Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-08-05 / 32. szám

lyek felsőbb tudományokban a külföldi tanférfiakkal egyenlő színvonalra emelkedvén, a magasabb tudoraányos igényeknek teljesen megfelelhetnének, vagy talán másutt rejlik az ok ? És ugy találtam,hogy igenis másutt: magában a rendszerben. A tudomány minden egyes ága oly szélesen kifejlődött már ma, hogy egy embertől átalános mély tudományosságot követelni nem lehet; egyetlen irány kimerítő tanulmányozása s feldolgozására is alig elég egy élet. E fontos körülményt vették figyelembe már századokkal ezelőtt külföldön, s ezt nem veszik figyelembe Magyarországon még ma sem, és ez okozza azon roppant különbséget, mely a magyarországi akadémiák és külföldi egyetemek között a tanárok tudományos képzettsége és kimerítő előadására nézve feltűnik. Nem egy akadémiai tanár van Magyarországon, kinek lángeszes szorgalma részben felülmúlja,részben eléri a külföldi egyetemi tanárokét; de a megölő rendszer e tehetség és szorgalom nagy részét felemészti. Igen, mert ha megnézzük akadémiánkat, nemcsak nem látunk egyes szakokat több erő által képviselve, hanem még sokszor eltérő tudományágak vannak ugyanazon egyén előadására bízva, és ezáltal egy erőnek terjedelmes térrel kell foglalkozni a nagy számú tanóra mellett, mely folytonos haladást, kimerítő buvárlatot s feldolgozást nem enged. Mennyivel másképen találjuk ezt külföldön ! A berlini egyetemen p. o. a folyó 187% tanév utó-semesterében a theologiaí-, jogi-, orvosi- és bölcsészeti szakban összesen (a ren des-, rendkívüli tanárokat s docenseket összevéve 163 egyénből álló tanerő működik, melyből a theol. szakban van 16, a jogiban 17, orvosiban 51, és bölcsészetiben 79. Nem szükség fejtegetni, mennyire lehetővé teszi a tanerők ily nagy száma, minden tudomány kifejlesztését. Egy és ugyanazon tudományt 4—5 egyén is aiván elő, egy-egy csak kisebb köröket választ magának, s azt azután a kevés számú tanóra mellett (egy tanár legfelebb 8—10 órát ad hetenként, a magyarországi tanárokénál tízszeresen is nagyobb fizetés által az anyagi élet gondjaitól is menten a legkisebb részletekig átdolgozhatja, felkutathatja a körébe tartozó adatokat s oly tökéletesen özszealkotott müvet állíthat e ő, mely minden kívánalomnak megfelel. És miért késett Magyarország mindeddig, legalább egy oly egyetemet állítani, mely fölöslegessé tegye a magokat nagyobb mérvben művelni akaró ifjak külföldre utazását, s azokat ezáltal meg mentse attól, hogy óriás erővel összegyűjtött filléreiket külföldön költsék el és a hazában megtartsa azon sok százezer forintot, melyet az egyetemek látogatói évenként idegen földre visznek ? Tudom, hogy az anyagi szegénységet halljuk okul, mint előbb az ipariskoláknál is. Pedig nekem ugy tetszik, mintha az anyagi szegénység inkább okozata volna a kellő tanintézetek hiányának, mint oka. Mert ha nem gondoskodunk eszközökről,melyek által anyagi viszonyaink kedvezőbb fordulatot vegyenek) akkor bizony szegények leszünk örökké és hasztalan várjuk a boldog időt, mely lehetővé tegye a hiányzó és oly nélkülözhetlen életszükséggé vált tanintézetek felállítását. Az egyetlen eszköz pedig, mely anyagi jólétünket előmozdíthatja, még pedig erős lökéssel mozdíthatja elő, nem máss mint a lakosoknak a gyakorlati ós tudományos életre való teljes kiképzése. Nagyon óhajtandó azért, hogy a kormány és azon férfiak, kiknek hatáskörükben áll, mindent tegyenek meg haladéktalanul a nevelés ágazatainál feltűnő hiányok pótlására, s itt első helyen a szükséges tanintézetek felállítására és kellő szervezésére. Ne riadjanak vissza az áldozatoktól. A nevelésnél nem szabad pusztán a jelenre nézni; a jövőre legyen irányítva tekintetünk. A nevelésre nem áldozhat egy kor sem annyit, hogy azt százszorosan ne pótolja vissza a jövő. A tanintézetek által kifejlendő gazdálkodás, ipar, kereskedelem anyagi jólétet árasztand mindenfelé s a kedvezőbb helyzetbe jutott néptől nemcsak többet lehet majd kívánni a nevelési célokra tett áldozatok viszsapótlása végett; hanem a nép, mely tapasztalni fogja mind szellemi, mind anyagi tekintetben a tanintézetek által reá árasztott áldást, önmaga fogja áldozatait örömmel hozni a nevelés oltárára. Kérészy Barna, tanár. Könyvismertetés. Magyar nyelvtan könnyű modorban. Szvorényi József munkája nyomán iskolai használatra valamint magántanulásra irta Kalocsa Róza, a pesti ref. felső-leányiskolaigazg. Pest. Kiadja Heckenast G. 1871. Ha nő által irt munka bírálatával bíznak meg, e megbízást rendszerint csak azután vállalom el, miután a könyvet figyelmesen átlapoztam, hiányait felkutattam, előnyeit megfigyeltem. S ha ez előleges vizsgálódási processus eredménye az írónőre netalán kedvezőtlenül ta-63*