Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-07-23 / 30. szám

hogy miért nem fizeti a kormány a papokat? „Mivel azok nem akarnak az alkotmányra megesküdni." A papság csak arra esküdhetik meg, a mi igazságos és becsületes, és a papok jövedelme, miután javaiktól igazságtalanul megfosztattak, nem fizetés, hanem tartozás. „De a római curia és a csalhatatlan pápa kijelentették, hogy esküjöknek semmi akadálya nincs, miért nem vetétek tehát alá nagatokat? ;

Ez a spanyol püspököknek becsületkérdése szólt dühösen a püspök, midőn eként megszorították, s azután igy kiáltott fel: A kormány egészen máskép felelne, ha jogos igényeink támogatására három megcáfolhatatlan bizonyítékunk volna, gyalogság, lovasság és tüzérség. Egész Madridot lázas kíváncsiságban tartotta azon kérdés, hogy vájjon a kijály részt vesz-e az urnapi körmenetben. Részt vett, és az ultramontánok most képmutatónak nevezik, — ellenkező esetben istentelennek mondták volna. * 4 németországi kath. mozgalmak tárgyában a „Nordd. A. Ztg." egy vezércikket közöl, melyből kitűnik, hogy az mindig nagyobb mérvet ölt, különösen a püspökök kihivó magatartása által. A cikk végén igy szól: „Ha súrlódások valaha mérséklet által megelőzendők voltak, ugy azon súrlódások, melyek főleg az uj dogmából erednek, a német püspöki kar által minden körülmények közt lettek volna elkerülendők. A német püspöki kar tudja, hogy a dogma meiev alkalmazása által a kormányokat ama conflictusba sodorja. . . Az államhatalom körébe való benyulásokat, melyeket az uj dogma oiroz, az államhatalomnak erélyesen visszautasítania kell. Az állam az uj dogma által zaklattatik s önvédelemre van kényszerítve. . . . * Berlin, jul. 21. A „Reichsanz." a király egy rendeletét közli, mely a ministerium kebelében a katholika és az evangelika egyházügyek számára fennállott külön osztályokat megszünteti és ennek teendőit egy egyházi ügyeket intéző osztályra ruházza át. A „Staatsanz." ezen rendeletet azzal indokolja, hogy a katholika egyházzal történt értekezés folytán, az állam hatalom számára fenntartott jogok nem szorulnak arra, hogy külön osztályban tárgyaltassanak, s mondja, hogy az evangelika egyházra nézve is az állami és egyházi érdekek szoros különválasztása alkotmányos uton fog történni. (A „Corr, B." megjegyzi, hogy a sürgöny érthetlenül van fogalmazva.) KÜLÖNFÉLÉK. 9V Az „Egyházi Reform" 7-ik száma épen lapunk bezártakor hagyta el a sajtót. Tartalma : Készüljünk a közgyűlésre. A biblia története (vége) Szeremlei Samutól. Egyleti értesítő : A német protestáns egylet statistikája (folytatás). A budapesti r^formegylet első érteezletei. Egyházi beszéd Máté 6, 33. verse fölött, elmondatott a bicskei katholikus templomban, a székesfehérvári püspöki küldöttség jelenlétében, 1871-ben. A füzet tábláján előfizetési felhívás olvasható az „Egyházi Reform"-ra. Teljes számú példányok még kaphatók. Előfizetési ára egész évre 2 frt. * A pesti ref. theol. tanintézet vizsgái e l ó 19-én és 20-án tartattak meg a püspök elnöklete, és a tanári kar és néhány egyházi és világi képviselő jelenléte mellett. A vizsgák után a következő jutalmak osztottak ki: a Csontos alapítványból mindenik osztályban a legjobbnak 100—100 frt. Nyerték Hegedűs István IV. éves, Fejes Dániel III. éves, Széki Elemér II. éves és Szőcs Farkas I. éves theologusok. A Gerenday alapítványból nyertek 50 frtot Takács József . és 25 forintot Petri Elek. Itt a bizottság megakadt, mert hála istennek több volt a jutalomra érdemes, mint a jutalom. A dolgon aként lett segítve, hogy Ballagi Mór letett 20 frtot, és Nagy Zsigmond vértesaljai főesperes 10 frtot. Az elsőt nyerte Benke István, a másodikat Szőcs Sándor. A Mányoki alapítványból ki volt tűzve a legjobb latin értekezésre 20 frt, melyet Széki Elemérnek Ítéltek, s ezen kivül Szőcs Farkas dolgozata dicsérettel megemlittetett. A legjobb latin műfordításra Dömötör János tanár által kitűzött 4 arany Szőcs Farkas és Szőcs Sándor közt oszlott meg. Az Önképző társulat három pályadijat tűzött ki, ebből az egyháztörténelmi dolgozatért jutalmat nyert Szőcs Farkas, a bölcsészeti értekezés és prédikáció jutalma nem adatott ki. * A cultusminister körrendeletet bocsátott ki, melyben inté az illető iskolai hatóságokat, hogy az érettségi vizsgát ezután szigorúbban vegyék, mint eddig, s a kormány részéről is szigorúságot helyez kilátásba az engedményekre nézve. * Sznppan Zsigmond beszteicebányai kath. püspök hivataláról lemondott. * A „Debrecen" f. hó 20-ról irja: „Könyves Tóth Mihály ma délután fél négy órakor érkezett meg városunkba a küldöttséggel együtt, mely az egyház részéről Karcagra küldetett, hogy elválasztott derék lelkészünket visszahozza; Karcagról is csatlakozott egy küldöttség, mely elkísérte és itt — a mint kifejezék — át-és vissza adta a drága kincset Debrecennek. Karcagon tegnap este bucsu-vacsora rendeztetett a távozó férfiú tiszteletére, a hol Karcag értelmisége nagy mérvben volt képviselve; a vesztés fájdalmát számtalan ízben fejezték ki a karcagiak, s a nagyszerű ragaszkodás, szeretel és tisztelet jelei a legnagyobb mérvben nyilatkoztak kedves lelkészük iránt. — Itthon az indóháznál nagy néptömeg várta és üd özlötte K. Tóth Mihályt, s Simonffy I. főkapitány adott kifejezést az általános örömnek, mit lelkes éljenzések követtek. Lovasok, élükön id. Jeney J.vel s kocsik hosszú sora kisérte be őt, a Széchenyi utcai paplakba, a hol is Kovács L.ajos polgármester és főgond-