Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-04-30 / 18. szám
mostanáig nagyobbrészt idegenek által voltak betöltve ; mert saját honfiainknak egyrészt nem adatott alkalom, hogy amaz állomások valamelyikére képesíthessék magokat; másrészt, ha adatott volna is, nem lett volna kedvök oly hivatalt vállalni, melyben a magyar ember, épen csak azért, mert magyarnak született, tespedésre volt kárhoztatva, az előmenetel az idegeneknek nyilván meg. Ily körülmények közt természetesen tankönyvekre sem volt szükség, melyekből képességet szereztek legyen honfitársaink magoknak az egyes állami hivatalokra. De ma már, midőn a kerék fordult, s nekünk nyittatott meg az előmenetel utja : hovatovább nagyobb szükségét érezzük jó magyar vasúti, postai, távirdai tankönyveknek ; s mindeu ilynemű könyv megjelenését, sinlődjék bár az gyakorlatlanság szülte hiányosságban, örömmel, méltánylással kell fogadnunk, üonáth népszerű távirástana is magyar nyelven első távirástan, s bár, mint az előszóban olvassuk, a keresk. minisztérium rendelete folytán felállítandó mellékállomásokat elnyerni óhajtók használatára készült, oly j*l van írva, hogy bizony a rendes távírászok is bátran kezökbe vehetik. Melegen ajánljuk tehát e munkát az illetőknek megszerzésre már CBak azért is, hogyDonáth, ki valóban szakképzett ember, s a tollat sem kezeli rosszul, az elismerés és méltánylás által buzdittatva érezze magát minél több hasonnemü munka készítésére. Tartalma e könyvnek, melyhez 13 lapra terjedő sikerült ábra van csatolva, a következő. A távírás rövid története. Távirászati tantárgyak. Távirási gyakorlat. Delejesség. Villanyosság. Légköri villamosság. Érintkezési villanyosság. Gép és kapcsolástan. A villanyosság vezetékei. A távirdai állomásjk kapcsolata. Vonal háborgatások. A vonalépités főbb elvei. A távirdai hálózat. Táviratozási rendszabályok. Gyakorlati távirdai kezelés. A protestantizmus élet-halál harca a jezsuitizmus ellen Magyarországon. Irta Egervári Ödön. 2 kötet. Rosenberg testvérek bizoinánya. Ára 2 frt. Hogy egy katholikus ember síkra száll a papi hierarchia ellen, az nem ritkaság; de már az . csakugyan ritkaság, hogy valaki katholikus létére oly erősen ostorozza saját egyháza papjait, s oly jő akarattal igyekezzék a protestantismust az emberiségre nézve üdvösnek bizonyítani be, mint az előttünk fekvő mű szerzője. Egervári feneimzett, látszatra nem nagy, de különben bő tartalmú munkája, a hazai, s függelékkép a külföldi protestantismus történetét, s ezzel kapcsolatban a római curia és a jezsuiták romlásthozó működését, valamint az uralkodók és népek kijózanodása folytán történt bukások, s újra feltámadások történetét tartalmazza. Bár a szerző mind a protestantismus keletkezését, üldöztetését és általános elterjedését szoros objectivitással adja elő, a protestánsoknak inkább látszik kedvezni, mint a Katholikus papoknak, de különösen a jezsuitáknak, kik ellen, ugy látszik, a legelkeseredettebb gyűlölettel v'seltetik, s kiknek vérlázító tettei közül a legsulyosbakat, de egyszersmind a történelem által is megörökitetteket (mert a történelmi alapot —• dicséretére legyen mondva — ellen-vagy rokonszenve miatt egyszer sem hagyja el) h iségesen fölsorolja. Ajánljuk e könyvet olvasóink becses figyelmébe egyrészt azért, mert iránya határozott, másrészt, mert modora tanúságos és egyszersmind mulattató, oda irányulván szerző minden törekvése, hogy az olvasó előtt unalmassá ne váljék. IIE L F Ö L I). Válasz interpellatiókra. P auler Tivadar vallás és közoktatásügyi minisztei : T. képv. ház ! Schwarz Gyula képviselő ur a következő interpellátiót intézte hozzám : „Van-e tudomása a ministernek arról, hogy a csalatkozhatlanságról szóló pápai közlemények az ország több püspöki megyéjében ki lőnek hirdetve? Ha van tudomása, tett-e, és minő intézkedéseket tett a kormány, megóvására, épségben tartására Magyarország apostoli királya azon jogának, miszerint a pápai közleményekbe, mielőtt ezek hazánkban kihirdettetnének, előzetesen beletekinthessen, és fölöttök „placetum"-ot gyakorolhasson ? Avagy elévültnek tekinti-e a minister a tetszvényjogot, mint praeventiv rendszabályt, vagy érvényen kívül helyezettet, mint legalább részleg, — nem törvényben, hanem szokásos jogban gyökerezőt V Ha igen, ugy elégségesnek tartja-e a minister a repressiv rendszabályt, mint biztosítékot, oly bekövetkezhető pápai közlemények ellenében is, melyek nem, miként a csalatkozhatlanságról szóló bulla, hitágazati tanokra vonatkoznak, hanem közvetlenül s nemcsak alakilag, hanem anyagilag is a magyar állam közjogával jöhetnek összeköttetésbe ? Ha nem, ugy minő intézkedéseket tett vagy fog tenni a végett, hogy addig is, mig az állam és az egyház közti jogviszonyok végleges szabályozása folytán hazánkban a teljes vallás-szabadság és teljes vallás-felekezeti egyenjogúság lehetővé válik, a magyar állam közjoga függetlenségének biztosítékai a római curiával szemben, a lelkiismeret-szabadság és sajtó-szabadság érdekével összeegyeztethessenek ?" T. ház! Magam is azt hiszem, hogy azon ország a legszerencsésebb, a melyben a vallásfelekezetek egyházi kérdései legkevésbé feszegettetnek a politikai törvényhozó testületben. De meg fogja engedni a t. ház, hogy mi még nem vagyunk azon helyzetben, hogy magunkat az ily szerencsés országok közé sorolhatnók. Magyarországban még a róm. kath. egyház nem azon szabad associatio, melynek zászlója alatt külföldön a lelkiismeret szabadságát a vallásfelekezet keresi. Magyarországon a római egyház történelmileg kifejlődött apostoli jognál fogva még mindig úgyszólván részese ma-