Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-04-30 / 18. szám

ezeknél fogva a t. vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz a következő kérdést intézem : „Tekintetbe véve, hogy a legközelebb tartott kath. egyházi congressus nem azon módon alakult, melyet törvényeink hasonló esetekre nézve megszabtak, s hogy az általa megállapított egyház-önkormányzati szervezet, ngy a mint szervezve van, fennálló törvényeinkbe ütközik, s csak ezeknek megváltoztatásával lehetne bármely részben foganatba vehető, kérdem : szándékozik-e a kormány a legközelebb tartott kath. egyházi congressus által megállapított egyház-önkormányzati szervezetnek részben vagy egészben foganatba vételét megengedni előbb, mintsem az, az országgyűlés jóváhagyása alá terjesztetnék.?" A másik, ugyan e tárgyra vonatkozó kérdés, és pedig igy hangzik : Szándékozik-e a vallás- és közoktatási minister ur Ghycy Kálmán képviselő ur interpellatiojára mielőbb válaszolni, hogy az ezen interpellatioban felhozott tények helyreigazítása által a Magyarországban élő kath. honpolgároknak azon megnyugtatást szerezze, melyre ők méltán számot tarthatnak; és nevezetesen szándékozik-e őket az iránt is megnyugtatni, hogy az 1848-ki XX. t. c. II. §-ában a vallásfelekezeteknek biztosított jogegyenlőség és viszonosság alapján tőlök sem fog azun önkormányzati joggyakorlat megtagadtatni, mely a görög keleti egyház híveinek az 1868-iki 9. t. c. által tényleg már megadatott ? Komárom város érdemes képviselője kimerítő indokolásában a congressus eljárása és határozatai felett érdemileg nyilatkozik. E térre őt jelenleg nem követhetem. A jogok és érdekek, melyek ezen kérdés által érintetnek, oly fontosak, hogy előbb, mintsem a congressus munkálatai, melyek még eddig a ministeriumhoz felterjesztve nincsenek, alapos és beható tárgyalás alá vétettek, azok felett érdemileg nem nyilatkozhatom, azoknak taglalásába nem bocsátkozhatom, és ennélfogva az indokolásra sem fogok kiterjeszkedni ; azonban annak egyik állítását, a mennyiben boldogult elődöm tiszti eljárását illeti, hallgatással nem mellőzhetem; t. i. azt, hogy a kath. congr. nem azon módon alakult, melyet hasonló esetekben törvényeink megszabnak. A kath. congressus alakulásának módja és története közismeretü. Boldogult elődömet azon elv vezérelte, hogy a cath. egyház szervezkedési joga az 1848. 20. t. cikkben kimondott vallásegyenlőségnek szükséges következménye. Kezdeményezésére, a szervezet kidolgozására azon egyház, miután Ö felsége a minister által eléje terjesztett választási szabályokat megerősítette, annál inkább fel volt jogosítva, minthogy az ily szervező gyűlések alakulásáról rendelkező törvényeink nincsenek. Az tehát semminemű törvénybe nem ütközött, sőt a vallásszabadságnak és az emiitett törvénycikk által biztosított egyenlőség kifolyásának mutatkozik. Ennyit a múltra nézve, a mennyiben boldogult tiszti elődöm eljárása szóba jött. A mi már most a jövendőben követendő eljárást illeti, válaszom a feltett kérdésekre az: (Halljuk!) A kormány az egyházak- és a hitfelekezetekuek szervezési és Önkormányzati jogát az 1848. 20-ik t. c. értelmében az ország törvényeinek határain belől, az állam felügyeleti jogának teljes épségben tartása mellett egy átalában, és igy a katholikus egyházra nézve is elismeri (Jobbfeiől helyeslés.) A mennyiben azonban ezen önkormányzati szervezés által fennálló törvények és törvényes gyakorlaton alapuló viszonyok megváltoztatása céloztatnék, foganatbavétele előtt a törvényhozásnak hozzájárulását, jóváhagyását mulhatlanul szükségesnek tartom. (Helyeslés.) Annak folytán a kormány, mihelyt a congressus munkálatai elébe fognak terjesztetni, azokat az Ügy nyomósságának, fontosságának megfelelő beható megfontolás és vizsgálat alá fogja venni, és arra nézve a kifejtett felfogás szerint intézkedni és eljárni. (Altalános helyeslés.) Ghycy Kálmán: (Halljuk !) Azokat, a miket interpellatiom alkalmával a legközelebb tartott egyházi congressus határozatainak részleteire és érdemére nézve mondottam, csak azért emiitettem fel, hogy általok indokoljam a kérdést, a melyet a ministeriumhoz intéztem; hogy kiemeljem a fontosságot, a melylyel a tárgy maga bir. Elismerem azonban, hogy ezen kérdésnek érdem* leges vitatása ez időre, ez alkalomra nem tartozik. Hasonló célból emiitettem fel azokat is, miket a legközelebb tartott katholikus congressus alakulásának módjára nézve mondottam, s e részben az igen t. minister ur érveléseinek ellenében továbbá is fentartom azon már kijelentett nézetemet, hogy a legközelebb tartott katholikus egyházi congressus, miután nem azon módon alakult, a melyet hasonló esetekre nézve az 1791. esztendei 26., az 1848. esztendei 20. és az 1868

/g

évi 9-ik t. c. megszabtak, törvényeinkkel meg nem egyező módon alakult. Továbbá is fenntartom azon nézetemet, hogy ezen egyházi congressus határozatai még azon esetre is, azon nem várt esetre is, ha Ő Felsége megerősítését megnyernék, az országgyűlés jóváhagyása nélkül, az ország katholikus híveire nézve semmi esetre kötelezők nem lehetnek (Élénk helyeslés.) Elismerem azonban (Halljuk !) hogy az ezen kérdés feletti discussió a mai napon meddő vitatkozás lenne, és azért több észrevételeimet, melyeket az eddig felemlített kérdésekre nézve felhozhatnék, ezúttal hallgatássai mellőzöm, és a minister ur válasza folytán csak azon egyet említem meg, hogy igen, én is beismerem, miszerint a katholikus hitfelekezetnek is tökéletesen joga van szervezni egyházi önkormányzatát, az ország törvényeinek korlátai közt, és azon módon, a mint minister ur válaszában felemlité. A kérdés, melyet a minister úrhoz intéztem, igen egyszerű és világos volt. Azt kérdeztem, hogy szándékozik-e a ministerium a legközelebb tartott katholicus egyházi congressus által megállapított egyházi önkormányzati szervezetnek részben vagy egészben foganatosítását megengedni, mielőtt az az országgyűlés jóváhagyása elé terjesztetnék ? Ezen kérdésemre alkotmányos szempontból csak egy feleletet várhattam, és ez az, hogy a kormány nem fogja megengedni, miszerint ezen egyházkormány-