Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-12-18 / 50. szám

1575 704 16t S ide ... . Ha az ember jól megnézi, ugy találja, hogy minden embernek megvan a maga saját vallása és istennek meg kell elégedni a mi szegényes tiszteletünkkel, felette nagy jóságából; mert annak tökéletes embernek kellene lenni, a ki istent ugy tisztelné, a mint ő hozzá méltó. Legyünk békeségben Én nem birom elképzelni, mikép merészel egy pap, szivében gyűlölettel, megállani azon katedrában, a honnan csak egyedül a szeretetet volna szabad hangoztatni. Hirdessetek szeretetet, igy szeretetet fogtok szerezni." És záradékul még egyet. Pál apostolról mondatik az apostolok cselekedetének utólsó versében : tanitá az Isten országát minden vidámsággal. Boldog azon tanitó, a ki ugyanezt mondhatja önmagáról. A mint nincs egy nagy művész sem a ki ne örvendene a maga müvének és a mint nem gondolható egy nagy költő sem, a ki egész odaadással ne függne hivatásán, ugy nem képzelhetünk egy vallástanitót sem áldással működhetni, a* ki békétlenséggel és borús kedélylyel jelenik meg gyermekei előtt. Csak lelkesedés ébreszt lelkesedést. Kedv nélkül nincs áldás. „Inkább szeretem a keresztyénség nélküli életet, mint az élet nélkül való keresztyénséget mondja Weber. És te immár tanitsd Pál spostolként az isten igéjét szakadatlanul és minden vidámsággal. Kovács Lajos. „Protestáns egyházi beszédtár." Évnegyedenként egy-egy kötetben megjelenő s az egyházi év minden innep- s vasárnapjára szóló beszédgyiijtemény, szerkesztésével és kiadásával lepte meg a prot. közönséget Margócsi József irsai ev. lelkész, s a Pest megyei esperesség aljegyzője. Rég óhajtott és várt vállalat, melynek jövője az anyagi pártfogástól, áldása a közreműködők műkincseitől várható. Ez utóbbit reménylenünk az, első kötet följogosít, a mennyiben egyházunk szónokai egyik fő bajnokát Székácsot, a munkatársak sorában találjuk. Az ismertetés szük kerete nem követeli, sőt nem is engedi, hogy akár az irány bírálásába, akár egyes beszédek részletes boncolásába, mélyebben ereszkedjünk ; csak is rövid átnézetét, itt ott teendő megjegyzésekkel, szándékunk e lapok olvasóival közölni. „Az egyházi uj év kedvező alkalom" tárgyú beszéd az első e kötetben, a szerkesztőtől, ugyan ettől van még egy: „Örök f a r s a n g." Az első sikerültebbnek mondható, mind alakra mind tartalomra. Keresztény ihlettséggel és lelkipásztori buzgósággal bátorít : hogy álmainkból felserkenjünk, hogy elvessük a sötétségnek cselekedeteit, s hogy felöltözzünk a világossághoz illő öltözetbe. — Ez után Haan Lajos b. csabai evang. lelkész két beszéde következik : „A vallásos házi neve 1 é s r ő l"|és „ég és föld elmúlna k, de az én beszédim semmiképen el nem muln ak." Ezek a leggyöngébb müvek az egész gyűjteményben, s csodálkozunk a szerkesztőn, hogy számukra tért engedett, ha csak nem azon elvből indult ki, opposita juxta se posita magis elucescunt. Például azon alapigéből: hogy mindnyájan egyenlőképen ós egy szájjal dicsérjék az istent és a mi Urunk Jézus Krisztusnak atyját, kivonja : a vallásos házi nevelés módját és áldásait, s ekkép tárgyalja : a házi vallásos nevelésmódhoz tartozik először is az, ha a szülők arról gondoskodnak, hogy gyermekeik az iskolában (!) kellő vallásos nevelésben részesüljenek, hogy gyermekeik jelenlétében a vallásról, a templomról, a szentségekről, a vallások szolgáiról, gúnyosan ne beszéljenek (tehát jelen nem létükben tehetik ezt.) De különösen őrizzék gyermekeiket a rosz cseléddel való társalkodástól. Ily pongyola naiv, és keresztény ihlettség nélküli beszéd a második is, a melynek első része a világtörténelem rövid vázlata, második része pedig földrajz, csak az „U rn a k beszédei" sehol. Annál jobban esik elolvasnunk az ezek után következő beszédet. „A hűség, Krisztus szolgájának fő jellemvonása." Sárkány Sámuel pilisi lelkész s pestmegyei esperestől. Gyönyörű beszéd, a legjobbak egyike. Alapigén nyugvó, az elosztás rendes, a kidolgozás kenetteljes, irálya egyszerű de igen szép. A Krisztus szolgája legyen hiv: mesteréhez, nyájához és önmagához. — „Azur közel vagyon!" Győry Vilmos orosházai lelkésztől. Ugyan ettől van több, nevezetesen: „Vajha minden karácsony inneplő hasonló lenne az ő szivében abethlemi pásztorokhoz. „Nem mondja meg azt a bölcső. Hogy milyen lesz a j ö ve n d ő." „Ezek a bölcsek, igazán bölcse k." Mind meg anynyi csinos beszéd, szép képekkel, költői episodokkal, hatásra számolva. Győry költészete elvitázhatlan, vajha az egyházi költészetet mélyebben tanulmányozná, melynek természete egészen más, mint a beszélyeké és regényeké. A szónoklat, nem egyedül költészet, s a hasonlatok, képek nem döntő bizonyítékok. Hat beszédjét ösmerjük, de mind a hatban anya és csecsemő szerepel, s „az ur közel vagyon" címűben egy egész rósz abból áll, hogy örvendezzünk az ur közellétének, mert a csecsemő örül anyja karján. „Az első karácsonyképe" TrsztyenszkyGyula, nagy-geresdi ev. lelkész alsó-soproni egyházmegye esperesétől. Feltünteti a mezőt, hol az örömhír tudtul adva lett, a j á s z o 11, hol az istenember született és az imádó közönséget, „mely tisztességet tenni megy. A mező arra tanit: hogy Isten mindenütt feltalálható, Isten imádása helyhez nincs kötve. A szegény jászol, hogy az ember valódi értékét, be-