Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-04-23 / 17. szám

beszédében nem folytatott valami tárgyalást Lutherrel hanem egyszerűen azt kívánta ettől, hogy vesse magát alá a pápa tekintélyének. És midőn legújabban Pederzáni a bécsiudvaiitemplomban szónokolt: „Christus schaudert am Ölberg, weil er Menschen sieht, welche seinen Geist so sehr verkennen, dass sie einander verdamjien, wcil sie einer audern Keligion angehören.'k

Rauscher őt azonnal 'elfüggesztette hivatalából. Épen ugy, mint ezek a románisták, G-unesch is iiélt és elitélt anélkül, hogy a gyanús szónokot kihallga tásra vagy valami tárgyalásra bocsátotta volna. A római egyház a tekintély egyháza, ott egy ideig még boldogulhatnak az olyan sic volo sic jubeo határozatokkal. Egészen másképen áll a dolog a protestántismusban; nemcsak hogy elvi ellentétben állanak az ilyen ítéletek, de még legkisebb sikert sem eszközölhetnek. Milyen eredményű lesz a bécsi egyháztanács anathémája, ha, mint valóságban is van, a a gráci egyház hiven áll lelkésze mellett, mondván, Schultz hite a mi hitünk is, az ő meggyőződése a mi meggyőződésünk is ? Ilyen körülmények közt, minden elmozdítás dacára hivatalában maradhat Schuitz, ha megelégszik vele autonom községe, az egész bécsi tanácsnak is bele kell nyugodnia, vagy ha következetes akar lenni Gunesch, akkor a gráci egyházat is a prot. egyházak sorából ki fogja törölni, mitől azonban hihetőleg óvakodni fog. Dacára, hogy minden törekvés, mely a prot. lelkészeket a hitvallás letüjének megtartására akarná kényszeríteni, vallásunk legszentebb elvei ellen vét, és még a mellett sikertelen is: még is hazánkban is szeretnék némelyek a prot. lelkészek fejeit a 300 év előtt létrehozott hitvallás járma alá hajtani. Ugyan is, azon előmunkálatokban, melyek az evangélikusok zsinatára előkészíttettek, és melyekről már e lapok 8-dik számában emlitést tettem, kimutatván, hogy az alapige választása szabadon az egyházi szónokra bizassék, azon előmunkálatok 62-dik §-sában szorul szóra ez áll: „Die Fálle, wo die Anwendung der gánzlichen Entsetzung vora Amte erforderlich ist, sind folgende : e) wenn der Pfarrer in der Kirche, oder ausserhalb derselben, der Lehrer in der Schule, oder ausserhalb derselben, der ewangelischen Confession wiedersprechende Lehren verbreiten." Midőn igy a lelkésztől és a tanítótól nem csak a nyilvános vallástanítás alkalmával, de még a magán életben is azt kívánják. hogy beszéde a hitvallásnak megfelelő legyen, akkor az utóbbiban tökéletes igazságot, csalhatatlanságot feltételeznek, és ily feltevés mellett az ev. hitvallás és a római egyházfő között csak az a különbség, hogy amaz irott, ez pedig élő pápa, melynek a szabad gondolkozást fel kell áldozni. Már pedig ha Rómától pápát kölcsönöztek, kölcsönözhették volna az illető tanformát is: si quis dixerit confessionem ncstram (papam) non esse infallibilem, anathema sit. Nem csak Róma tanát utánozza az, ki a szellemet a betű bilincsébe akarja verni, de még azonkívül teljes lehetetlenséget is követel, ki a mai miveltséggel saturált lelkészeket és tanítókat a hitvallás megtartására kötelezi. Az eredendő bűnről p. o. igy tanít az aug. conf. (Concordia, pag. 9.), „'tem docent, quod post lapsum Adae onmes homines secundum naturara propagati, n*scantar cum peccato, . . . qaodque hic morbus, seu vitiu n originis v e r e sit peccatum, damnans et offerens nuuc quoque aeternam mortem his, qui non renascantur per baptisffluai et spiritum sanctum" A nagyobb kátéban (Concordia pag. 533.) pedig a megtestesült ördögről értekezvén Luther, igy f-ilytatja : „nam diabolus cum non tantum raeadax, verum etiam homicida sit, inde fit, complures fracta cervice perimat, multos immissa insania rationis usu privet, nonu'los in undis submersos suffocet" etc. A más hivők, reformátusok, unitáriusok stb. hittételeiről szólván a hitvallás, igy végzi (Oonc. p. 8o0.) : „hos omnes articulos, simul, et si quid cum iHis cohaeret, aut ex iis consequitur, rejicimus atque damnamus, ut falsos, impios, haereticos*. Alig hiszem, hogy ma sokan tudnák ezen hitcikkeket, melyekhez sok hasonlót lehet találni, szóról szóra vallani; az a törvény pedig, mely lehetetlenséget kivánna, mindesetre rosz törvény lenne. A protestantismus érdeke és élete megkivájja, hogy a bécsi egyháztanács, ugy mint a jövő magyar ev. zsinat meggondolni hogy a vallás áldása és lényege nem holt íanformák uralkodásában, hanem a sziv tisztaságában keresendő, hogy nem az a jó keresztyén és lelkész, ki vakhitben a tanforma betűjére esküszik, hanem inkább az, ki Jézus egyszerű szeretettanát vallja és tanítja, Jézus magasztos életét leginkább megközelíti. Azon ev, felsőbbség pedig, melynek kedve volna, hatalmaskodási viszketegségében prot. hivatalnokot az eretnekség vádjával terhelni azért, mivel mindenbenegyet nem ért háromszázados hitvallá ával, azon prot. felsőbbség emlékezzék vissza, Pasohoud szavaira, ki mint a szabad protestantismus