Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-04-16 / 16. szám

de ezeu már annyira elkoptatott exordiummal, megvallom, pironkodva csapnék fel vidéki levelezőül, s e mellett a különben is sok ingyen munkálaf tal terhelt jegyzői hi­vatalt sem akarnám sértegetni, annyival is inkább, mivel tudom, hogy itt a szerénység nem engedte őket felszó­lalni, nehogy a történt események közrehozatala alkal­mával a közlő saját személyét is kénytessék publicálni s még netalán hiu kérkedékenységgel s dicsvágyással rá­galmaztassék ; a miért is e bekopogtatót"zárjel közé he­lyezve, menjünk ad r e m. A lezajlott évben egyházmegyénk is mozgalmas napokat élt át. Ugyanis a mult évi helyrendező gyűlés alkalmával, akkori egyházmegyei tanácsbiró Kántor Sá­muel ur mint helyettesitett világi elnök a tisztújítás korszerű eszméjének elvéből kiindulva, javaslatba hozta a már 1864 év márciusi közgyűlésben is tárgyalt s ugyan akkor tettlegesen foganatosított, de időközben nem al­kalmazott e. m. tisztikarnak jövőre 3 évi időközökben leendő újból választatását, s indítványának sikeres ered­ményre juttathatása céljából ezúttal egyházmegyénknek benne helyzett bizalmát megköszönve, a nagy közönség méltányló elismerése mellett lemondott, s székének ujabb választás által történendő betöltésére nézve az egyház­megye intézkedését kérte. Ez indítványból folyólag Horváth István, Szabó Ká­roly, Átányi Dániel, Jászay Antal, Fehér váry József, Kovács János, Péchy Tamás, Morvay Pál tanácsbirák, s esperes Bakcsy László, mint szintén gyámpénztárnok Warga Pál, s világi jegyző Hunyady Béla, papi aljegyző Nagy Soma, s e. m. ügyvéd Kóródy Sándor, s végre a még csak e gyűlés folyama alatt főjegyzővé választott Peterdi Károly, e koreszmét egy) angulag pártolva, le­mondtak. E tömeges lemondás mint korszerű esemény a kép­viseleti közgyűlés tetszés nyilvánítása mellett elfogad­tatván, a részben hosszabb ideig szolgáltak sok oldalú érdemei, mint szintén a 3 évet be sem várt, de a kor igényeinek önzetlen készséggel hódolni kívánt kormányzó­testület minden egyes tagjainak a közügyekben kifejtett buzgalma hálás elismerés nyilvánítása által juta^aztat­ván, az egész karra nézve uj választás rendeltetett, az elnökségre vonatkozólag pedig, ez esemény ugy az egy­házkerületi közgyűléssel, a papi elnökség megválasztatása iránti rendelkezés végett közöltetni, mint szinte világi elnök, jelenbeu is távol lévő országgyűlési képviselő Bay Ferenc, s. gondnok urnák is tudomására juttatni hatá­roztatott. E határzat folytán nevezett s. gondnok ur az ap­ril 20—21-én tartott gyüléstinkre Írásban küldte meg lemondását, Ígérvén, miszerint „sz. vallásunk s e.-me­gyénk érdekei előmozdítására nézve, bár megszűnik is tisztviselője lenni, tehetségéhez képest mindent megtenni sírjáig meg nem szlinend", jelentvén egyszersmind, hogy e lemondását az egyházkerületi kormánynyal is közleni nem késlekedett. A 3 külön izben megválasztott s hiva­talát huzamos éveken keresztül oly hü buzgalommal folytatott s. gondnokunk részére jegyzőkönyvünkben köz­eli, mérés és köszönet nyilváníttatván, az e tárgyban már leérkezett egyházkerületi közgyűlés azon határzata ol­vasgatott, melyben az általunk felterjesztett végzésre válaszolólag kimondatik, miszerint „a 3 éves tisztújí­tás mind addig érvényre nem emeltethető, mig erre nézve a zsinat, mint illetékes legfőbb hatóság, nem in­tézkedik, azonban az esperes és s. gondnok lemondá­sát elfogadja, s az uj választás feletti intézkedést el­rendeli." Szabad legyen itt ismét zárjel közt elmondani, mit egy társaskörben hallottam. Ugyanis „az egyházkerü­leti kormányszéket esperesek és s.-gondnokok képez­vén, a midőn a restauratió elvét e törvényszék elfogad­ni hajlandó lenne, önmaga alatt vágná a fát, mivel e díszes hivatalt kevés kivétellel (!?) mindnyájan holtig óhajtanák viselhetni". Ez ugyan csak egyes egyéntől eredt rá fogás, de ha higgadtan megvizsgáljuk a már több egy­házmegye által sürgetett, nem csak, de életbe léptetett elvnek minduntalan a beláthatlan kétes jövőben létre­jövő legfőbb hatóság, a zsinat elé odázása s utalása, még is különös!? Nem állítom, hogy épen a 3 éves tisztújítás meg­állapítását eszközöljük, mert ez nagyon rövid idő­köz, s mint nálunk is a tapasztalás igazolja, az uj tisztikar megalakítása a 3 évnek egy harmadát, de sok­szor felét igénybe veszi, s szünet nélkül a szavazás be­szedése, s annak sikeres vagy sikertelen eredménye miatt történő gyülésezések nevetségesek, hanem igen, az is nevetséges, midőn az elnökséget egy 2-ik gyermekkort ért aggastyán, a közügy nagy hátrányára évtizedeken keresztül tehetetlen gyengeséggel kezeli, holott saját maga ismeri legjobban gyengélkedését, még sem mond le azon önző óhaj miatt, hogy sírjába is e hivatal kis érje. Véleményem szerint lehetne a superinte.ndentiák­nak, épen ugy mint a tractusoknak a korszerű eszméket a zsinatig is, annak jóváhagyása reményében elvben el­fogadni, p. a tisztújítást 6 vagy 10 évi időközre!!?? A 3 évi tisztújítás súlyát eléggé éreztük mi is, mennyiben a március, april, május, juni, juli, szept., nov. dec., tehác aug. ép, októbert kivéve, minden hóban gyűléseztünk, sőt júniusban két izben. Noha mindég ke­rült tárgyalni vall, hanem a fő cél a tisztikar megala­kithatása volt, s a mi legtei helőbb, a szavazatot nem adott egyházak 3 frt birságban marasztaltattak el, holott ez is sokak nézetével ellenkezik, állítván, miszerint jog­gyakorlatra valakit büntetés terhe alatt ösztönözni feles­leges, hanem az önként beküldött szavazatok többségi döntsön stb. A mi tisztikarunk kiegészíttetett ugyan elég korán ; de 3 tanácsbirákul választott egyén, névszerint Horváth István alispán, Péchy Tamás megyei főjegyző, halmos teendőik miatt el nem fogadhattak e megtiszteltetést, mint szintén volt esperes Bakcsy László ur sem, a miért is a megürült 3 sz k betöltését újból elrendelni kénytet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom