Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-12-11 / 49. szám

1532 1604t hogy ne lássanak szemekkel, ne halljanak fülekkel és ne értsenek szivekkel! Sokan lesznek bizonyára, kik lelki elfásultsxgukban bevonatni hagyják magokat az iszappal; de semmi kétségünk nem lehet, hogy ama tizedrész sem fog hiányozni, melyben lészen az elevenség, a szent mag! S kérdem: hol találnak megmenekvést, hogy ama sötét áramlat őket is el ne sodorja ? Talán nálunk ? Hiszen, igy csak börtönt cserélne ama lelki rab ! Oh ez szabadság után áhitozik, s ha nem akarjuk, hogy az ilyen üdv után sóvárgó szegény emberek ég és föld között függjenek, scylla és charildis közt tévelyegjenek : mulhatlanul hallgatnunk kell esdő szaváikra, s midőn a vallás dolgaiban kétségeskedve igy szólanak hozzánk a hajdani Archimdeessel: dóg iloi nőv arto ? akkor nekünk nem szabad a merev hitcikkek járma alatt nyögő protestantismusra mutatnunk, mert ott többé aligha szereznének magunknak nem hogy Archimedesi földet mozgató erőt, hanem csak egy mustár magnyi hegyet helyéből kimozgató hitet is! hanem rá kell mutatnunk a szabad keresztyén vallásra, mely elhányta mankóit, széttépte járszalagát, a vallásra , mely a Krisztusba vetett hiten mint alapon felállíttatott, a reformatio szülte szabad elvek, mint meg annyi erős oszlop által tetemesen erősbült, de melyet a népek egyetemének szivében állandóan s kiirthat) anul meggyökereztetni a mai kor munkája, a mi legszebb feladatunk ! Ha századunkban — mely a jog-és vallás-egyenlőség korának oly büszkén nevezi magát — katho likus, felekezeti casinók alakulnak, nyiltan bevallva: önnön dicsőségük romjainak megmentésére ; — sub rosa s subintellectualiter pedig a mi erősségünk ós negyedfél százados, irigyelt bástyáink agyon bombázására : mért ne volna szabad nel ünk is szint vallani egy kissé s Péter ap. szavai szerint; ami elméinknek derekait felö vedzeni(l.r.l3. v.) mért ne volna szabad, sőt szükséges vigyázóknak lennünk, mint amaz öt eszes szüzek,hogy olajunk el ne fogyjon, lámpánk ki ne aludjék ? Társuljunk azért mi is minél szorosabban, s — nem ugyan activ rombolási erővel, mint a mely hozzánk nem illenék, — hanem Krisztus tudományának szabad s szeiid szellemével, mint hozzánk illő fegyverrel igyekezzünk diadalt aratni. Tegyük vallásunkat minden kitelhető módon oly vonzóvá, oly szívre és erkölcsre hatóvá, hogy midőn, az őt eddig fedő nymbust, a szabadságot némileg eltakaró merev hitcikkek vastag fátyolát az idők folyamában róla apránként leszedjük : ne a tél letarlott, puszta képe maradjon ott, hanem a tavaszi megifjult, ködéitől megszabadult természet tűnjék elő minden ragyogó disze, kelleme és pompájával! Igaz, hogy a mi ily nemű munkánk, mely által prot. vallásunkban uj s virágzó tavaszt akarunk elő varázsolni, csak csekély kísérlet, s alig feltűnő munka lesz az ellentábor gygási műveleteihez képest; de ébresszen bennünket buzgalomra s tetterőre annak tudata, hogy mily sok eredményt képes felmutatni a hangyák ós méhek szorgalma, melyeknél a — muuka nem kötelességszerű, hanem kedvvel és örömmel űzetik. Ha a mit akarunk : igazán akarjuk ; hi a mit cselekszünk : örömmel cselekeszszük s nun quam dormitabit ríomerus: ne féljünk a vallásos reactiótól s annak minden cselszövényeitől, mert csekély munkánk nagyobb eredménynyel fogjutalma-ni bennünket sem mint azt reménylenénk ! Gr u 11 a c avat lapidem non vised saepe cadendo! Szegszárd nov. 30. 1870. Borzsák Endre, reform, s. lelkész. Tudomány és élei. Mig a tudomány csak egyes szakértők és miveltek kizárólagos sajátja, és a nagy közönség, a nép előtt még főbb vonásaiban és eredményeiben is teljesen ismeretlen : addig haszna és áldása nem válkatik még általánossá és duasá. Csak ha az egyesek tudománya, mint a felkelő, fénylő napsugára a legalsóbb népréteget is átvilágítja, csak akkor fognak annak gazdag gyümölcsei az életben is mutatkozni. Nem sokat használt p. o. több tudományos fő nézete és Könyves Kálmán király Ítélete is, hogy boszorkányok nincsenek, a nép eléggé felvilágosodva nem lévén, azért a boszorkányokbani hit folyvást divatozott, még 1783-ban és pedig prot. földön végeztetett ki az utolsó boszorkány. Vagy, ki tagadna napjainkban a természettudományok és a vegyészet roppant haladását, de — gyakorlati hasznát csak akkor fogjuk szemlélhetni, ha tudományos vívmányai nem csak az egyes tudósok és nagyobb könyvtárak diszei, hane.n legalább a főbb tételekben és a gyakorlati oldalról a nép által is ismertetnek és alkalmaztatnak az élet különféle viszonyaira. A tudomány előharcosa az életnek.