Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-02-06 / 6. szám

185 186 a számokat is érdemes megtekintni a „békekötések" mellett! * Nőemaneipatio Pécsen. Közelebbről a pécsi tanitói testület felhivatott, hogy az iskolaszékbe képviselőt válaszszon, A tanitók a nő-tanitókat is szavazati joggal ruházták fel, s ezek is hozzá járultak a képviselő megválasztásához. De az iskolai székben zavar támadt e miatt, többen megtámadták a röktönzött nő-emanpatiót, mely a törvény ide vonatkozó intézkedésével is ellenkezik; többen védelmezték. A lelkes pécsi nők bizalmi iratot intéztek a nők jogának védőihez. * A „Reform" einiii lap pontos adatai. Nevezett lap felszámítja, hogy Erdélyben összesen 13 gimnázium van, s megnevez 12-öt. Ugy látszik épen a nagyszerű prot. gymnaziumokról nincs tudomása, vagy tán le contemnálja őket; pedig tán azok volnának Erdélyben a legtekintélyesebbek. Csak a n.-enyedi ref. gimnázium népessége körül-belől felét teszi az ő 13 gimnaziuma népességének, s ezen kivül a reformátusoknak ott még öt fő- és egy algimnáziumok van, s az unitáriusok és evangelicusok is rendelkeznek nehánynyal. Minket szegény fejünket, a hol csak lehet, örömest kifelednek, s főként arról nem akarnak tudomást venni, hogy Erdélyben a három prot. felekezet száma a katholikusokét háromszorosan múlja feljül. * Pest városa iskolai bizottsága a real-iskolai tanárokat és tanulókat felmentette a pápista körmeneteken való megjelenés kötelezettsége alól. * Jáky Ferenc ur a „M-Á"-ban ügyesen tréfál a Thalmud „sok bolondos tanai és állitásai" fölött. Biz azok nagyon bolondosok az igaz; de az is igaz, hogy a pápa theologusai még a görög mythologiához sem jártak szorgalmasabban leckére, mint a Thalmudhoz. * Egy nagyszerű végrendelet! Az isteni gondviselés minden korban támasztott egyházunknak nagy fiakat, kik jótékonyságban méltán egész Európa előtt tündökölhettek volna. Épen lapunk bezártakor érkezett távirat Ft. Török Pál püspök úrhoz, hogy Balassa Antal K. Nyéken jan. 30-án meghalt, a pesti és pápai ref. főiskolákra hagyta minden vagyonát. Névszerint a pestire k. nyéki szép birtokát és egy 45,000 frtos házat Budán ; a pápaira pedig bodméri öszszes birtokát. A prot. egyház hálája viraszszon az elhunyt derék ember hamvai fölött ! TÁRCA. Előszó Celíler ur emlékiratához. Még egyszer és utoljára kénytelenek vagyunk olvasóinkat Celder ur viselt dolgaival foglalkoztatni. Végre egy félév múlva megérkezett emlékiratának vége is, s az egész, terjedelmére nézve az én cikksorozatomat kétszer vagy háromszor is felülmúlja. A szerkesztő e miatt nem akarta kiadni, mert nem tartotta helyesnek, hogy egy egész könyvre való munka jelenjék meg lapban, s e szándékában tekintélyes férfiak is megerősítették; de végre mégis engedett az én kéréseimnek, s a közlést ezennel megkezdjük. Én azért óhajtottam kiadatását, mert mindenki tudja, minő szoros viszonyban állok mind a lappal, mind Ballagival, s ennél fogva igen nehéznek tartottam, hogy ue jelenjék meg valami, a mi ellenem Íratott. Másfelől aziránt sem élek többé kétségben, hogy sok embert nem csak az argumentumok határoznak el, hanem sok mindenféle érdekek, melyek közt legerősebb az, hogy tévedését, amig csak valamennyire védelmezhető álláspontot foglalhat el vele, nem szokta bevallani. Milyen jó argumentumot lehetett volna már faragni C ur mellett abból, hogy a Prot, lap nem merte kiadni a »csudatévő missionarius" cáfolatát! Néhány rövid megjegyzést itt-amott tenni fogok 0 ur állításaira; de átalában véve most is ép oly engedékeny leszek ügyében, mint cikksorozatom Írásakor. Akkor senkinek állítását ellenében fel nem használtam, csak saját vallomásait, ipelyek vagy nyomtatásban megjelentek, vagy kéziratban ma is kezeim közt vannak. Most még ennél is tovább megyek, s kimondom, hogy a végén még egyszer pontokra szedem a nagy férfiú bünlajstromát, de csak annyit használok fel ellene, amennyit ezen emlékiratban is bevall. Hiszem, hogy az is elég lesz arra, hogy — nem is említve a becsületesség, okosság, sat. szempontját — egyenesen csak a törvényesség szempontjából elitéltessék. Állításainak legnagyobb részére nem teszek észrevételt, részint mivel eléggé illustraltam cikksorozatomban (megjelent az 18G9-ik prot. lap 29 s köv. számaiban), részint, mivel nem tartozik a dolog lényegére. Azon néhány adatra, mit másoktól vettem, cikksorozatomban is kijelentettem, hogy semmi vádat nem alapitok, s nem is alapítottam. Ezeket tehát szükségtelen is volt 0 urnák tagadni; mindazálta ha tagadja, legyen neki igaza. Bőven elég ellene nem csak az, mit valaha irt, hanem már az is, amit jelen emlékiratában elismer. Ezeket előre bocsátva : hadd jöjjön már az emlékirat. Kovács Albert. 12* 4