Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-05-14 / 20. szám

Az érmelléki reform, egyházmegye Székelyhidon tartott tavaszi közgyűlése érdekesb pontjai. ]. Az egyházmegyén megürült 3 hivatali szék betöltésére nézve, az esperesi hivatalhoz begyülendő szavazat—leveleknek felbontásával még a mult őszi közgyűlésünkből megbizott küldöttség hivatalos jelentéséből kitűnvén, hogy mind 3 hivatalnok, 23 szavazattal 17 ellenében, és pedig : világi jegyzőül Dr. Miskólcy Mihály eddig is tanácsbiró; világi tanácsbiróul Bernáth Kálmán, jelenleg érmelléki főszolgabíró ; s tanácsbiróul az egyházi részről h.-k- sz.-imrei lelkész Nagy István urak lőnek megválasztva. Mindegyik a szokásos eskü letétele után saját állásából folyó kötelességét velős szavakban körvonalozva, s jó akaratáról ajánlatot téve, a jelenlevők éljen kiáltása, s szerencse kivánatok mellett helyét elfoglalta. 2. Esperes ur időközben felmerült eseményekről tevén jelentést, a többek közt legérzékenyebben érinté a sziv húrjait az egyházmegye egyik legtevékenyebb s fáradhatlanabb tisztviselője világi tanácsbiró néh. üanecky Sándor ur apr. 4-ikén véletlen tört ónt halála. S midőn közgyűlésünk, a nem magának hanem a közügyeknek élt férfiúnak egyházmegyénk körül szerzett érdemei szerény jutalmául nevét jegyzőkönyvileg örökitni elhatározza: egyszersmind az általa megürült világi tanácsbirói állomásra begy ülendő szavazat-leveleknek az esperesi hivatalhoz beküldése határidejéül f. é. szeptember 1-ső napját kitűzi; ugyanezen haláleset alkalmából a közóhajtásnak tett eleget, midőn esperes urat tisztelettel felkéri, hogy jövőre minden olyan halálesetet, mely egyházmegyénket közelebbről érdekli, szokott hivatalos körlevél alakjában egyházmegyénkben közzé tenni a kegyelet s hála némi adójául szíveskedjék. 3. Alsó-ábrányi lelkész Lénáit Péter ur, néhai poklosteleki lelkész s folyvást ezen egyházban 42 évet töltött Gergely Sámuel halálával, 36 szavazattal 5 ellenében poklosteleki lelkészül meg választatván mint szabályszerüleg megválasztatott rendes poklosteleki lelkész megerősíttetett. 4. Legtöbb időt vett igénybe s érdekes szóváltásokra adott alkalmat a vajdai lelkész-választási ügy. Az eset ez. Az egyházmegye 1848-ban Albison tartatott közryülésében illetlennek tartván a lelkészi hivatallal össze nem férő csődöket, s próbapredikációk tartását valamely üresedésbe jött egyházban s sokkal helyesebbnek látván az eddig is gyakorlatban levő eljárást, hogy a gyülekezetek által meghívandó lelkészek rendes állomásaikon saját szószékeiken a gyülekezetek képviselőitől hallgattassanak meg, következő határozatot hozta: „azokat, kikhiva vagy hiva11 anu1 felállanak valamely ürességbejött vagy jövendő egyházi szószékbe prédikálni, azon szószékre magokat méltatlanoknak, s attól, épen ez által megfosztotta knak határozza. Már most a pap választásra Vajdán megjelent küldöttség a presbyterium utján a helyszínén értesülvén, miként a lelkészválasztásra nézve Vajdán a fent hivatolt egyházmegyei határozatba ütköző eljárás követtetett el, 2 segédlelkész próbapredikáció tartása végett a vajdaiak által meghivatván, a küldöttség az Albison hozott s még eddig fennálló egyházmegyei határozathoz hiven ragaszkodva, jónak látta a papválasztást felfüggesztve e körülményt az egyházmegyének feljelenteni, mely ügyben hozott határozata az egyházmegyének most igy hangzik: a küldöttség eljárása a felhozott okoknál fogva helyeseltetik, minthogy azonban az ujabb kor eszméi tetemesen változtak e tekintetben, az általános szavazati jognak pedig majdnem múlhatatlan követelménye, hogy a választandó egyén az egész néppel megismertessék, az 1848-diki egyházmegyei végzés eltörlése indítványba tétetik. És ez indítvány annyival inkább elfogadtatik mivel az 1862-diki egyházkerületi papválasztási szabályoknak, a választhatóságot meghatározó 6-dik szakasza is, mely igy szól: „válaszható minden a lelkészképességi vizsgát kellő eredmény nyel letett egyén, még pedig az illető egyházmegyére vagy egyházkerületre szoritkozás nélkül" e tekintetben semmi kivételt nem tesz, s ezen nézet mellett szól. Minek folytán a küldöttség oda utasittatik, hogy a vajdai lelkész- választást az 1862-ben alkotott lelkészválasztási szabályok értelmében tartsa meg. S igy hát az egyházmegye Albison 1848-ban hozott határozata a lelkész választásra nézve a feledés Lethéjében aluszsza örök álmát! Valóban kívánatos volna, ha a főtiszt, egyházkerület a papválasztási törvények módosítása tárgyában az egyházmegyéktől beszedett tervjavaslatokból, egy a kedélyeket megnyugtató döntő határozatot hozva, a majdnem minden lelkészválasztáskor felmerülni szokott zavaroknak elejét venné. Köbölkút, május 5-dikén 1871. Papp Gábor, egyházmegyei egyházi jegyző. (Gl-yón.) Nagytiszteletü ur! Sokszor van, hogy nemeslelkü jóltevőink iránt háládatosságunkat, másként mint a vett jótétemény nyilvános megköszönése által, legjobb akaratunk mellett is tanusitanunk nem lehet, de ez aztán oly módja a háládatosságnak, mire jobb érzéseink ösztönöznek. Miután e becses lapok nagytiszteletű ur engedelméből emiitett célra nyitva állanak, bátor vagyok azokban soraim számára a gyóni ref. egyház részéről egy kis helyet kérni. A gyóni ref. egyház fenállása, egyebeket mellőzve, már csak azért is igen kívánatos, mert többnyire idegen ajkú falvaktól, vagy közelebb és távolabb eső népes pusztáktól, — melyekből keresztelés, esketés, temetkezés végett és nagyobb innepek alkalmával isteni tiszteletre rendesen oda gyülekeznek, — van majd minden oldalról körül véve. Eme nemzetiségi és vallási