Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-01-15 / 3. szám

— és az államból száműzessenek a bün, a hazugság, a jogtalanság, az emberi boldogság mind megannyi ellenségei — az uralkodó önzés ezen átkos fajzatai." De ezen szent szövetséget „ez idő szerint" lehetségesnek nem hiszi. Azért: mert a mai szabadság mellett tényleg gyűlölködés van e 3 intézmény emberei közt ; mert a felszabaduló embereknek angyaloknak kellene lenniök, hogy kihaljon belőlük a gyűlölködés rabságuk okozói iránt, mert e szövetség nem lenne képes az ily mozgalmas időkben felszinre kerülő szélsőségekkel diadalmasan megvivni; mert — az ö n z é s (e kiűzendő ördög) most a társadalom minden rétegeiben uralkodób b hatalom, mint valaha. De azért a jobb idők bekövetkezésével biztatva, e szent szövetség előkészitését tűzi ki feladatunkul. Ezen 2 remek alkotású, szónoki fordulatokban gazdag s a szentirás bizonyitó mondataival ékeskedő beszédekhez kiegószitőül fűződik a harmadik. „Az önzésről, mint az emberiség boldogulásának egátkosabb ellenségérő 1." Szint ily alapos mű az újévi beszéd, melynek emlékverses themája ez: A kji igazán él, a sorstól nem fél!" Következik Trsztyénszki Gyula karácsom beszéde, mely költői melegséggel van irva és anynyira objectiv modorban van tartva, hogy átvarázsolja a a hallgatót a Fzent hajdan ba. A sok szép közül álljon itt egy részlet, mely azon alapgondolatra készült, hogy minden tért templommá sz entel a buzgóság, A keresztények, első századaiból való templomot igy irle a szónok: „Nincs szószék, honnan az evangéliumot az ur választott szolgája hirdetné. A szikla falának titkos repedéséből egy ősz fürtű agg, egy rejtegetett bibliát vesz elő s hangosan olvas abból. Mi az ? A szentirás olvasása közt minden arc a barlang nyilása felé tekint. Szomorú, de félelem nélkül arccal áll ott az őrül kiállított hitrokon. A siri csendben, busán hangzik ennek következő fájó szava : „el vagyunk árulva? oszoljatok." A következő percben eloltatnék a fáklyák lángjai, elrejtetik a kehely s a biblia éB a barlang titkos nyílásán menekülnek az üldözött keresztyének: Az anya kebelére Öleli kisded csecsemőjét, csókokkal boritja ajkát, hogy néma legyen. A férj megfogja reszkető nejének kezét, hogy a sötét uton bátrabb legyen. A ut szélén álló aggokat gyermekeik támogatják' hogy gyorsabban haladhassanak s hogy a menekvés észrevehetetlenné tétessék." Ezen eléggé jellemző hely után csupán az a megjegyzésem, hogy a részletek kidolgozásánál tartózkodik a szerző a tulhatalmozástól, mely fárasztóan hat a hallgatóra. „A vértanuk kiömlött vérének kiáltó szava" karácson 2. n. Loncy Gyula s. lelkészétől, alaposan fejtegeti e tanulságokat: Az uralkodó bűnökért ne a tanítókat és lelkészeket okoljátok; a hatalom minden. embere nem egyszersmind erényes ; isten dolgai felett elhamarkodva ne Ítéljetek. „Isten u t j a szent." Az év utolsó estejére." Kegyelettel visszatekint a lefolyó évtized ós az esztendő eseményeiből feltünedező isten — útjára. A népek, az egyesek, az egyház életében meglátszanak e szent ut nyomai s vonulnak az öröklét kapuja felé. E beszédet Csiskó János kassai lelkész szabadon forditotta" Gerok után. Az eredetit jól áttette, önmunkája pedig a hazánkra és egyházunkra alkalmazás. „A szülőktől örökölt vallásosság a legjobb öröksé g." A veszedelem istennek kezében nevelő eszköz." Két beszéd vízkereszt u. 1. és 4 vasárnapjaira. Természetes felosztás, könnyű és sok helyen emelkedett nyelvezet jellemzik e beszédeket, melyeknek szerzője Török József pesti segédlelkész: A szónokok korát befejezi Simkó Gusztáv, nógrádi alesperes és banki lelkész. „V a j h a, vajha tiszták lennénk!" Puritán egyszerűségével meggyőzőleg hat a kebelre. Margócsy köszönetünket érdemli ki, midőn áldozatkézséggel indit meg oly vállalatot, melynek életrevalósága minden szakember előtt világos. S reméljük, hogy midőn az „Alkalmi beszéd tárra" 2 írtjával a megkívántató 200 előfizetőn felül is találkozandik a lelkészek közt: addig jelen beszédtárt a filiákban működő leviták és az elszórt hivek közt is — a házi istentisztelet gyakorlására — találhatna közönséget. Jelen mű előfizetési ára 4 frt, mi az Ízletes és terjedelmes kiállítást tekintve nem drága. Mi történend e vállalat tiszta jövedelmével? Értésemre adatott, hogy az a vállalat gyarapítására és a munkatársak díjazására fog fordíttatni. Láng Adolf. ISIíOLAÜGY. Magyarország és a külföld, különleges viszonyai «t népiskola szempontjából. E lap mult évi folyamának t. olvasói emlékezhetnek rá, hogy a népiskolai kérdésről irt utolsó cikkemben kimutattam, miszerint a kor fogalmával, főleg pedig a magyar protestáns e?'yház jogaival és fejlődésével teljesen összeférhetetlenek azon intézkedések, melyeket az államhatalom külföldön iskolák az felekezeti jellemének fentartása érdekében tesz. Innét is következik, hogy nem csekély körültekintéssel és vigyázattal kell eljárnunk, midőn arról van szó, hogy a külföld intézményeit közénk átültessük. Ezeknek megvan a maguk talajuk, természetes fejlődésük és tenyészeti egyéb föltételeik, melyek, ha nálunk hiányoznak, a külföld utánzása, mint minden egyéb vak kísérlet meghiúsulásnál, haszontalan erő és idópazarlásnál, s az érdekek oktalan kockáztatásánál és sértegetésénél egyebet nem eredményezhet. S innen folyólag szilárd meg