Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-04-16 / 16. szám
jelen viszonyok rajzolását a lehető legrövidebben. Ezen feladat megoldása mily terhes felelősséggel és sokszer ti nehézséggel jár, mindenki megtudja mondani, ki Skóciában hosszabb vagy rövidebb időt tölteni s a nagyszerű szellemi mozgalmat, határtalan, jóltevő és mély vallásos életet bámulhatni szerencsés volt. De van néhány nagyon sötét folt is, mely ép oly nagy szomorúsággal tölti el a lelket. Épen ezéit távol attól, hogy csalhatatlanságot követelnék kutatásaim eredményének, őszintén megvallom, hogy néha ig azán nagy zavarban vagyok Ítéletem kimondásakor, s ezennel mindenkit felszólítok nyíltan, tartózkodás nélkül állításaim helytelenségét felfedezni, a mi nekem is, de kiváltkép az ügynek igen sokat használhat. A skót reformált egyház igazi, helyes ismerete sok jó gyümölcsöt teremhet Magyarországon, ha elfogultság nélkül állíttatik napvilágra, A mi, megvallom, igen nehéz feladat. Lássuk hát aj lenkort. i (Folytatása következik.) Könyvismertetés. Utasítás a földgömb ismertetésére és használatára, népiskolai t anitók' számára. Irta Göncy Pál. Pesten. KiadjaRáth Mór 1871. Göncy Pál egyike azon férfiaknak, kik a tudomány valamely szakára valódi benső hivatást érezve magukban, egyedül s kizárólag annak szentelik életöket. Ilyen szakember ha a gyakorlat terén szerzett magántapasztalait egy-egy könyvben nyilvánosság elé bocsátja, köszönettel tartozik neki nemcsak a közönség, mely ama tapasztalatokat saját tapasztalataihoz kapcsolva felette sokat tanul, hanem irodalmunk is, mely a valódi szakképezefct emberek közrehatása mellett emelkedhetik az európai többi cultur-népek irodalmának színvonalára. Göncy — tudvalevőleg—egész életében a paedagogiával foglalkozott; e téren működött előbb mint nevelő, majd mint tanár ; végre jelenleg mint ministeri tanácsos fáradozik egész odaadással a népnevelés előmozdítása és felvirágoztatása körül. Ennélfogva bizonyára nem mondunk meglepő dolgot, ha azt állítjuk, hogy valamint Göncy eddigi müvei, ugy a most előttünk fekvő is, valódi nyereség magukra a néptanítókra ugy, mint a paedagogiai irodalomra nézve. Ami szorosan a fencimzett könyvet illeti, erre vonatkozó megjegyzéseink a következőkben vonhatók össze : A könyvecske azok számára készült, a kik a földgömb, rajzban előterjesztett részleteit nem ismerik, s akik ennélfogva azt használni nem tudják. A módszer, melylyel szerző él acélból, hogy a járatlanokat a földgömb használatában tájékoztassa, oly népszerű, s e mellett oly eredeti, aminő valóban ritkítja párját. Ez állitásunk fényesen igazolva leend, ha miként mi, ugy a közönség is figyelmesen és ugy olvassa át e könyvecskét, mintha a dologról épen semmi vagy nagyon kevés fogalma lenne. Ami e munka tartalmát illeti, legelőször a papirgömbről van benne szó, s midőn ezt szerző két sorban megismertette, á<tér a földre, mely hogy szintén gömbalaku a legkézzelfoghatóbban bizonyítja be. Azután szól a földrészeiről, a föld tengelye és sarkából, az egyenlítő, a délvonal, a hosszúsági vonal, egyenközü- és szélességi körökről stb., s minderről a legérthetőbb modorban, s a mint látszik, azon elvet tartva folytonosan szem előtt: megmutatni és megértetni apapirföldgömbön egyes részt, és a meg mutatott s megértett részt átképzelte tni, alkalmazni a valóságra. Hogy a járatlanok útbaigazítása tekintetében mily eredeti, mily kézzelfogható módszerrel él a szerző, erre vonatkozólag elég legyen itt a sok közül csak egy példáját említeni föl mutatványkép : „Ha a földön meg akarnók az egyenlítő helyét keresni, — ez áll a 12-ik lapon — ugy egyenes vonalban délfelé kellene utaznunk. Ha például Budapestről akarna valaki a föld egyenlítőjéhez utazni, a legegyenesebb vonalban kellene haladnia dél felé. Át kellene menni Lacházán, Patajon, Solton, Gakován, Dályán, Bosniában Szvornikon, Dalmátországban Budnánál az idriai tengerre kellene szállnia, s Otrantót jobbra hagyva, át kellene haladnia a Jóniai tengeren, azután a Földközitengeren, s ennek Sydra öbléből, Hudiát jobbra hagyva lépne Afrikában Tripoli földére. E tartományon áthaladva, Szakna, Murzuk, TibesztitŐl jóval balra menne mindenütt a Szahara pusztán, Borgu tartományán, Vadra városától balra, Vadai tartományba, onnan még délfelé s azon a ponton állana meg, midőn Budapesttől épen 712V2 mértföldre jutott el," Végül még meg kell említenünk, hogy e könyvhöz egy a szerző által feltalált, papirkarika van mellékelve, melynek segélyével megmutathatni a földre képzelt (a gömbre reá rajzolt) minden kört: az egyenlítőt, a délvonalat, a szélessögi kört, nuek a segélyével meghatározhatni valamely hely fekvését, ugy szintén az évszakokat, a nappalt és az éjjek hosszát. Az elmondottak után — ugy hisszük — ajánlanunk is fölösleges Göncy fencimzett munkáját, miután oly kitűnő az, hogy a külföld hason munkáival is bátran kiállhatja a versenyt, s igy ajánlása teljesen fölösleges, (g.) BELFÖLD. A beregi ref. egyházmegyei események rövid vázlata az 1870/1 évről. Tisztelt olvasó! Nekem is azon kellene kezdeni értesítésem, hogy „már több ideje mióta várom, hogy egyházmegyénkből mikor találkozik arra hivatott egyén, ki annak mozgalmas eseményeit a nagy közönség tudomására hozni nem restelkedik, — holott ez kiválóan a jegyzői karnak lenne hivatásszerű kötelme !!",., 32*
