Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-07-23 / 30. szám

ISKOLAÜGY Sáros-patak, julius 14-én. Erdélyink halála óta alig tud valamit a nagy közönség a sáros-pataki ref. főiskoláról. Ö mint tanár, mint reformer, mint a főis­kolai fölügyelő-testület tagja, mint irodalmi férfi min­denütt jelen volt, és pedig az elsők közt; kezdeménye­zett, ápolt, hatott, a jövő számára gyümölcsöket érlelt a sáros-pataki főiskola érdekében. Négy év óta okvet­len hiányzik valamije a sáros-pataki főiskolának, hi­ányzik az összekötő kapocs közte s a nagy közönség között. Az országos statisztikai rovatok, az iskolai éven­kinti tudósítások oly dolgok, melyekről a nagy kö­zönség alig veszen tudomást. Egyik a ministerium, másik a főiskolai könyvtár porával van borítva. A szuplikábsokról — régi idők ódon intézménye — pedig legtöbbször oly himet varr a közönség, melyet sem a főiskola, sem a szülők, sem az igazság bizony-bizony nem köszönnek meg. Az a „laisser fairé, laisser passé" elve pedig épen az iskolai dolgokra nem illik. AD ifjúság pezsgő élete, s a nagy közönség érdekeltsége egy órában születtek. És egyátalán kívánatos, hogy tudja, lássa a nagy kö­zönség, mit produkálnak, mi tüneményeket hoznak föl­szinrre a hazai intelligencia tűzhelyei, az iskolák; mi törekvések, vágyak lelkesitnek fölügyelő testületet, ta­nárt, ifjúságot egyaránt. Sáros-Patakon a jelen tanév folyó hó 15 ével záró­dik. A tanév záró utolsó két hét alatt oly tünemények­nek voltunk tanúi, a melyek szólni kény szeri tnek. E! kell mondanunk, hogy korlátolt, kis városi viszonyaink mellett mint tudja magát feltartani a fölszinen a sáros­pataki iskola. Oly tényeket fogunk elősorolni, melyek egyébként hátrányos helyzetünkre árnyékot vetnek, s bizalmat költenek a jövő iránt. Tanúi voltunk a gymnásiumi vizsgáknak. E te­kintetben az idén azon szervezeti módosítást hozta be a fölügyelő egyházkerület, hogy eltörülte az első félévi nyilvános vizsgálatokat, tanárt, tanulót egyformán fá­rasztó, időrabló tüneményt, de megbízta a tanári kart, tenne meg mindent, ki ki saját felelőssége mellett, a tanulók előmenetelének ellenőrzésére, fönt ártván magá­nak a második félév, illetőleg a évzáró nyilvános vizsgák minél szigorúbbá tételét. E nyilvános vizsgák most folytak le, s valóban örvendetes eredménynyel. Élénken éreztük a tud vágy emelkedését, a bizalom emelkedését tanár s önmagok iránt, az ifjúság részéről. Megemlítem, minthogy épen a gymnasiumról szó­lok, gymn. tanépületeink hiányos voltát. A tanulók nagy száma miatt okvetlen gondoskodni kell uj gymnásiális épület emeléséről. Volt szerencsénk látni a tervet, mely szerint a jövő év tavaszán megkezdik az építést. Az épület terve a berendezés, kényelem és 'csín tekinteté­ben teljesen megfelel a célnak, s képes lesz magába fogadni az évről évre szaporodó növendékek számát. Az akadémiában, melynek három, bölcsészeti, jogi és vallástudományi ága van Patakon, az 1866-ik évben dicső Erdélyink sok küzdelme folytán teljes tanszabad­ság van létesítve. Emiitett év tavaszán Miskolcon az egyház kerületi gyűlésen Vay Miklós báró, m: at főgond­nok mondá ki azon átilános helyesléssel kisért szava­kat, szüntessünk meg miuden korlátot főiskolánk akadé­miáiban, tegyük a tudomány tárgyalását szabaddá, emel­jük egyetemi színvonalra akadémiánkat, mely szavakkal a sárospataki főiskola életében forduló pontot idézett elő. Senki se vonja kétségbe a tanszabadság korszerűsé­gét, de annál több nehézséget támasztanak a hely miatt, hol az létesíttetik. Mondani szokták, hogy a provinciális iskolák régi hagyományos irányokat nem tudják levetni; hogy a felekezeteknek nincs érdekében az ismeretet tenni úrrá az ősök kegyeletes hite felett. Mondják, hogy provincián, kivált oly kis helyen, mint Sáros-Patak, nincs meg az a sociális élet, mely a tógái alól kibutt, s sza­bad vizsgá'ásra bocsátott ifjúságot a féktelensógtől meg­óvni tudná; tudná miveltséggel korlátozni azt, a mire eddig bezárt ajtók, carcer, pedellus szolgáltak. Patak nemes ifjúsága megcáfolta e vádakat. A vaskalaposság, betyárság. iszákosság—kalvinista főiskoláink e régi stereo­typ jelzői — annyira eltűntek Patakról, hogy cikkíró meg volt lepve az ifjúság nemes gondolkozása által, azon szellemirány által, mely géniuszként őrködni látszik az ifjúság felett, a mely önkénytelenül magával ragal erő­set, gyengébbet egyaránt. Hogy a tiszamalléki ref. egy­házkerület a tanszabadságot mennyire akarja és tiszteli, azon akadémiai székfoglaló beszédekre hivatkozom, me­lyeket a lefolyt vizsgák ideje alatt egy bölcsészeti tanár Felméry Lajos „a positivismus és spekuláció három vallástudomány-tanár, Varga Lajos „a keresztyénséget előkészítő események Bokor József „a vallás és tudo­mánya;" Nagy Gusztáv „az ó és uj keresztyénség" ciman tartottak, a jelenlevő szép közönség, az egyházkei ület egyházi és világi képviselőinek tapsai közt. A mije főként hiányzik Pataknak, az tagadhatat­lanul a kisvárosiasságával együtt járó sociális élet, s másodszor az anyagi erő. Mi az a 60—70 ezer forint évi jövedelem e teljes gymnásium, s három fakultás teljes berendezéséhez, ha kivált annak is felét az admi­nistráció, a stipendiumok, s egyéb számtalan mellékes kiadás emészti föl. A egyházkerület hangosan követeli az akadémiai reform-mű szerves kidolgozását a tanári testülettől; de elvárjuk, mit fog tenni akkor, ha legalább 7 uj akad. tanári szék felállítását kell végrehajtania. Jóakaratán, nemes gondolkozásán ki kételkednék, de a pénz, a pénz ! Jelenben a gymnásiumban 12 rendes és két segéd; a három fakultásban összesen 11 rendes ta­nár működik. A gymnásiumi rendes tanár évi dija 1000, az akadémiában 1200 forint. A kisvárosiasság hátrányain hogy segítve legyen, egyházkerület, tanári kar, ifjúság vállvetve dolgozik. Á.z egyházkerület gyűlésein hosszas vajúdások történnek, miként lehetn? a nyugati nyelveket praktikus uton ta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom