Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-08-28 / 34. szám

1049 1043 1049 szetre, a szervélettan az orvostudományra nagy fontossággal bir, mind a mivelt, mind a miveletlen egyiránt beláthatbatja. Ki ezen tudományok becsét tagadná, nemcsak, hogy miveletlennek, hanem bolondnak tartatnék. De a mivelttől megvárjuk,hogy minden tudományt, mint ilyet, becse szerint mérjen és ismerjen fel; megvárjuk tőle, hogy a történetet, hasonlitó nyelvészetet, theologiát az emberiségre való jelentőségükben épen oly mértékkel becsülje, mint a vegytant és természettant; megvárjuk, sőt kívánjuk tőle, hogy Ítélete oly érett legyen, miszerint a tudományos műveket szellemi termékeket becsülni képes legyen. A mivelt az által különbözik a miveletlen tői, hogy Ő maga tesz különbséget igaz tudomány és kérkedés között, és hogy megadja a tudomány férfiainak a tartozó tiszteletet. R é t h i P á 1. (Vége köv.) ref. segédlelkész. Könyvismertetés. Farkas József pesti reform, theol. tanár legújabb munkái. 1.) Elbe szélések a magyarországi protestáns egyház hitbajnokainak és vértanúinak életéből. Dr. F 1 i e d n e r T h. kaiserwerthi lelkész „Buch der Märtyrer" n y o m á n. — Ára 50 krajcár. 2) „Bibliai földrajz" iskolák és családok számára. „Biblische Geografie" nyolcadik kiadása nyomán. — Á r a 80 kr. Két munka fekszik előttem a fáradhatatlan, munkás, kitartó tanár Farkas Józseftől. Alig végezte be egyetemes egyháztörténetét, mely terjedelménél fogva sok idejét igénybe vette, most két ujabb munkával gazdagitá irodalmunkat. Ha magyar protestáns irodalmunknak akár tudományos akár népszerű ágát veszszük tekintetbe, oly szegénynek, oly kopárnak fog az feltűnni, hogy nyereségnek kell tekintenünk minden ujabb terméket. íróink száma aránylag nagyobb, mint olvasóinké, tudósaink sokkal többet dolgoznak, mint a mennyit világ elé bocsáthatnak a nagy részvétlenség miatt. Az elbeszélések a magyarországi prot. egyház hitbajnokainak és vértanúinak életéből nem az eredeti tudományos kutatás szempontjából érdemelnek figyelmet. Ez népszerű munka s célja közelebbről csak az, hogy prot. népünk tanulja megismerni dicső őseinek viselt dolgait. E célt Farkas ur eléri, mert e munkát önálló feldolgozásával, velős, népszerű nyelvezetével annyira eredetivé tette, hogy rajta semmi idegen zamatot észre venni nem lehet. Nem hiszem, hogy vallását igazán szerető prot. ember, ha e könyvecskét kezébe veszi, s prot. őseink szenvedését olvassa, fel ne buzduljon, s büszkeséggel ne tekintsen multunkra, s a mult időkön merengve, ne tanulja szeretni vallását, melynek vértanúi egykor vallásokért, legszentebb érzésükért, hitökért mindent készek voltak áldozni. E munka 161 lapból áll, negyedrétben. Tartalmazza a következő elbeszéléseket: 1) Farkas Józseftől egy önálló, vallásos melegségből fakadt népszerű előszót. 2) A vallás tisztitás első bajnokai Magyarországon. 3) Nikolai Fülöp és Gregori. 4) Perényi Péter és más hitvallók. 5) Dévai Biró Mátyás. 6) Szántai István, Sztárai Mihály, s több más reformátora Magyaróra zágnak. 7) Szegedi Kiss István. 8) Grengel Simon. 9) Az evangeliumi ref. gyülekezetek üldöztetése a bécsi békéig 1606-ig. 10) A magyarországi protestánsok üldöztetése az 1673 évig. 11) Számos magyar vértanú és hitvalló szenvedéseinek története 1674—1676-ig. E fejezetben le van irva Pozsonyban lett elitélése a protestáns leik észeknek,a berencsi börtönbe hurcoltatása, a komáromi, lipótvári fogságok, gályákra hurcoltatások, kiszabadulások stb. 12) Az eperjesi vérbiróság az 1687-ik évben, a protestánsok sok egyéb szenvedése I. Lipót alatt. 13) Krmann Dániel. 14) Bahil Mátyás evang. lelkész szenvedései. 15) Az üldözések megszűnése és a magyarországi evang. és református egyházak mai helyzete. A gazdag tartalomból mindenki láthatja, hogy a reformatio kezdetétől fogva minden korszakból van egy szép elbeszélés e kis munkában. — E könyvecskét minden prot. lelkész figyelmébe ajánlhatom,hogy terjeszszék népünk között. — Van e könyvecskéhez 4 fametszetü arckép csatolva, a Harsányi Istváné, Grengel Simoné, Sélyei Istváné és de Ruiter tengernagyé. A másik munka, melyet fentebb emiitettem, a bibliai földrajz. A biblia azon szent könyve a keresztyénségnek, melyből mint forrásból fakad mindaz fel, mit a keresztyének e könyv alapján hisznek és cselekesznek. 1800 év lefolyása alatt a különböző országokban sok mindenféle mű jelent meg, de olyan bizonyára nem, mely a könyvek könyvével, a bibliával, vetekedhetnék* E könyv oly régi, s mégis megtartá becsét, minden buzgó lélek áhitattal nyitja fel, hogy belőle kielégithesse lelki szükségét és vele megnyugtathassa magát. E könyvet különböző időben, más más nyelven, más szerzők, különféle viszonyok között irták, — ennélfogva, ha haszonnal akarjuk forgatni, szükségünk van oly commentárra, mely olvasásánál útba igazitson a homályos s talán első tekintetre érthetetlennek látszó helyeknél. — Szükséges először is egy jó bibliai földrajz. E tekintetben célszerű, ügyes berendezésénél fogva Farkas ur e munkája igazán hézagot pótol irodalmunkban; mivel nem csak népünk, de még az iskolákban a theologus is használhatja. Nyelvezete, érdekes leirásai nagyon ajánlják e kis munkát. Hogy nem puszta szó, mit e műről mondok álljon itt a sok szebbnél szebb leírásból egy hely: „A Kármel termékeny mezőnek vagy gyümölcsligetnek neveztetik, és valóban még ma is az ország legtermékenyebb vidékei közé tartozik. Forrásokban