Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-04-16 / 16. szám

De hát inopportunus a hivők kezébe adni az egész hit épületéhez való kulcsot, a sarkalatos hitcikkelyt a mitől a többiek függnek kihirdetni? Itt egy örvény előtt állunk szédelegve , melyet előt'ünk julius 18-a tárt fel. Ki az ujabb határozatok roppant horderejét megakarja mérni, az hasonlitsa össze a zsinati határozat harmadik és negyedik fejezetét, s megfogja látni, minő rendszere van kidolgozva a legtökéletesebb világuralomnak s a papi diktátorának. A teljes hatalom van megadva a pápának az összes egyház és minden egyes ember felett, a mint azt a pápák VII. Gergely óta folyton igényelték s az Unam Sanctam bulla után számos bullákban ki is mondották, melyet aztán minden katholikusnak hinni és az életben elismerni kellett. Ez a hatalom korlátlan, számadásra nem vonható, büntethet kénye kedve szerént, mint III. Ince mondja, tőle fellsbezni nem lehet, az egy souverain önkény, mert a pápa VIII. Bonfiacius kifejezése szerént minden jogot keble szekrényében őriz. S minthogy most csalhatatlan is lett egy szócskával „orbi" (ilyenkor az egész egyháznak szól) bármely pillanatban alkothat tetszése szerint való hittételt. Ellenében nincs jog, nincs személyi vagy testületi szabadság, vagy mint a canonisták mondják : isten és a pápa itélő széke ugyanegy. Ez a román eredetű rendszer sohasem fog meghonosulni germán földön. Nem fogadhatom el azt, mint Keresztyén, mint theologus, mint történész, mint polgár. Nem mint keresztyén, mert nem egyeztethető össze az evangelium szellemével, Krisztus és az apostolok világos nyilatkozataival, a világ-uralmat akarja tán felállitani, melyet Krisztus visszautasított, a községek feletti uralmat akarja biztosítani magának, a mit Péter másoknak és maga magának megtiltott. Nem mint theologus, mert az egyház összes valódi hagyományaival áll ellentében. Nem mint történész, mert mint ilyen tudom, hogy a világuralomra való törekvés Európának mennyi vérébe került, egész országokat zavart fel és tiprott le, a régi egyház szép szerves alkotmányainak épületét lerombolta s az egyházban a legkeserűbb gyűlölséget létrehozta, szította, s állandóvá tette. S végre mint polgár utasítom vissza e tant, mert a pápai hatalomnak az államok és fejedelmek fölébe helyezése s a papság számára kiváltságolt helyzet követelése által végtelen bonyodalmat, káros ellenségeskedést idéz elő egyház és állam, papok és világiak közt. Mert nem titkolhatom el azon meggyőződésemet, hogy, ha e tan, a melynek következményéül lehet tekinteni a régi német birodalom felbomlását, a német nemzet katholikus részében gyökeret ver, okvetlen vesztét fogja előidézni a csak imént megalakult uj német birodalomnak. München, március 28. Dőllinger I. A müncheni érsek felelete. „Gergely, isten és az apostoli szék kegyelméből müncheni és freisingeni érsek, ő szentségének házi prálatusa és trónassistense stb. az érsekség tiszteletreméltó clerusáuak és összes híveinek üdvözlet és áldás az úrban! » Dr. Dőllinger káptalan- prépost és theologiai tanár folyó év márc. 29-dikén egy nyilatkozatot intézett hozzánk, melyben az átalános vatikáni zsinathoz és annak eddigi határozataihoz való álláspontját fejti ki, s e nyilatkozatot'ugyanazon időben az „Aug. Alig. Ztg"-nak is rendelkezése alá bocsátotta. Ezen közzététel arra kénysztrit bennünket, hogy érsekségünk clerusát és összes hívőit nyilvánosan figyelmeztessük azon főtévelyekre, melyek ezen iratban foglaltatnak, és annak szerzőjét, ha makacsul ragaszkodik állításaihoz, a kath. egyházból kiközösítsük. 1. A szerző azt kívánja, hogy engedtessék meg neki bebizonyitni egy püspökökből és theologusokból álló gyűlésben, miszerint a vatikáni zsinat hatodik ülésének hitelvi-decretumai sem a szent írásban, mint az a szent atyáktól értelmeztetett, — sem a hagyományokban, — annak valódi története szerint, — nem foglaltatnak, s hogy ez utóbbi meghamisittatott feltalált és felállított okmányok által, s hogy a nevezett decretumok ellenmondá sban állanak a régibb egyházi határozatokkal. De itt nem oly kérdésről van szó, mely fölött határozni kell, s épen azért gondosan megvizsgálandó volna. A dolog el van döntve ; egy átalános szabályszerűen összehívott, szabadon összegyűlt s az egyház feje által vezet ett zsinat még gondosabban átvizsgálta a római pápa elsőbbségéről szóló katholikus tant, formulázta azt és kimondta a határozatot. Minden katholikus keresztyén tudja most, hogy mit ad elő az egyház hinni. Az egyh., melynek örök időre való támogatását megígérte Jézus Krisztus, nem terjeszthet elénk mást hinni, mint a mit isten kinyilvánított. Ennek folytán ki ellene mond az egyháznak, ellene mond istennek. „Ki az egyházat nem hallgatja, az legyen előtted olyan, mint pogány vagy nyilvános bűnös." Máté 18, 17. 2. Szerző állítja, hogy itt „csakis tisztán történeti kérdésről van szó, melyet csakis azon rendelkezés alatt levő eszközök s azon szabályok szerint kell eldönteni és meghatározni, melyek minden történeti kutatásnál és fölfedezésnél, s igy minden történeti ténynél használtatnak." Ez által azonban a történeti nyomozás az egyház fölé helyeztetik s az egyháznak határozatai a történetíró ítélete és határozata által megváltoztathatnak, s igy mellőztetik az egyháznak istenileg rendelt tanitószéke s minden katholikus igazság alább helyeztetik. Ha a tudomány a katkolikus hitelvekhez hozzájárulna, s azt minden emberi eszközökkel bírálat alá venné, azok minden tüzpróbát kiállanának. De a hitetlenség tudománya az isten és nyilatkozványai, az egyház és hitelvek ellen lép föl: de ez nem fogja soha ledönteni azon sziklát, melyre az ur egyházát építette. (Máté 16, 18.) 3. Szerző állítja, hogy a mult évi julius 18-iki határozatok „összeegyeztethetlenek az európai államok alkotmányaival, különösen pedig a bajor alkotmánynyal,"