Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-05-14 / 20. szám

szempontból egyiránt fontos helyzetét az egyház eleitől fogva jól ismerte s annak tiszta tudatával birt. Hogy tehát fenállhasson, annak minden tagja aránylagosan annyi terhet hordoz, mennyit ritka egyházakban. Ámde mióta az adó oly magasra emelkedett, miután a különben is kis egyház tagjai még napról napra kevesbednek is, legnagyobb erőfeszítés mellett is, voltak idők, midőn már csak alig állhatott fenn. Ezt jobbjaink mélyen érezték, e hogy a súlyos napokban az egyház el ne sülyedjen, ujabb terhet vettek fel magokra. Igy történt, hogy a mult évben, a helybeli közbirtokos uraságok aránylagos kivetés utján több mint 500 osztr. ért. frt. egyházi adót törlesztettek le. Sőt ezeken fölül a jóltevő lelkek nemes sugallatuktól ösztönöztetve, még ujabb áldozatokat is hoztak fel az egyház oltárára. Ugyanis, gróf Ráday Bárcay Anna úrhölgy a szószék páikányát veiesbársonynyal bevonatta; gróf Vay Benicky Sarolta úrnő pedig aranyrojtokkal szegélyzett veres posztóból készült diszes urasztali teritőt csináltatott, ezen fölül minden sátoros innep alkalmával a szegények között általam pénz vagy ruhanemű kegyadományokat osztatott ki; méltóságos ifj. gróf Ráday Gedeon ur iskolánk számára taneszközökre 27 frt. 75 krt. ajándékozott. Midőn nemes lelkű jóltevőinknek egyházunk oltárára hozott áldozataikért hálámat és köszönetemet nyilvánosan is kifejezni erkölcsi kötéleségemnek ismerném, soraimat azon buzgó óhajtással zárom be, hogy isten a nemes grófi családokat, mint vallásunk és hazánk oszlopait tartsa fenn az idők legmesszebb határáig. Gyón, május 7. 1871. Kalica Ferenc ref. lelkésa. ItüIlOIdi egyház és iskola. * A németországi kath. egyházi mozgalmak. E cim alatt már a mult nyáron több közleményt hozott lapunk külföldi rovata. A mozgalom akkor még szabálytalan és habozó hullámzás Yolt, mint átalában a vezető nélkül álló tömegeké; közelebbről azonban Döllinger fellépése által határozott irányt, célt és egyöntetűséget nyert. Miután a mozgalom természetét és lehető horderejét közelebbről eléggé kifejtettük, most csak reflexió nélkül adjuk az ujabban felmerült, idevonatkozó tényeket : F r e i b u r g. Az itteni katholikusok által készített s számos aláírással ellátott bizalmi nyilatkozat Döllinger n. prépost számára már elküldetett rendeltetése helyére. (Nbg. korr.) Köln, april 21 A bonni előkelő katholikusok gyűlése Dr. Döllingerhez egy 3 tagu bizottmány által kidolgozott bizalmi feliratot intézett. L a n d a u (Rheinpfalz) ápr. 23. Tegnap este meglehetős számú kath. lakos tartott összejövetelt, hogy a régi kath. hitet Rómából fenyegető veszély felett értekezzenek. Helyesnek találtatott a münchenieknek a királyhoz intézett feliratához csatlakozni. Ezután bizottmány neveztetett ki egy Döllingerhez küldendő bizalmi felirat szerkesztése ügyében. („Land. Anz.") Mint Münchenből 24-ről jelentik, Döllinger a királytól egy kegyteljes kéziratot kapott, a benyújtott Reaumeur-féle zsebkönyv alkalmából, mely Döllingernek egy a jóslásokra vonatkozó értekezését foglalja magában. A király egyszersmind sajnálatát fejezi ki annak excommunicáltatása fölött. Bécs, ápr. 25. A müncheni tanulók egy Döllingerhez intézendő felirat alkalmából, összeköttetésbe határozták tenni magokat az összes németországi tanulókkal. A bécsi egyetem is készül (Tomaschek német nyelv- s irodalomtanár tollából) Döllingerhez feliratot küldeni. A kath. theologiai karból senki sem vett részt, ellenben a többi karokból mindnyájau, kivéve a papsághoz tartozó tanárokat, résztvettek és az aláirt nevek, mint: Rokitansky, Glaser, Massen-Miklosich, Jelűnek, Dumreicher, Neumann, Zimmermann stb, eléggé jó hangzású nevek. E felirat különben nem mélyed a csalatkozhatlanság feszegetéaébe, csak arra szorítkozik, hogy a „bátor tett" iránti rokonszenvét fejezze ki. Döllingerhez még a következő testületek küldenek feliraiot: egy 2000 emberből álló népgyűlés Reichenbergből, a cseh leipai német polit. egylet, a schönlindei iparos-képző egylet. München, ápr. 29. A várostanács kikelt a városi vallástanitók ellen, mint a kik a csalhatatlansági tannal a tanulók lelkiismeretét nyugtalanítják; a tanács e miatt panaszt emel az államkormánynál ; — egy oly indítvány is tétetett, hogy az üresedésbe jövő vallástanitói állomások csak oly papoknak adomáayoztassanak, kik nem ismerik el a csalhatatlansági dogmát. München, apr. 20. Rómából jelentik, hogy a Vatikánból egy pap sürgönyökkel és utasításokkal Münchenbe utazott, hogy megakadályozza Friedricü tanárt egyházi functiói további gyakorlatában. München, május 3. Friedrich tanár feleletet tesz közé a müncheni érsek által történt excommunicatiójára. A feleletben a tanár több történeti adat által bizonyítja, hogy a német püspökök ellenezték a zsinat eljárását s a dogmát; kétségbevonja a zsinat érvényességét, s azon következtetésre jut, hogy maga az érsek, eljárása és nézeténél fogva excommniiicálva van, s igy nincs joga excommunicatióra. Áz ő ellene (Friedrich tanár ellen) követett eljárás — úgymond — nemcsak illetéktelen, de semmis és hatálytalan. A felelet befejezése igy hangzik : Végül még egy biztosítást. Bár mindnyájan meghajoljanak is a „fensőbb hatalom" elítt, ő nem fog soha meghajolni, hogy az igazságot megtagadja. Én nem kerestem a római küldetést, s igy annál inkább látom benne isten ülöuös rendelését, hogy engem az egyházában történt egyik legobudálatosb eseménynek tanujává tegyen. És e tanúságot, nem tö-40