Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-02-19 / 8. szám

nyok rontották el annyira, hogy most népei egymás ellen fordulnak, s a birodalom másik felének épeu nem a hitványabb elemei azok, melyek akigázolhatat­lan zür-zavart megunva, egy életerős hatalom iránt kezdenek tilos rokonszenvet táplálni. Ha már ott a betegség kigyógyitására nem tudtak jobb szert kigon­dolni, mint a betegség eredeti okának visszahozását; ha a bámuló világot azzal lepik meg épen most, midőn az ultramontanismus hatalma szűkebb térre szorítko­zott a szivekben, mint valaha, hogy egy clericalis színe­zetű Jirecsek kormányt hivnak el a birodalom megmen­tésére : mi őszintén sajnáljuk a megfoghatatlan uj experimentatiót, mely a legszűkebb és legtehetetle­nebb érdeken kivül semmi mást ki nem elégit, ellen­kezőleg, minden mást érzékenyen sért. Avagy a tudo­mány, ipar, és átalában a haladás embereit fogja e lelkesítni oly közjogi állapot, melyben a clericalismus még mindig lehetséges ? Avagy az a clericalismus, mely minden bajainknak oka, most egyszerre minden bajainknak orvossága lett ? Ezt sem a nagy politiku­sok, sem az egyszerű, de józan eszű emberek el nem hihetik. Mi nem akarjuk feltenni, hogy a birodalom má­sik felében történt hátramenés minket is visszafelé kényszerithetne, s épen azért az uj miniszter nevének az ultramontanismussal kapcsolatba hozását egyelőre indokolatlannak tekintjük. Hogy az úgynevezett egyházpolitikai kérdések élénken foglalkoztatják a kedélyeket egész Európá­ban, azt a miniszter ur kétségenkivül legalább is oly jól tudja, mint mi. E kérdéseket a kath. államoknak még sehol sem sikerült megoldani, mert a belgiumi megoldás, melyet még egy évtized előtt is szerencsés­nek nevezett mindenki, mint most kitűnik, csak elna­polás volt, mely után a baj még fenyegetőbb alakban tűnik fel, mit azelőtt vala. Sőt nem tagadjuk, hogy a prot. államok közül is csak némelyek találtak ki al kalmas vivendi modust az egyház és állam között. El­ismerjük, hogy ennek oka a kérdés nehézségében van, — nem azért, mintha a megoldás eszméjét még nem sikerült volna kitalálni; hanem mivel a régi viszonyok erős érdekekkel szövődtek Össze, melyek ha igazság­talanok is észjogilag tekintve; de a békés fejlődés tör­vényei szerint egy bizonyos határig kiméletet igényel­hetnek. Eötvös kormányzása alatt e kérdések egyik évről a másikra halasztattak annyira, hogy halála után még azt sem tudjuk minő tervei voltak neki a megoldásra nézve. Az uj miniszter ur itt nem talál félben szakadt munkát, hanem magának kell kezdemé­nyeznie. Savanyu alma kétségen kivül, mely elébe tar­tatik ; de azért, ha csak nagyon hamar visszatérni nem akar csöndes auditóriumába, melyben nincs interpella­tió, kénytelen egész lélekkel beleharapni. Mert azt ne gondolja ő excellentiájajhogy az egyház-politikai kér­dések végkép elodázhatok! Csak halogathatok ; de már nem nagyon sokáig, és a halogatás épen nem kö­nyiti tisztázásokat. Ő excellentiája mint jó katholikus bizonyosan jobban ismeri mint én a jezsuitismus nagy ügyességét, mellyela függő kérdések szálait ugy össze tudja bonyolítni, ha ideje van rá, hogy a jó emberek alig tudják kigondolni a szétbontás módját. Megle­het ő is ugy fog gondolkozni, mint sokan honfitár­saink közül, kik látva hazánk elég számos bajait, nem akarják azokat a clericalis kérdés napirendre tű­zésével is szaporitni; de meg lehet győződve, hogy ezzel nem fog használni hazánk ügyének, nem keve­síti bajait, hanem inkább érintetlen őrzi azok fő for­rását. Mert ha egyszer bekövetkeznek ránk a nehéz idők, az ultramontanismus sietni fog maga hozni sző­nyegre a kérdést, épen akkor, midőn a nemzet más felé lesz elfoglalva, s ő egymaga döntheti el, termé­szetesen egészen a maga érdekében. Valamint más népek kényszerülve voltak e tárgyban intézkedni, ugy kényszerülve leszünk mi is. Valamint soha senkinek nem sikerült az ultramonta­nismussal becsületes egyezséget kötni, ugy nem fog sikerülni nekünk sem. Ne ámitsuk tehát magunkat lehetetlenségekkel, hanem lássunk munkához, mig el nem késünk! Nagy kár, hogy négy évi áldott békes­ségünket fel nem használtuk, s még nagyobb lesz, ha tovább is halogatunk. Ne gondolja a miniszter ur, hogy csak mi pro­testánsok sürgetjük az egyház-politikai kérdések tisz­tázását ! Ha ily gondolatai volnának, költségvetésének épen most kezdődött tárgyalásánál hihetőleg bő alkal­ma lesz az ellenkezőről meggyőződni. Tisztán fele­kezeti szempontból tekintve a dolgot, nekünk kevesebb érdekünk van benne, mint a mivelt és szabadelvű katholikusoknak; mert a kath. clerus privilegizált helyzete minket csak közvetve nyom, mint hazafiakat, mig amazok közvetlenül érzik nehéz kezeit. Mi protestánsok felekezeti szempontból az uj miniszter úrtól igen keveset kivánha'unk. Csak any­nyit, hogy 6 excellentiájának a mi egyházi ügyeinken való töprengés miatt még egy álmatlan éjszakája se legyen. Egyetlen aggodalom ne redőzze homlokát,

Next

/
Oldalképek
Tartalom