Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-01-22 / 4. szám

megtiltja, hogy az egyházak a közadóból segélyeztessenek. Akkor aztán római atyánkfiai is élni fognak a magok gazdagságából, a mint nekik tetszik, s mi is szegénységünkből a mint lehet. De mindezek közül egyik sem történt; hanem a helyett a gazdagon adományozott római papság békés hallgatásunkon elbizakodva, hosszú követelésekkel áll elő a város ellen> mely nem teljesiti irányában tartozó kötelességeit, nem tart elég sok papot s ezeket is szűken fizeti, és a mi legfőbb: még merészkedik a pénzéért a szent papság elé kötelességeket szabni, holott „sem egyházi sem világi törvényeink közt nem létezik oly törvénycikk, mely a . . . kegyurat feljogositná kerületében lelkészkedő papságát uj terhekkel terhelni." A panaszra alkalmul szolgált a vallástanítás kérdése a községi népiskolákban. Erre nézve az 1868-i XXXVIII. t, c. 75 §. következőleg rendelkezik: „A községi elemi népiskolákba minden hitfelekezet gyermekei járhatván, "híveik hit- és erkölcstani oktatásáról az illető hitfelekezetek tartoznak gondoskodni." A papság okoskodása rövidbe foglalva igy hangzik : Mivel a törvény nem a papot, hanem az illető hitfelekezetet kötelezi a vallástanitásról való gondoskodásra, tehát a prímás szorítsa rá Pest városát, mint a kath. hitfelekezet patronusát hitoktatói állomások szervezésére. A hamis okoskodások gyártását a világnak soha semmiféle osztálya nem vitte oly művészi tökélyre, mint a római szent papság. Követeli, hogy független legyen mindennemű világi hatóságtól; de azonban ezeknek kosztján akar élni; követeli, hogy a vallástanitásba a papon kivül senkinek szava ne legyen, de a vallástanitót a város fizesse ; ezelőtt másfél évvel, fi községi iskoiák életbelépése alkalmával Pest városa a papság kérésérc megszaporította a segédlelkészek számát, hogy legyen elég erő a vallás tanítására, most a panaszlevél azt mondja, s hogy azok segédlelkészek s nem katekheták, tehát szervezzen a város uj k&tekhetai állomásokat, mert ez a hitközség kötelessége, mit a város tartozk teljesíteni; követeli, hogy az iskolák kath. jellegűek legyenek, de a város tartsa fenn mindnyájunk közadójából, és midőn Pest városa a közadóból fenntartott iskolákat, melyek addig kath. felekezetiek voltak, a dolog természete szerint községieknek nyilvánította, a katholikusok jogainak megrablásáról panaszkodott, sót legújabb panaszlevelében már azt állítja hogy az egyháznak az iskolára minden további befolyása megtagadtatott. A szent papság természetesen igen szeretné, hogy a pesti iskolák felekezetiek legyenek ; de egy kövecskét még nem mozdított meg a helyéhői, hogy felekezeti iskolát állítson, hanem vissza követeli a várostól azon iskolákat, melyeket keletkezésök napja óta mostanig zsidókkal és görögökkel együtt közösen építettünk a város telkeire, s szükségeit közös pénztárunkból fedeztük. E követelés talán sehol sem igazságtalanabb, mint Pesten, hol a lak sságnak csak fele kath. s a másik felét alkotó gazdag kereskedő zsidóság és munkás iparos prot. polgárság, tehát azon két osztály, mely a város, sőt mondhatni az ország összes kereskedését, gyárainak és kézmű-iparának aránylag túlnyomó részét kezeiben tartja, minden valósziuüség szerint több adót fizet, mint a kath. fél, mely a napszámos és proletarius osztályhoz aránylag legnagyobb contingenst szolgáltat. De ha mi alszunk, nem lehet csudálni, ha az ébren lévők vakmerősége minden határon tul csapong. Gondoskodnunk kell tehát arról, hogy ezen sérelmünk a magas kormánynak és az országgyűlésnek tudomására jusson ; és követelnünk kell Pest városától, hogy vagy mindenféle felekezeti segélyezéssel azonnal felhagyjon, s az egyházakat bizza saját erejökre, a mit én részemről leginkább óhajtanék, vagy igazságos kulcs szerint, akár a népesség, akár még igazságosabban az adózás arányát véva alapul, vegye fel rendes költségvetésébe a zsidók?

protestánsok, keletiek egyházi szükségeit is. Miután a törvény megengedi, mi nem bánjuk adjon a város a maga pápistáinak annyi pém,t, a mennyit azok kívánnak; de jogunk van követelni, hogy valahányszor részökre egy összeget megszavaz, mindannyiszor a többi felekezetnek kéretlenül is küldje el az aránykulcs szerint rá eső részt. Mivel pedig a nemes város pénztára ebbe hamar bele fog fáradni, kérjük és követeljük a felekezetek segélyezésének abba hagyását, s egyúttal kötelességünknek tartjuk a törvény végrehajtatása iránt a kellő lépéseket megtenni. Hadd állítson magának a gazdag római felekezet is vallástanárokat, a mint mi szegény protestánsok állítottunk a nélkül, hogy a várostól egy fillért kértünk volna rá. Kovács Albert. Könyvismertetés. A classicai tanitás ügyében. T. szerkesztő ur! A humanizmus (vagy classicismus) és realismus közt folyó küzdelem, mely a németekué