befejezése a pesti főreáltanoda nagy termében. E gyűlés tárgyai: a) A görög nyelv tanítására vonatkozó fennérintett ministeri rendelet végtárgyalása. b) Lengyel G. Dezső fögymnásiumi tanár értekezése: „Néhány nyilt szó tan- és nevelésügyünk jelen állapotáról." (A tagok nagyobbrészének türelmetlensége abban hagyatta a felolvasást.) c) Fehér Péter fögymnásiumi tanár indítványa: „A szünidőnek julius és augusztus hónapokra leendő áttételéről." d) Holub Mátyás fögymnásiumi tanár megvitatás alá adja a kérdést: „Vájjon milyen természetűek azon tanárok leszolgált évei, a kik 1850 után tanári vizsgálat nélkül nyilvánossági joggal bíró s igy államérvényes bizonyítványokat kiszolgáltatható bármely középtanodánál alkalmaztattak és rendes tanári székhez kötött tisztet végeztek, mig Pesten tanárvizsgáló bizottság nem léte miatt tanári vizsgálatot nem tehettek." (Az indítványozó kész feliratot olvasott fel, melyek a közgyűlés egyhangúlag tett magáévá.) e) A tisztviselők és választmány választása, (melynek eredménye, hogy a mult évi tisztviselők, az elnök felkiáltással, ismét megválasztatott. (A választmányi tagok közé egyetlen református sem juthatott.) A közgyűlés tartama alatt Máttyus ur jelentékeny római görög éremgyüjteménye, a förealtanoda egyik termében ki volt állitva. A népiskolai vallástanitásról. Nem ismerek ref. egyházunkban égetőbb napi kérdést annál: mi módon tanítsuk a vallást népiskoláinkban ? A status quo több ok miatt tarthatatlan. Papjaink, tanítóink általános vallástalanság felől panaszkodnak; felekezetünk lapirodalma a vallástalanság miatt veri félre a harangot. Fent és alant keresik a krisztusi kovászt, mely felgerjesztené a poshadó anyagot. Nem egyszerű pedagógiai kérdésről van szó. Sőt a különböző elemek: szervezeti, vallástudományi s pedagógiai kérdések annyira összezavarták a csomót, hogy igen tisztelt tanügyi bizottmányunknak nem. egy álmatlan éjjébe fog kerülni annak megoldása. Szépen fejlődő egyházi lapirodalmunknak magasztos hivatása leend, mind e kérdések előleges megvitatása, a vélemények összehozása, s ez által a végintézkedés elősegítése. Én részemről rendkívül fájlalom, hogy a most egy éve Szász Károly miniszteri tanácsos ur által ez ügyben tett kezdeményezése e lapok hasábjain oly hamar banquerottoi mondott. A népiskolai-vallástanitás ügyének fontossága, sürgős volta ment e ki a mi igénytelen véleményünket, illetőleg annak napvilágra hozatalát. A mi a dolog szervezeti oldalát illeti, tagadhatatlan tény, hogy az állam kivette az initiativát a felekezetek kezéből a népiskolák rendezése ügyében. Tény, hogy ide vonatkozó törvényeiben más alakot ad a népiskolának az eddiginél. Meg vagyok győződve, hogy akaratát képes is lesz végrehajtani törvényes közegei által. A felekezetek, tartsák bár meg népiskoláikat, vagy alakítsák községivé, megszűntek kizárólagos autonom joggal őrködni azok felett. Megszűnt azon joguk, ugy rendeztetni be népiskoláikat, a mint nekik tetszik. A tantárgyak, a tanórák mennyisége, a tanítványok száma egyegy tanitó vezetése alatt, az iskola épülete, ennek fölszerelése stb. oly conditioivá váltak a népiskoláknak, melyeket nem a felekezet tart többé kezében. Nem saját ideáljok szerinti ujjá teremtéséről lehet hát szó népiskoláiknak, hanem több-kevesebb alkalmazkodásról egy másik testületnek, az államnak népiskolai eszményéhez. Ha semmi egyéb nem forogna is fenn, már az alkalmazkodás szükségességén meg kell változtatni a vallás-tanitásnak addigi rendjét. Szó sem lehet többé a népiskolákban, bármily felekezetiek maradjanak is azok, arról, hogy a hét minden napja délelőttjének kiválón fontos tantárgyait a kis vagy a nagy káté; délutánjának: a zsoltárok, imádságok, szent história stb. képezzék. A pfofán tantárgyak pár heti órára zsugorították össze az eddigi per eminentiám népiskolai tantárgynak, a vallásnak tanítását. Nem fizt vitatom, melyik helyesebb: a felekezetek régi rendszere, vagy az állam uj intézkedése; hanem csak azt, hogy a felekezeteknek is meg kell hajolni a törvény előtt, s szabályozni kell a vallás-tanítás szervezeti ügyét, az egyetlent, mely kegyelmesen, az alkal 66