Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-06-11 / 24. szám

(g) A pécsi tornaegyletet, írja a „Néptanoda", a kormány 2000 frtnyi államsegélyben részesité azon kikötéssel, hogy ott a póttanfolyamot hallgató néptanitók ingyen oktatásban részesüljenek. * A debreceni ref. egyházmegyében Révész Imre esperessé, és Móric Pál gondnokká választatott. * A magyar katli. püspökök politikai és püspöki joghatósági jogélvezete mennyiben függ a pápai megerősítéstől? E tárgyban Hoffmann Pál képviselő interpelláltát intézett a vall. és közokt. miniszterhez, melyre ez jun. 6-án felelt. Az itt következő felelet az interpellatio tartalmát is feltünteti : Pauler Tivadar közoktatási minister: T. ház! Hoffmann Pál Sopronmegye Nagy-Márton kerületi országos képviselő következő kérdéseket intézett hozzám: 1. Meghivatik-e a püspökké kinevezett azonnal az országgyűlésre, azaz : ennek főrendiházába ? 2. A kinevezéstől fogva élvezi-e a kinevezett a püspöki javadalmat? 3. Azonnal át szokta e venni a kinevezett az ő megyéjének kormányát, t. i. még a pápai megerősítés előtt? Továbbá: miután a ház Ludwigh János képv. által beadott határozati javaslatnak tárgyalását azon időre halasztá, midőn a cultusminister által az intercaláris jövedelmek iránt a házban tett nyilatkozat szerint benyújtandó törvényjavaslat tárgyaltatni fog: Kérdem a vallás- közoktatásügyi minister urat: Szándékozik-e az érintett tárgyban törvényjavaslatot, még pedig az 1872. évi költségvetésnek tárgyálasát megelőzőleg benyújtani? Ezen kérdésekre válaszolom: A magyar közjognak azon elve, miszerint a püspök, mihelyt Ö Felsége által püspökké kineveztetik, a főrendiházba meghivandó, jelenleg is ér éuyben lévőnek elismertetik. Eléggé bizonyítja ezt ama körülmény, hogy az ngynevezett címzetes vagy választott püspökök, kik Rómában soha meg nem erősíttetnek, sőt az ottani felfogás szerint püspököknek el nem ismertetnek, azonnal kineveztetésök után a felső házba meghivatnak, ott székkel és szavazattal birnak ; a mi a megyés püspököket illeti, a regalisokat vagy meghívó leveleket a belügyminister szokta kiadni. Szereztem azonban magamnak meggyőződést arról, hogy a megerősítés előtt is megkapják azokat és mihelyt kineveztetésök a belügyministernek tudomására jut, igy különösen Sainassa József szepesi püspök, ámbár még jelenleg sincs praeconisalva, meghívó levelét megkapta april hó 21-kén, a mi mutatja, hogy a püspökök megerősittetésök előtt is meg szoktak hivatni a felsőházba. A második kérdés az, vájjon kinevezésüktől fogva élvezik-e javadalmaikat a püspökök ? A régi szokás és gyakorlat azt tartotta, hogy az Ő Felsége által kinevezett püspök beiktatása napjától a kir. udv. kamaránál, úgynevezett caineralis installatió napjától húzza a jövedelmeket, és igy sem a kinevezés, sem a praecoftisatio, sem a püspöki beiktatás napjától, hanem azon naptól kezdve húzza jövedelmét, melyen a kir. udvari kamara előtt installáltatott. Ez 1848. előtt és után is gyakorlatban volt. Megszűnvén azonban az udvari kamara előtti installatió, nem volt más*bizonyos határozott normális nap, melytől fogva jövedelmeiket húzták volna, és 1855-től kezdve a praeconisatio napja volt irányadó. Ez azonban legújabb időben megszűnt és az ujabban k nevezett pécsi, szepesi én szombathelyi püspökök jövedelmeit, folyamodványuk folytán Ő Felsége kineveztetésök napjától tette folyóvá; ezen naptól kezdve tehát húzzák jövedelmeiket, és igy a feltett kérdésre igennel válaszolhatok. A mi a harmadik kérdést illeti, hogy vájjon át szokíák-e venni megy éj ök kormányát a pápai megerősités előtr, tudva van, hogy az úgynevezett rend-hatalmi jogukul (jura ordinis) a püspökök megerősittetésök előtt nem gyakorolhatják. A joghatósági körre nézve régi gyakorlata az volt az országnak, hogy a püspök bizonyos jurisdictionalis tényeket gyakorolhat megerősíttetése előtt, és igy plébánosokat nevezhet, püspöki öltönyben járhat, zsinatokban részt veheti szavazhat stb. A mi ezen gyakorlatot illeti, ha valamelyik püspök ezen jogainak gyakorlatába azonnal kineveztetése után lépni óhajt, a kormány részéről ez ellen legkisebb nehézségre sem találna. Rendszerint azonban a püspökök azon időre szokták halasztani megyéjök kormányának át vételét, midőn innepélyes beiktatások megtörtént. A kormány részéről azonban, ismételve mondcm, nem forogna fenn akadály, hogy azon jogukat előbb is gyakorolják. A mi az intercalaris jövedelmekre vonatkozó kérdést illeti, rövid feleletem az, hogy egyetértőleg t. collegámmal a pénzügyministerrel, ily törvényjavaslatot benyújtani szándékozom. (Helyeslés.) Hoffmann Pál. Az utolsó kérdésre aclott feleletre vonatkozólag teljes megelégedettségemet nyilvánítom. a mi azonban az első kérdésre adott feleletet illeti, kénytelen vagyok különbséget tenni az egyes pontokra nézve. Az első és második kérdésre adott felelettel teljesen meg vagyok elégedve, mert azon meggyőződést szereztem, hogy hazánk törvényei szigorúan megtartatnak. A harmadikra nézve csak kis kikötéssel jelenthetem ki megnyugvásomat, és ez az, hogy én szintén nem óhajtom, hogy a kormány a conflictust, mely netalán az egyház kebelében előállhatna, a maga részéről élesítse; de másrészről óhajtom azt, hogy a kormány hazai közjogunkat minden körülmények közt erősen fenntartsa. Nézetem szerint az Ő Felsége, a magyar király által kinevezett püspök azon jogot, hogy a pápai megerősítés előtt a joghatóság egy részét gyakorolhatja, nemcsak mint a kinevezett egyén jogát, hanem mint az országét is gyakorolja. Ennélfogva, hogy a kinevezett püspökök élnek-e vagy sem ezen joggal, nem saját jogaik -48*