Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-08-12 / 33. szám

imádhassa istenét, s nyíltan és szabadon csatlakozhassék azon vallás-felekezethez, mely meggyőződésével leginkább megegyez. A második körülmény, mely megfontolást igényel, a császár részérőli nemfogadás és ennek okai. Valóban roszul eshetett némely követnek, ki távoli országból, azon reménynyel jött el, hogy azon uralkodó személye elébe járulhat, kinek hírneve a rabszolgaság eltörlése óta oly dicső fényben ragyog, midőn ezen reményében csalódva látta magát. Az okot pedig, a miért ő felsége ezen kí­vánságot nem teljesitheté, a herceg-államkancellár a kül­döttségnek világosan kifejtette. De itt észrevétlenül egy különös, egy könnyen át nem látható körülmény egész csudálatosan működött közre, minek megfejtésére jelen zárlatunkban vagyunk utalva. Május kezdetén az augsburgi „Alig. Ztg."-ban Lip­eséből egy névtelen cikk jelent meg, mely az evang. szövetség minden szándékát nyilvánosságra hozta. Ezen menthetlen tapintatlanság — mert az volt, jóllehet a szövetség semmi áron titokszerüséget nem viselt — az oro^z lapokban haragos kifakadásokat idézett elő, másrészt az orosz közvéleményt a szövetség szándékai iránt felhívta. Könnyen gondolható, hogy ezáltal magára a cár ő felsé­gére is gyakoroltatott pressio, ki azon pillanattól fogva, midőn oly sokan, nagyobbrészint önkényes föltevésekkel nyilatkoztak a dolog ellen, többé közönyös nem lehetett, és a küldöttség tagjait illetőleg könnyen megfogható a rájuk nézve oly leverő császári kihallgatás megtagadása. Annál nagyobb megnyugtatásukra szolgált az, hogy ő felsége a küldöttséget az állam-kancellár által fogadtatta, ós őszinte hálás szívvel hagyták el Friedrishshafent, hol ép oly nagy mint fontos cselek vény hajtatott végre azon tu­dattal, hogy kötelességüket teljesítették, és azon meg­győződésben, hogy isten segedelmével még minden jó vé­get érend. A megjelent tagok voltak: Az északamerikai egye­sült államokból: Right Reverend, dr. 11 v a i n e M. (ohioi püspök) ; honorable Dodge W. E. az evang. szövetség amerikai ágának elnöke; Rev. Dr. S c h e n k; F i e 1 d C. W. Esquire ; Dr. A d a m s W.; Dr. B i s h o p N.; C r o s b y Brown Esq.; Rev. Dr. Washburn; Rev. Dr. Schaff. — Svédhonból: v. Essen báró; Dr. Nystrőm I. E.; Odencrants Th. H. biró; Ber­g e r J. Chr. kapitány. — Dánországból: B r a n d t L. A. lovag. — Hollandiából: Dr. van Osterzee theol­tanára Utrechtből; Stuart Cohen, Rotterdami lelk4 — Belgiumból: A n e t L. lelkipásztor. — Németországból: Constantin, Recke-Volmersteini gróf; G ő 1 e r báró ; Tischendorf Const.; S i e \ e k i n g T. H. dr. juris. — Magyarországból: Prónay Gábor báró, mint a ma­gyarországi ev. egyház főfelügyelője. — Schweizból: Bővet de Murait, az ev szövetség francia ágá­nak elnöke ; Dr. th. C o u 1 i n F. leik. ; B o i s s i e r Ag.; v. B ü r e n ezredes; W iir ttemberg v. B a c h L. — Nagybrittániából: F i n e k J. az ev. szö­vetség brit ágának pénztárnoka; Harford Wat­té r b y M. A. tiszteletbeli kanonok; G u r n e y Sam. Esq.; Dr. G 1 a d s t o n e J. H.; Rev. dr. S t e a n e, az ev. szövetség tiszteletbeli titkára; Rev. Davis J. az ev. szövetség titkára; Rev. Johnston Rob. ; Johnson F. Esq.; M e 11 i n g s R. J. P. Esq.; Rev. dr. Schmettau, mint a deputatio tiszteletbeli titkára; Robson J. Esq.; Hispley Henry Esq. quiiker. ISKOLA1) ti 1 Néhány eszméltető szó. Mire e sorok napvilágot látnak, lapunk olvasói két­ségtelenül értesülve lesznek a napilapok tudósításaiból azon közgyűlés egész folyamatáról, melyet f. hó 7. 8. és 9-ikén az országos középtanodai tanáregylet a fővá­rosban, a reáliskola helyiségeiben tartott. A gyűlésről tehát, mint ilyenről chronologiai tudósítást adni felesle­gesnek tartjuk.*) Lehetetlen azonban elnyomnunk azon ösztönt, hogy a közgyűlés alkalmából néhány szót han­goztattunk, még azon veszélytől sem riasztatva vissza magunkat, hogy szózatunkat némelyek korszerűtlennek, izgatónak, tán épen sértőnek fogják nevezni Semmi sincs, mi a reformátorok munkájának sike­rét annyira megnehezítené, mint a közöny, melyet akár szellemi korlátoltság, akár átkos érzéketlenség, vagy a magán érdekek chinai falával körülvett egyoldalúságtól az átalakítást célzó törekvések elé. A férfias küzdelem, melyet károsnak hitt ujitás ellen kifejtünk legalább is érdekeltséget tanúsít az ügy iránt, s módot nyújt a köl­csönös felvilágosításra, melyből a jónak diadala születhe­tik; mig a csökönösség, a fásultság és előítélet hozzá­férhetetlenek levén, ellenökben mindig kétes sikerrel harcol az eszmék bajnoka. Ez régi, fájdalmas tapasztalás. Aligha lépett életbe valaha eszme, melynek legalább bizonyos oldalról ily el­lenféllel nem volt dolga, s ha gyttmölcsözése nem oly gazdag mint lennie kelett volna, azt jóformán nem a visszahatásnak, hanem hidegségnek, melylyel találkozott, lehet felróni. Az országos középtanodai tanáregylet közgyűlése nagyszámú helybeli és vidéki tagok buzgó részvéte mellett tartatván meg, a tagok száma is jelentékenyen sza­porodván, csaknem túlzott érzékénységnek tetszhetik, hogy a közöny ártalmas voltáról elmélkedem ; s mégis lehe­tetlen kifejezést nem adnom azon leverő érzetnek, melyet bennem a tagok kiosztott névsorának olvasása keltett. Csaknem gúnyképen hangzik az „országos" szó, mikor láttam, hogy pl. a tekintélyes számú h. hitvallású tanfér­fiak nevei közöl csak három, négy bujkál a többiek kö­zött. Mi lehett e jelenség oka? Feleslegesnek, vagy körünkön kivül állónak, avtfgy túlságos pénzáldozatot igénylőnek tartják-e az egyletet ? Hogy nem felesleges, sőt szüksé* *) Alább közöljük az ügymenetet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom