Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-07-30 / 31. szám
S ha megnézzük, mint van gondoskodva Magyarországon az ily kezdő nevelési intézetekről; alig találunk néhány nagyobb városban jól, roszul rendezett kisdedóvodákat, melyek között, ha vannak is mind a beosztást, mind az intézetvezető egyén képzettségét illetőleg a célnak megfelelők, de a Frőbel-rendszer alapján szervezett intézetekkel még ezek ?em mérkőzhetnek ; mert hiányzik belőlük egy megállapított elvnek szigorú és mégis természetes keresztülvitele s a gyermeki mindennemű foglalkozásnak az értelem-, lélek fejlesztés- és szivképzésre egy pont kőiül csoportosítása. De legalább csak ily intézeteinu volnának nagyobb számmal! Hanem ha kisebb városainkban, vagy épen falvainkban széttekintünk,csoportosan látjuk az utca porában heverni a kis gyermekeket, mig szüléik a mezei munkával vannak elfoglalva, minden felvigyázat, minden őrködés nélkül, kitéve minden eshető szerencsétlenségnek, smiga 6—7-dik év eljöttével szüléik az iskolába nem viszik, tehetségeik addig nemcsak nem íejlesztetnek, hanem a rosz társaság, egymástól látott s hallott példa által ferde irányt vesznek. Ennek következése aztán, hogy mikor a tanitó keze alájön a gyermek, hónapokat, sőt éveket kell tölteni vele, mig némi illedelmes viseletre, tiszta, érthető beszédre s figyelemre rá lehet szoktatni; soknál pedig ez az iskoláztatás egész folyama alatt el nem érhető. Mily nagy mérvben meg van már a porosz nev.rendszernél, a kis gyermekek tehetségeinek helyes fejlesztéséről s neveléséről gondoskodó intézetek által, a néptanító működése könnyítve, s mily mérvben biztosítva ez által a további siker, nagyon könnyű belátni kivált annak, ki tapasztalta, mily óriás türelem és küzdelemmel kell néptanítóinknak a kezelő gyermekek első képezésénél eljárni. Bizony itt az idő, midőn az ébredő kor sürgetve hív fel bennünket, hogy e téren is igyekezzünk tenni valamit. Ily intézet nálunk tudtommal nincs sehol, s csak Pesten hallottam, hogy szándékoznak állítani; de körülményeim gátolván a hazai lapok olvasásában, nem tudom, létre jött-e már, vagy csak tervben van ?*) Akár egyik, akár másik áll, minden esetre örvendetes jelenség, ha legalább a haza fővárosában megteszik a kezdeményezést; csak aztán igyekezzenek azt terjeszteni mindenütt azok, kiknek hivatása és részben kötelessége; mert ebben rejlik leginkább alapja a *) Nemcsak hogy létrejött, de napról napra nagyobb pártfogásban is részesül, s mintájára a különböző vidékeken is kezdenek gyermekkerteket állitani föl. Szerk. népnevelés azon szerencsés eredményének, melyet Puroszország fel tud mutatni, s mely kisebb-nagyobb mérvben a társadalmi és politikai élet minden ágára kihat. A Berlinben mult hó 16 án tartott győzelmi bevonulás után, nem emlékszem biztosan, melyik lapban olvastam egy értekezést a felett, h:<gy mi tette lehetővé a porosz nepnek elsőbb Ausztria, majd Franciaország feletti győzelmét. Amarra nézve határozottan az iskolamestereknek tulajdonítja az érdemet; mert mint mondja: a célszerű nevelési és tanítási rendszernek köszönhető, hogy Poroszországban nemcsak sokkal miveltebb egyének alkalmazh itók tisztekül, kiknek tudományos képzettsége a h tdtanra vonatkozó minden tudományág tejes elsajatitását teszi lehetővé, hanem a közkatonád is hasonlithatlanul felülmúlván az osztrák sereg harcosait miuden irányú miveltségben, kevesebb idő alatt h jobban kiképezhetők s e miatt hadfolytatás alkalmával az egyes tervek kivitelére gyorsan é3 biztosan használtatnak, mi által a győzelem nagy részben biztosítva van. Tagadhatlanul sok igaz van benne, mit e lap mond s egygyel több ok a nevelés lehető leggyorsabb kifejtésére. De menjünk egy lépéssel odább a népneveléstől s szóljunk pár s^ót a gymnáziumok és szakiskolák viszonyáról. Agymnáziumok száma a német államokban a népesség arányához képest soksal kevesebb, mint nálunk. A német nép jobban fel tudja fognia gyakorlatiélet kívánalmait, mint a magyar, sugyanazért erre fekteti a fősúlyt mindenütt. Grymnáziumot csak anynyií tart, mennyi mulhatlanul szükséges azok képezésére, kik egész életüket tudományos foglalkozással akarváa tölteni, a felsőbb, egyetemi tanfolyamra is átaliépuek. Da mennyivel nagyobb azok száma, kikről szorosabb értelemben vett tudományos képzettséget nem kiván ugyan majd társadalmi állásuk, hanem igenis megkívánja azt, hogy az ipar s kereskedelem azon ágában, melylyel foglalkozandnak, kellő képzettséggel bírjanak ; mert csak igy lesz biztosítva teljesen jövőjük s igy nyer minden egyes ember szorgalma és képessége által erősebb lendületet a haza. Ezért a gymnáziumoknál mindenütt nagyobb számmal álliták fel a real- s ipariskolákat, melyeknek köszönhetik a népességhez képest nagyon szük határu és Magyarországnál nagy részben sivárabb vidékek lakói azon kedvező anyagi helyzetet, melybe képzettségükkel párosult szorgalmuk helyezé óket. Az élet- és keresetmód minden ágát szakavatott egyének által kellően művelve látjuk itt, mert a szakiskolak gondoskodnak,