Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-03-19 / 12. szám

Tizennegyedik évfolyam. gpg 12, ^ Pest, március 19. 1871. PROTESTÁNS r SZERKESZTŐ- és KI ADÓHIYATAL: Mária-utca íu-ik szám, első emelet. ELOFIZETESI DIJ: Helyben házbozhordással és Vidékre postai kül-HIRDETÉSEK DIJA: , , , , Q í fw/T 4 hasábos petit sor többszöri beikta^ dessel felem 4 frt., egesz evre 8 frt. Előfizet- \ ^^ &

g ? eg

y

„eriért 7 k

r

. sorj

a

. , betni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Bólyegdij külön 30 kr. Sflr Negyedéves előfizetőinket figyelmeztetjük: szíveskedjenek mielébb intézkedni a lap tovább küldetése iránt, nehogy fenakadjon. Teljes példányok még mindig kaphatók. Az egyházi-reform alapeszméje. (Feleletül Szász Domokos a „Reform-egylet kérdéséhez" cimü cikksorozatára.) III Des Christenthums höchstes Ziel ist, dass der Mensch vernünftig, und der Yernunft höchster Triumph ist, dass der Mensch christlich werde. Hüffel. A physicai ugy, mint a szellemi világban a fejlődés rendesen alig észrevehető kezdetből indúl ki, halkan ás titokteljesen halad, rrig egyszerre csak teljes fényében egy uj, életteljes alkotás áll előttünk. Ez esetet látjuk a reformatió nagy művénél is. Az előbbi cikkemben megnevezett nagy férfiak reformeszméi korántsem hangzottak volt el minden eredmény nélkül; szellemi munkálkodások ugyan századokon keresztül nem mutatott tágasb körökre kiható eredményt, s társadalmi forradalmat előidézni nem birtak, de azért a hatalom által visszafojtott örök igazságok egyes nemesb szivekben annál mélyebb gyökeret vertek, s azok által annál nagyobb erővel foglaltak helyet a polgárisodás folyamában, mig végre a 16 dik század elején megjött az idő, midőn az elvetett magvak mind kikeltek és gazdag aratással jutalmaztak, A reformatió korszakot alkotó jelentősége nem csak a vallás, hanem általában a szellemi élet minden téréin nem annyira uj eszmék felszínre hozatalában, mint inkább abban állott, hogy a keresztyén emberiség kebelében mind elejétől fogva vitatott és megérlelt elveket az életbe átvinni, érvényre emelni és szentesiteni tudta. Siettette a dolgok e fordulatát a 16-ik században az, hogy a szellemekben más utón is nagy horderejű változások történtek. Az emberi elme általános megifjulása a classicai tanulmányok föléledése folytán, mely a vászonból készült papir és a nyomdászat feltalálása által mind szélesebb elterjedést nyert, egy egész osztály oly embereket támasztott, kik már akkor más valamit is tanultak volt, mint 'keresztet vetni és tűrni. Az uj szellem által lelkesülve és a sajtó mindeuhaíó fegyverével kezükben, erősebbnek érezték magokat, mint az önmaga iránt hitet vesztett egyház, mely az elmékben eszközölt változásokra nem ügyelve, még mindég a megszokott módon imponálni és parancsolni ak^rt. A rég készült mozgalomnak tehát ki kellett törni, ki is tört nem csak egy helyen, hanem a katholikus világ minden részeiben : Olaszországban, Németországban, Franciaországban, Angliában és Magyarországon ; kitört az öntudatra ébredt közszellem autonomiája nevében az egyház azon rendkívüli gyámkodása ellen, mely szerint mindenben,- ami a szellemet illeti, a világi ember, mintha lelke sem volna, a papra volt utalva : a pap helyette gondolkodott, helyette imádkozott, és mint minden lelki üdv letéteményese, a búcsúlevelekben utalványokat állított ki a földöntúli boldogságra. E hierarchiai túlkapások ellen irányult első sorban a reformatio működése; általánosan érzett szük ségnek akart megfelelni, és erre való jogosultságát a lelkiismereti szabadság örökérvényű törvényéből merítette, aminek Luther csak bibliai kifejezést adott, midőn müvét arra állította alapitottnak lenni, hogy 23