Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-07-16 / 29. szám

Tizennegyedik évfolyam. ON 29. ^m Pest, julius 16. 1871. PROTESTÁNS GYHAZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- és KIADÓ­ÉI TAT AL : Mária-utca 10-ik szám, első emelet. ELŐFIZETÉSI DIJ: HIRDETESEK DIJA: ' Helyben házhozhordással ós Vidékre postai Jcfil-; 4 hasábos petit sor többszöri beikta­•; déssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizet-' tásánál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja, hetni minden —-4 -1 "1 —- — ~ > -kir. postahivatalnál; kiadóhivatalban. helyben a ] Bélyegdij külön 30 kr. A politika a szószéken. Midőn a „Prot. egyh. és isk. lap" f. évi 21-ik szá­mában t. Szászi István urnák „Politika a szószéken" cimii közleményét olvasni kezdtem, a cim olvasásánál, mely nem a politikáról, hanem politikáról való ér­tekezést jelez, ugy gondolkoztam első tekintetre, hogy t. Szászi ur talán a szószékeni politikusság ellen akarja szavát felemelni. — Az olvasás közben azonban csakhamar meggyőződtem a felől, hogy nevezett cikk nem más, mint a Biliig, Steinacker és Wendel által 1864 óta szerkesztett, „Die Predigt der Gregenwart" folyó irat 2-dik évfolyamában közzétett, Kromm által irt „Die Politik auf der Kanzel" cimü érteke­zésnek itt-ott szószerinti, általában pedig igen hiányos forditása.*) Ez azonban a dolog érdemén semmit sem vál­toztat. Kétségenkivüli ugyanis, hogy t. Szászi ur a Kromm-féle cikket nem csak szerkezetében — bár hiányosan — de értelme, célja és hatása tekintetében is a magáévá tette, s ugy lépett fel nevezett cikkel a magyar egyh. olvasóközönség előtt, mint a ki a po­litika szószékeni jogosultságát nem csak védelmezi, de annak figyelembe vételét ajánlja is. Oly fontos, s mondhatni korszerű is e tárgy, hogy egyik egyházi közlönyünkbeni fölemlittetésének örülni lehet. Sokan lehetnek, kik e tárgyra nézve t. Szászi úrral egy véleményben vannak, de azt hiszem nem kevesebb azoknak száma, kik a Kromm-féle cikk­ből t. Szászi ur által átvett s közzétett nézeteket egyáltalában nem osztják. Hadd vitassa meg tehát e tárgyat mind a két fái, s győzzön a mi jobb ! *) Ezt, mint a kéziraton látjuk, Szászi ur sem hallgatta el, s csak tévedésből maradt ki a lapból. Szerk. A politika szószékeni jogosultsága mellett elő ször is azt az érvet hozzák fel Kromm és Százi urak, hogy a politika a vallástól nem idegen ; életerős po­litikát. „egyedül vallásos eszmék hatalma teremthet; a politikai népélet kiindulási és végpontja a vallás­ban található." Tökéletesen igaz, de kétségbevonhatatlan igaz­ság az is, hogy mindazon igazságok érzése és meg­testesitése, mindazon kötelességek hű teljesitése, me­lyek a népeket és nemzeteket egyedül boldogitó élet­erős politikának tényezői, nem egyedül és ki­zárólagosan a politika tényezői. Az ily politiká­nak tényezői ugyanazok, melyek kizárólag részint az egyéni, részint a családi, részint a társadalmi élet örökértékü boldogságát alkotják. — Mi szükség te­hát templomi szószékre vinnünk a politikát mint ilyet, ha magának a vallás általános igazságainak s kötelező szabályainak hirdetése által már egyszers­mind a politika javára is müködünk. Épen azért, mert a vallásos eszmék hatalma teremthet életerős politikát, s mert a politikai népélet kiindulási és vég­pontja a vallásban található, épen ezért, mondom, nem tarthatjuk jogosultnak a politikát, mint ilyet, a szószéken. Mindezek mellett azonban templomi szószékre is felvihető volna a politika, az általános elvek, igazsá­gok különös alkalmazása közben, ha a tapasztalás és a dolog természete azt nem bizonyitaná, hogy az a vallásra határozottan káros. — Az a politika, melyet veszély nélkül vihetnénk szószékre, még nem létezik, nem született még meg az a bölcs politikus, ki az egyedül boldogitó politika mivoltát körvonalozta volna; ez majd ki fog fejlődni a jézusi vallás belső győzel­mének teljességével. Az a politika pedig, melylyel a mindennnapi életben találkozunk, micsoda az egyéb, ha 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom