Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-07-23 / 30. szám

nitani Patakon. Nagyobb városokban, például Debrecenben, Pápán is ez nem a ref. főiskolák kizárólagos kérdése. Megoldotta rég a sociális szükség, ott mindig akad vállalkozó nyelvmester a város kedvéért. Az ifjúságban csak jó akarat kell, s ki-ki könynyen elsajátíthatja az élő nyelveket. Patakon az iskola kénytelen ezt tenni. Másutt a közönség érdekeltsége teremt muzeumokat, műgyüjteményeket. Patakon tisztán az iskolán van a teher; s hogy kitűnően rendezett természettani muzeumát, hires könyvtárát ne is emlitsem: ez évben vetették meg alapját az aeszthetikai mügyüjteménynek. A főiskola áldozott, az ifjúság kántusa s zenekara hangversenyezett, a közönség érdeklődött a nemes célért, s ma már egy izlés-nemesitő eszközzel több van Patakon. Van a főiskolának az alatta folyó Bodrogon kényelmes uszodája, van kórháza, van testgyakorlója, a főiskolával szemben. Hegyalja legszebb pontjára néző csinos kertje. Az iíjuság saját körében önképzc-, betegsegélyező, kölcsön- és ruha-egyleteket tart fön. Az iíjuság komoly törekvésére vonatkozólag csak annyit említek meg, hogy az akadémiai pályázatok — a bírálók véleménye szerint — ha nem is számban, de béltartalomban annyira kedvezők valának, hogy a felügyelő testületet meg kellett kérni a rendes pályadijak mellett, még két más pályadíj adományozására. Megemlítem még, hogy a helybeli r3f. templom hat ezer forintba került diszes orgonáját folyó hó 9-én avattuk föl a kálvinista rítus egyszerű inagasztosságával. Estve az orgona javára bál is rendeztetett, mely szintén hirdeté társasági életünk élénkségét. Ki tagadná a hiányokat az itt-ott kirívó bajt, csak a főiskola fölpezsdült nemes iránya, s a nagy közönség érdeklődése maradjon meg : Patak a jövőben is nagy érdemeket szerzend a haza előtt. (Reform) B li L F A L ». Pest, 1871. julius 21-dikén. Nt. szerkesztő ur! Megértük már azt is, hogy reformegyleti gyűlésekről írhatunk. E hó 9-én és 16-án az egyházi reformegylet Budapesten lakó tagjai conferentiákat tartottak, melyeken az oktoberi közgyűlés érdekében szükséges teendőkről volt szó. Hogy a budapesti egylet ezekben annál jobban intézkedhessék, habár csak ideiglenesen is, szorosabban meg kellett alakulnia. E célból megvizsgálta az egylet inclitványozói által készített alapszabályjavaslatot, s ugy találta, hogy az a közgyűlési tanácskozás alapjául elfogadható. Azután elrendelte, hogy a vasúti igazgatóságok kéressenek meg, hogy a gyűlésre utazókat fél díjon szállítsák Pestre és vissza. Ezen ügy elintézését Somogyi Rudolf tanár ur vállalta magára, ki k$llő időben hírül adja a nyert kedvezményeket és az ezek megnyerhetésére szükséges eljárás módját. Szállásokról Poór József segédlelkész ur gondoskodik, s majd a vasúti jegygyei együtt ő is megküldi az utalványt azoknak, kik eziránt óhajtásokat kifejezik. A második értekezleten megtudtuk, hogy pár év óta létezik Pesten egy „Reformverein", mely velünk óhajtana összeköttetésbe lépni, báró Ivönig a Verein elnöke jelent meg köztünk, s ő beszélte el. De mi még nem is alakultunk meg, csak alakulóban vagyunk, s az ő alapszabályaikat sem ismerjük, következőleg semmit felelni nem tudtunk. S különben is a közgyűlés, illetőleg a választmány feladata elhatározni, hogy minő egyletekkel akar összeköttetésbe lépni. Helyreigazítása az „egy kis helyreigazításnak." A dunántuli főtiszt, egyházkerület 1870. október 17—20-án Rév-Komáromban tartott közgyűlésének 223. száma igy van: „Az egyetemes tanügyi bizottság 1869. évi jegyzőkönyvének 11. sz. alatt a vallástanitásra nézve a ff. egyházkerületek által kijelölendő alapelvek ismeretétől tevén függővé a bizottság intézkedését : a vallástanitásra nézve az alapelveket kijelölni, a népiskolai vallásos könyvek tartalmát, előadási módját és modorát figyelemmel kisérni, általában a vallástanítás és előadás mikéntjét lehetőleg meghatározni elválasztattak és kiküldettek stb. A legközelebbi juniusi Székesfejérvárott tartott közgyűlés a fönt tisztelt küldöttség muukálatát nem fogadta el, hanem helyette a hely szinén ujat nevezett ki a meghallott elvek nyomán tervet készítendőt. Az uj bizottság a meghallott elvek és az 1870 október 17—20-ikijkv. 223-ik száma nyomán különösen azt véleményezte, hogy készíttessenek a népiskolák számára vallási kézi és vezérkönyvek, ilyen s ilyen alapelvek szerint, ilyen *s ilyen tartalommal, ilyen s ilyen előadási mód és modorral. A főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés helyeselte, és a 223-ik számú határozatából kifolyónak találta az uj bizottság alapelveit, tartalmat, előadási mód és modort felölelő, de semmi használatban levő vallási kézi könyv nem ajánlását. S a. főtiszteletü közgyűlés legilletékesebb magyarázója határozatainak, s igy a 223-ik számnak is. Én a többi között a junius 18-án megjelent 25-ik számú egyházi lapban a 8. p. alatt ezt jeleztem, és a 223-ik sz. határozatot kérdés alakjábau tettem föl, ezt mondván: „e bizottság az egyetemes tanügyi bizottmány azon kérdésére adandó felelet formulázására küldetett ki még a mult évben : minő elveket vél követni kerületünk a készítendő népiskolai vallási könyvekre nézve, minő legyen a tartalom, továbbá az ir-és előadási mód és modor?" Most még hozzá teszem, hogy igy formulázta kérdés alakjában az uj bizottság s igy fogadta el a közgyűlés, a legilletékesebb biró.