Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-01-15 / 3. szám

ellátásuk biztositatik, s másfelől helyükbe az oktatásra képesebb uj erők alkalmaztathatnak; c) ha a képezdékben lehetővé teszszük, hogy teljesen vagyontalan, de talentumos ifjak, saját anyagi áldozatuk nélkül képezhessék ki magukat, a mi csupán a képezdében rendezendő köztartások és ingyen lakások által érhelő el. E hiányon, az államnak sokkal többe kerülő lakbérek által sem segíthetünk, részint és főleg, mert azon egyéb tekintetekben olcsóbb községekben, hol a képezdék felállitandók, semminemű árért sem lehet a növendékeket elegendő számmal elhelyezni müveit, jó családoknál, s paedagogiai szempontból is biztos, j<5 helyekre; — részint pedig, mert kik ily helyekre elhelyezhetők volnának is, ellátásukért legtöbb esetben oly dijt kell fizetni, mely egyéb közoktatásügyi szükségleteinkkel arányban meg nem adható ; végre d) ha minél nagyobb számmal állítunk fel női képezdéket, és iparkodunk minél több nőt a tanítói pályára megnyerni. Egyfelől viszonyaink között nem valószínű, hogy kellő számmal vállalkozzanak férfiak a tanítói pályára, másfelől már eddigelé is a tapasztalás azt bizonyitá, hogy a női képezdékbe több növendék jelentkezett, mint a tanitóképezdékbe, és hogy az utolsó két évben, tudtommal, tanítóságra alkalmazott mintegy 16 nő igen jó sikerrel tanit. 3. Az iskolai épületek előállítása és a tanitók épezdén szervezése mellett legsürgősebb teendőnk,5

az eddigi tapasztalások utmutatása szerint, szabályozni az évi szükségletek fedezésére megkívántató iskolai adót. Mindamellett, hogy az 5°/0

-os iskolai adó, ha mind befizettetnék is, elégtelen volna; a jelenlegi módozattal még ennek befizettetése is nehezen, — sok helyen épen nem eszközölhető. Végül szükségesnek látom még, hogy a törvényhozás a statistikai adatok kiszolgáltatása s miként összegytijthetése iránt ujabban intézkedjék, mert e legelső összeírás bebizonyitá, hogy a törvény jelenlegi rendelkezése mellet', a kormánynak teljes utánlátása dacára, csak az ügyek menetére káros sok nehézséggel, és kellemetlenséggel és csak több év alatt s hiányosan lehet az egy évre tartozó adatokat összegyűjteni Ezek azon légsürgősebb teendők, mely ek népnevelésügyünk emelése érdekéből első sorban igénylik a tör_ vényhozás intézkedését, s melyek iránt közelebbről tör_ vényjavaslatokat fogok a tiszt, országgyűlés elé terjeszteni. BELFttLIK A Gecse „emberszeretet! intézet" nagy gyűlése. 1870. december 29-én. Ritka, nagyszerű, és mindenekfölött lélekemelő innepélyuek voltunk tanúi mult hó 29-én M.-Vásárhelyen, a ref. főtanoda épületének nagy termében. Alapjában véve csak gyűlés volt ez, de mi innepélyuek nevezzük; ritka volt, mert ily fontos és sajátos tárgy felett bizonyosan csak kevés gyűlést tartottak még; nagyszerű, mert egy századunk elején élt férfiú fenkölt gondolkozásáról tanúskodott az ; és minden jóknak lelkét fölemelő, mert benne a főeszme: az „emberszeretet" magasztos gondolata volt. Néhai orvos, száraz-ajtai Dr. Gecse Dániel, ez előtt 50 évvel, a m -vásárhelyi ref. collegium százados innepén — azon gondolattól megragadtatva, hogy, ha valaki ezen intézetnek azelőtt 100 évvel, csak 100 frtot hagyott volna is, mily nagyra nőhetett volna akkorig e kis tőke — végrendeletet tervezett, melyet pár év utáu ki is vitt, s mely szerint egy általa hagyományozott alaptőkének — tisztázások után 10,223 frtnak — 100 évi kamatoztatása után begyült pénzösszeg, egyfelől a m.-vásárhelyi ref. tanoda és erdélyi ref. főcousistorium, másfelől M.-Vásárhely városa és a m. kormány, nem különben a m.-vásánhelyi r. kath. gymnasium birtokaiba jusson — ugy azonban, hogy a pénz azután is állandólag M.-Vásárhelytt kezeltessék, s ez által — a mennyire lehető — a város és vidék pénzszükségén és pénzforgalmán is segítve legyen. Meg van hagyva e végrendelkezésben különösen az, !

:Ogy 50 év múlva tehát 1870. december végén nagy gyűlés tartassák, melynek tagjai a végrendeletben megnevezett s akkor élt vidéki kitűnőségek fiai, vagy unokái, és néhány névszeriut fölemlített testület képviselőiből álljanak, s melynek teendője a hagyaték jelen állapotának megvizsgálására és jövendőbeli biztosításának eszközlézére terjedjen ki E nagy gyűlés a fönnemlitett napon ült össze legidősb gr. Teleky Domokos elnöklete alatt a tárgy fontosságához mértten aráuylag kevesek jelenlétével, de a jelenvoltak annyival nagyobb érdekeltségével. Az elnöklő mélt. gróf igen szép beszéddel nyitotta meg az ülést, előadván Gecse Dániel életrajzát, s főleg kiemelvén végrendeletének szellemi oldalát, a végrendelkezőnek erkölcsi nagyságát, nagy szellemének a jövendő időkre számító mély belátását, rámutatván a végrendeletnek azon nevezetes pontjára, melyben, már ezelőtt 50 évvel a községi iskolák eszméje van megpendítve. A gróf után Bihary Sándor ref. igazgató tanár, a Gecse-alapityányt kezelő állandó bizottmánynak jegyzője^ s e nagy gyűlésen is toll vivő, felolvasta az alapítvány 50 éves történetének alaposan kidolgozott vázlatát, mire — az alapítványi pénztárnok, Molnár Zsigmond-nak rövid jelentéstétele után — 5 tagból álló kis bizottság kinevezése következett az alapítvány irományainak és pénztári állásának megvizsgálására, s ezzel az elnöklő gróf az ülést d. u. 4 óráig felfüggesztette. A délután 4 órakor folytatott gyűlés a kis bizottság relatiójának felolvasásával kezdődött, melyben az elismerését fejezte ki az állandó bizottmánynak az alapítvány kezelése körül tanúsított buzgalmáért nemcsak, hanem 6*