Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-05-28 / 22. szám
Tizennegyedik évfolyam. 22, Pest, májas 28. 1871. PROTESTÁNS ISKOLAI LA SZERKESZTŐ- és KIADÓ HIVATAL: Mária-utca 10-ik szám, első emelet. - ELOFIZETESI DIJ: HIRDETÉSEK DIJA: | Helyben házhozhordással és Vidékre postai jtül-; 4 iia s ábos petit sor többszöri beiktadóssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizet- tásánál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. ^ hetni minden kir. postahivatalnál; helyben a Bélyegdij külön 30 kr. kiadóhivatalban. Luther alapeszméje a relormátioról. Luther már 1519—1522 köztteljeseu kifejtette a reformatio alapeszméit; ezen években századok számára működött, és ha 1524 után visszahatás következett is, és eredeti eszp" többé általánosan nem hatottak, mégis ott, hol ' ^eret verhettek, a nyilvános életet megtermékenyi. ették, mert bennök oly elpusztithatlan erő rejlik, ynek egy nép sem tud tartósan ellenállani. Ezen igazság nem csak a római katholicismusnak, de még azon protestántismusnak figyelmébe is ajánlandó, melyben római nézetek uralkodnak és a szellem a betüformáiba lebilincseltetik. Róma legalább következetes magához, ha hierarchiai rendszerét véglegesen kifejtvén, a világ nagy botrányára a pápai csalhatatlanságot kihirdeti; de ha Harlesz, a prot. consistorium elnöke Berlinben az ultramontán reactió pártján áll, ha Grunesch, a bécsi superintendens, Schulz, gráci lelkészt hivatalától felfüggeszti, mert nem a hitvallás értelmében prédikált, és ha az evangélikusok jövő zsinata számára oly előmunkálatok készíttetnek, melyek szerint a pap hivatalát vesziti, ha tanítása vagy magánbeszéde a confessióval meg nem egyezik: akkor ezek oly szomorú, minden prot. szabadságot és öntudatot oly sértő események az egyház terén, hogy méltán kérdezhetjük, honnan várhatjuk az egyház újjászületését ¥ Máshonnan nem, csak ha vissza térünk az eredeti alaphoz, Krisztus evangéliumához, melynek eszméit Luther működése kezdetén oly szépen feltüntette. Ezen eszmék elfogadása és a mai idő szükségei szerint való kivite] e által nem csak a prot. egyházat tisztithatjuk meg minden idegenszerű elemtől, de még biztos alapot is találhatunk, melyen az egyes egyházak, egy nagy, minden népeket egy keretben átkaroló egyházzá átalakulhatnának! Lássuk már most milyenek valának ezen eszmék, melyek a nagy reformátort müfeöáése első éveiben vezérelték. Mit kell a szent Írásról és annak magyarázásáról tartani, annak kifejtésére Luthernek mindjárt 1521-ben alkalma volt. Emserrel egy ideig barátságos viszonyban állott Luther, de midőn lipcsei párbeszédét hamisan kiadta, Luther őt megtámadta egy iratban*), melyben először azt a fontos elvet állítja fel, hogy a szent írás mint más könyv, egyszerű történelmi értelme szerint magyarázandó. Azon allego:ikus vagy mystikus magyaráz.\smód, melyet az egyház jóváhagyott, lehetetlenné tette a szent irás megértését. Terheljétek csak elmé inket vakmerő és bolond emberi hagyományaitokkal, lelkiismeretünk még is szabad marad, igy kiált fel Luther. Hogy kik vannak hivatva a sz. irás magyarázására, azt már 1520-ban a babyloni fogságról szóló művében kimondja. A szabad kutatást fentartva, egész erejével kikel azon nézet ellen, mintha csak az egyház maga,vagy annak meghatalmazottjai volnának képesek és jogosítva a szent irás magyarázására. Nem csak az egyház és a theologusok, hanem minden keresztyén. , Milyen állást foglalt el Luther már a szent irás egyes könyvei irányában, kitűnik azon előszavakból, melyekkel az uj szövetség egyes könyveinek első kiadása megjelent. E szerint a szent irás nem tekintendő oly legfelsőbb élet- és hittörvénynek, melyet az egyház szentesített, hanem inkább oly hit- és életerőnek, mely a keresztyén község szabad használatára rendeltetik. Az uj szövetség maga oly könyv, mely az evangéliumot és történelmet is tartalmazza, itt csak az evan-*) Auf das iiberchristliche, übergeistliche Buch Bock Emser« zu Leipzig Antwort. Eri. A. B. 27. S. 221. ff.
