Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-06-11 / 24. szám

nak gyakorlása, hanem az ország jogainak is, és én erre irányzóm megjegyzésemet, mert óhajtom, hogy ép azon időben, midőn az egyház és állam jogai szemközt állanak, most az állam jogai erélyesen fenntartassanak. En részemről óhajtanám, miszerint a kormány, mely az 0 Felsége által kinevezett püspökökre befolyást gyakorolhat, oda iparkodjék, miszerint hazai törvényeink megtartassanak, (Élénk helyeslés,) s ne tőlük függjön akarnak-e azon jogokkal élni, vagy nem, hanem kik a fejedelem által kineveztetnek, a haza jogát tartsák is fenn. (Átalános helyeslés.) A ház tudomásul veszi a minister válaszát. * Budayárosa folyamodott a kormányhoz, hogy a budavárosi iskolák fönntartására 10,000 frt államsegélyt engedélyezzen. Szegény Buda városa! Vájjon az országnak melyik vidékén laknak azon szerencsés gazdagok, kiknek zsebéből a szegény főváros a segélyt igényli!? * Döllinger és a magyar kath. mozgalom. E tárgyról a kővetkezőket írja a „Sz. E." „A pozsonyi katholikusok f. é. május 18-án szerkesztett és igen számos, tekintélyes polgár aláirásával ellátott üdvözlő iratát Döllingernek Münchenben egy küldöttség átnyújtotta, melyben kiemelve lőn : hogy „irtózattal és mély aggodalommal fogadta Magyarország katholikusainak többsége a római zsinat mult (1870) évi julius 18-ki időszerűtlen határozatát, és a sajtó minden pártárnyalata — kivéve némely papi lapokat — szerveinek erőteljes visszautasítása nem volt egyéb, mint ,a szabadságot szerető és minden szellemi leigázástól idegenkedő magyar nép közvéleményének hű kifejezése" stb. stb. Erre Döllinger a következő választ adta: „Szabad királyi Pozsony város szabadelvű katholikusaihoz!" „Örömmel és szivélyes hálával fogadom Pozsony katholikusaink hozzám intézett iratát. Vajha a magyar nemzet minden felvilágosult katholikusainak mindinkább meggyőződésévé válnék az abban kifejezett érzelem, mely a katholikus egyház és annak valódi tanáhozi ragaszkodást, ugy szinte a régi egyházi szervezet lényegéhez való állhatatosságot tanusit. Magyarország katholikusai elsők voltak, kik tisztán belátták azt, hogy most az egyháznak szüksége van arra, miszerint a világiak jogosan rendezve részt vegyenek az egyházi ügyek megállapításában és igazgatásában. Ezen részvétben fognak arra is alkalmas eszközöket találni, hogy a vatikáni rendeletek által teljes kifejezést nyert zsarnokságot magoktól elhárítsák, mely az összes katholikus világot egy majd csupa olaszokból álló papi hatóság és a kúriával szövetségben álló jezsuitarend kényuralma alá hajlítani akarja. Döllinger J." I r o d a 1 o 111 (g) Heckenast Gusztáv kiadóhivatalában megjelent : Magyarország teendői a csalhatatlanság kimondása után. Irta Bocskay Brutus. Aligha jelent meg ujabban magyar könyv, mely a pápaságot ldméletlenebbül ostorozná, mint az előttünk fekvő 118 lapnyi röpirat. Miután szerző ebben az állam és egyház közti viszony rövid történelmi áttekintését adj a, a pápaságot oly intézménynek igyekszik feltüntetni, mely világos ellentétbe helyezvén magát az államokkal, egyetlen európai kormány által sem tűrhető tovább, s mielőbb erélyes rendszabályokhoz kell nyúlni, hogy ez „undok, fekélyes seb" az európai politika testéből kivágassék. Mik legyenek e rendszabályok ? — szerző azt is kifejti. A magyar törvényhozás teendője a csalhatatlauság kimondása után Bocskay szerint nem egyéb, mint az, hogy vonja meg elismerését a pápától, vagyis, hogy Magyarországra nézve nyilvánítsa megszűntnek a pápaságot; nem pedig az, a mit több oldalról tanácsolnak a magyar kormánynak, hogy a jus placeti hathatós alkalmazása által igyekezzék élét venni a zsinat legújabb végzéseinek. Ez utóbbi negatív fegyver ; „már pedig ilyennel harcolni akkor, a midőn az ellenség a nyílt térről ostromolja falainkat, s nem merni vele a sikon szembeszállani, — ez gyávaság." Ennyit jónak láttunk a szóban forgó könyv tartalmából kiemelni, hogy olvasóink lássák, mily szellemben, mily modorban van az irva. Ára 80 kr. Reformáljuk a kath. egyházat! Irta egy katholikus plébános, 1871-ben, Turinban. Tartalma e kis 56 lapra terjedő röpiratnak röviden körvonalozva a következő. A kath. egyházban annak testét emésztő súlyos bajok léteznek; ezeket mielőbb orvosolni kell, ha az egyház eddig gyakorolt jótékony befolyását a népekre egészen elveszteni nem akarja." Miután pedig a reformokat a római pápa soha sem hagyná helybe, s igy nagyon bajos lenne azoknak keresztülvitele: a reformok conditio sine qua non ja a Rómától való elszakadás, és egy nemzeti magyar kath. egyház alapítása. A további teendők lennének : kieszközölni, hogy a kath. autonómiának a lehető legtágasb hatáskör engedtessék; hogy a lelkészkedő papság beleszólhasson mindazon ügyekbe, melyek szorosan vallási és papi ügyek, s melyek eddig kizárólag a püspökök által intéztgktek; hogy az isteni tisztelet és egyéb szertartások magyar nyelven végeztessenek és a püspökökkel való hivatalos érintkezésekben az anyai nyelv hozassék be; továbbá szükséges reformok még : a böjtök reducalasa, az innepeknek vasárnapokra áttétele ; de a legfontosabb és legszükségesebb re forma papi coelibatus eltörlése. — Ez körülbeJői a feucimzett könyv tartalma. A névtelen szerző dicséretére válik a higgadt, mérsékelt modor, melylyel a reformok körüli gondolatait kifejti. Ára a csinos kiállítású röpiratnak 60 kr. Gyermekdalok Fröbel fejlesztő rendszere szerint. Kisdedóvodák, gyermekkertek, a népiskolák alsóbb osztályai és családi használatra. Zenéjét szerzé Kohányi Sámuel. Első füzet. Ára 20 kr. Hetvenkét apró dalocska foglaltatik e füzetben, melyek közül több igen