Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-04-23 / 17. szám
Tizennegyedik évfolyam. 17, ^^^ Pest, április 23. 1871. PROTESTÁNS GYHAZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- és KIADÓHIVATAL : Mária- tea 10-ik szám, első emelet. ELOFIZETESI DIJ: HIRDETÉSEK DIJA: £ Helyben házhozhordással és Vidékre postai itül-J ^ hasábos petit sor többszöri beiktadéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizet- VTM* | hetni minden kir. postahivatalnál; helyben a < tasanal 5 k r ">egyszeriert 7 kr. sorja. ] kiadóhivatalban. t Bélyegdij külön 30 kr. Katholicisinus a protestantizmusban. M o 11 o: „Der Glaube besteht aber nicht etwa in der Annahme einer Anzahl von Dogmen, in der Zustimmung zu einem Inbegriffevon kirchenrechtlich festgestellten Lehrmeinungen. Das Kirchengebáude Eoms beruht auf den Grundmauern eines menschlichen Dogmensystems, und eben desshalb ist es jetzt dem Falle nahe gebracht. Der Glaube, der den wahren Christen macht, ist die freie innerliche Selbstbestimmung zum Guten, die aus lebendigen Vertrauen auf die erbarmende und heiligende Liebe Gottes eutspringt. Aus dieser Quelle fliesst alle religiöse und sittliche Ereibeit." Luther : Com. in ep. Pauli ad Gal. Sokan tudhatják már, hogy Schultz gráci evang. szabadelvű lelkész közelebbről tartott egyházi beszéde miatt a bécsi egyháztanács elégedetlenségét és haragját vonta magára. Az eset ritkasága miatt méltán kiváncsiak lehetünk milyen volt azon beszéd, mely még a protestantismus elveivel sem férhet össze, és melynek elitéltetése Bécsben elhatároztatott ? Schultz a kérdéses beszédben a hitről szónokolván, következő eszméket fejtette ki: Á hit alapja a reménynek és annak, mi láthatatlan, és igy keretébe nem tartozhatik az, mi érzéki, mi tény és mi abból következhetik. E szerint nem lehet szó a szent irás, a káté és a hitformula betűjébe helyezett hitről, hanem csak azon hitről, mely azok láthatatlan eszményi tartalmára vonatkozik. Továöbá az olyan hit sem való, melynek tárgya valami történelmi esemény, mint Jézus születése, cselekedete, halála, mindez a történelem Ítélőszéke, a tudomány vizsgálata elé tartozik A különféle vallások azonban, az eszményi világ helyébe épen az érzékit és láthatót teszik a hit tárgyává, és ily módon az eszményi világot a testi világ formáival töltik meg. A hivők olyan tételek megtartására köteleztetnek, melyekhez nem értenek, mindenütt a betűt hangsúlyozzák, nem a szellemet. É miatt a legjobb férfiak elpártolnak az egyháztól, mely még most is kövezi és keresztre fesziti prófétáit, mint évszázadok előtt tette, csak azon különbséggel, hogy ezelőtt feltűnő és nyilt uton, most alattomosan. A mit az egyházak hitnek neveznek, az nem hit, hanem betüszolgaság, az érzékiek cultusa, a szellem rabigája. Ha a vallást és hitet meg akarjuk menteni, szent kötelességünk az álarcot levonni azokról, kik hogy csalódásaikat eltitkolják, az „isten* menházába húzódtak. Schultz ily értelmű beszéde miatt a bécsi egyháztanács nevében Grunesch superintendens által felfüg; esztetett az egyházi szónoklatok tartásától. Ezen eljárás pedig alakilag, ugy mint tartalmilag tekintve, nagyon is emlékeztet a katholicismus szokott bánásmódjára más hivők irányában. Nincs az egész beszédben egy gcndolat sem, melyet protestáns ember el ne fogadhatna. Schultz ugy vélekedik, hogy a mit tudni lehet, nem kell hinni és azon álhit ellen polemizál, mely külső tényekre és a holt betűre vonatkozik, mondván, hogy a történelmi és az érzéki dolog nem a hit, hanem egyedül a tudomány és ismeret dolga lehet. Ez pedig tisztán protestáns gondolat, s ki ezt kárhoztatja, a protestantismus ellen vét ós a katholicismus tábora felé hajlik, hol a tudomány egészen kiküszöböltetik, és minden, még a legérzékibb, a leghihetetlenebb dolog is a hit tárgyává tétetik. De ezen Ítéletnek alakja is egészen megfelel azon Ítéleteknek és eljárásoknak, melyek Róma által különféle időkben alkalmaztattak. Róma nem igazolást, hanem szolgai alávetést követel. Midőn Aleander, Róma küldöttje a wormsi országgyűlésen megjelent, három óráig tartott 33
