Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-07-30 / 31. szám

Tizennegyedik évfolyam. OH 31. Pest, julius BO. 1871. PROTESTÁNS LAP. SZERKESZTŐ- és KIADÓHIVATAL : Mária-utca 10-ik szám, első emelet. < ELOFIZETESI DIJ: HIllDETESEK DIJA: 4 liasábos petit sor többszöri beikta• Helyben házhozhordással és Vidékre postai leül- | > déssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. EIŐHzet-• tásánál 5 kr., egyszeriért 7 kr, sorja. <hetni minden kir. postahivatalnál; helyben ai \ kiadóhivatalban. j Bélyegdij külön 30 kr. 4M A porosz és magyar nevelés. Külföldi utazásom eddigi részlete, s különösen néhány heti berlini idézésem alatt, mennyire az idó és körülmények engedék, igyekeztem az egyes népek belső életébe beletekintve, lehetőleg tanulmányozni s felkutatni az okokat, melyek a népek nagyságának s különösen kedves hazánk feletti emelkedettségének, ugy tudományos tekintetben, mint az anyagi viszonyokat illetőleg, alapját képezik. És vizsgálataim eredménye mindég ugyanazon térre vezetett; a népek anyagi és szellemi nagyságának mindég ugyanazon forrását találtam s ez a roppant áldozatok mellett keresztül vitt célszerű nép-és felsőbb nevelési rendszer. Időm hiánya gátol, hogy az eszmék s fogalmak célszerű berendezése és kifejezése által tüzetes kidolgozás tárgyává tegyem a néhány gondolattöredéket, melyet a porosz nevelési rendszerről hazánk viszonyaival szemben röviden vázolni szándékozom. Csak egyes pontokra akarok reá mutatni s leginkább a még kicsi gyermekkori nevelésről, a gy mnaziumok és szakiskolák viszonyáról s az egyetemekről pár szót szólani; mint melyeknél az eltérés szembetűnőbbnek mutatkozik, természetesen a mi hátrányunkra. Talán nem lesz ez fölösleges, ha mások jobban, több avatottsággal vették is már ugyanezen tárgyat fejtegetés alá. Hogy a gyermeki lélek már a fejlettség azon időszakában, midőn legelőször eszmélni kezd, a küleseményeknek s átalában a körüle látott, vagy hallott dolgoknak behatása alá esik : mindenki által tapasztalt és senkitől kétségbe nem vonható körülmény. Ez teszi lehetővé minden oktatás nélkül is azon fokozatos fejlődést, melyet már a legelső években mindenkinél tapasztalunk- S ha már elösmerjük azon igazságo hogy a gyermeki lélek fejlődésére az általa látott és hallott dolgok befolyással vannak: lehetetlen ismét be nem látnunk, hogy ha a gyermek foglalkozásai, a körüle felmerülő tettek, s általa hallott beszédek, tapintatos és a lélek tulajdonainak ösmeretével összekötött vezetés által irányittatnak, a fejlődés nemcsak gyorsabb lesz, hanem a különben talán vagy a szellemi, vagy az erkölcsi téren előállható ferdeség is elkerültetik. E tudat inditá a porosz népet arra, hogy a Magyarországon is ösmeretes Frőbel-rendszer alapján intézeteket, u. n. gyermekkerteket állitson, melyekben szakavatott egyének vegyék a nevelés fonalát kezökbe már a legkisebb kornál, s addig is, mig a tulajdonképi iskola hivatásának ideje elérkeznék, minden lehetőt tegyenek meg a lélek és sziv képzésére. És bizonyosan ez a leghelyesebb intézkedés; mert hanyadik szüle az, kinek képzettsége és hivatása lehetővé teszi, hogy kezdettől fogva helyes nevelési elvek szerint fejlessze a még irány nélküli tehetségeket gyermekében? Hányadik az, kinek ha képzettsége volna is erre, ideje s hivatala nem gátolja? És hányadik az, kinél a szülői szeretet gyengesége meg nem töri olykor a leghelyesebb elvek keresztülvitelét? ! Pedig valóban, egy sima viaszlap a gyermeki kebel, melybe mélyen behatnak az első időszak által reáirt vonalok s ezek képezik mindég tulajdonképeni keretyonásait a képnek,mely a lélek ésszivben lassanként megalakul. A későbbi helyes, vagy tévesztett nevelés tagadhatlanul sokat javithat, vagy ronthat még e kép kidolgozásánál s az alapvonásokat élesítheti, vagy kissé elmoshatja, de teljesen nem törölheti ki többé. O'y körülmény, mely annál nagyobb fontosságúnak tűnik fel, minél tovább gondolkozik rajta az ember!