Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)
1870-11-06 / 44. szám
1393 felügyelhessen az egyház érdekeire s fentarthassa annak tekintélyét. „Az olasz és külföldi praelatusok, bibornokok, püspökök és mindea egyházi rendek az egyház legfőbb fejének székhelyén teljes immunitást élveznek, akár zsinatra, akár más indokból hivatnak egybe. „A szent-szék szabadon és akadálytalanul közlekedhetik benn, mint kifelé a hatalmasságokkal s a clérussal. — Rendelkezésére külön posta- és távirda-szolgálat bocsáttatik. » A külhatalmak képviselői a szentszék mellett tökéletes szabadságot élveznek, mint bármely más souverain udvarnál. A pápai legátusok és kiküldöttek oly bánásmódban részesülnek, mint a külhatalmak követei; „A pápa és az egyház a szentszék tartózkodás1 helyén korlátlan szabadságot élvez minden személyes és zsinati intézkedések közzétételére nézve; hogy igy minden confüetus elkerültessék az állam és az egyház között. „A pápa minden időben a legszabadabban utazhat ugy benn mint külföldön. Olaszország ugy fogja őt tekinteni, mint idegen fejedelmet s mint olyan fog tekintetni és tiszteltetni az egész országban. „0 szentsége és udvara ellátásáról Olaszország fog gondoskodni, ugyanez vállalja át az eddig kötött pápai adósságokat is, „A kath. világ s a hatalmak megnyugtatására Olaszország kész biztositani az egyház szabadságát s a pápa függetlenségét, és nemzetközi szerződéssel szentesíteni azt." Említsünk meg az apró hírekből is : Modenában nagy népgyűlés volt, mely bizalmatlanságát fejezte ki a minisztérium iránt a pápának adott engedményekért; a népgyűlés az állam romlását látja annak a katholicismussal való egyesülésében és elhatározá, hogy felszólítja a parlamentet az engedmények megsemmisítésére. — Valóban egy kicsit furcsán is fog kinézni két ellensé ges fejedelem egy országban, mint két dudás egy csárdában! Az olasz kormány a jezsuitáktól megvonta a tanítási jogot. Egy Rómában, nov. 2-án kelt távirat szerint a pápa jegyzéket intézett külképviselőihez,' melyben Róma megszállása fölött panaszkodik, és azt sejteti, hogy kénytelen lesz Rómából távozni. Egy bécsi távirat szerint, mely aligha hiteles, Thiers azt irta a pápának, hogy ügyét az udvaroknál sikeresen képvisel te. Mindenütt jóakaratot talált a pápa világi hatalma iránt. Csak legyen kitartó a béke megkötéséig. Sokkal valószínűbb, mit az „A. A. Zíg"-nak írnak Brüsselből, hogy Rómában kiadatott a parancs a francia papságnak, hogy Napoleon visszahelyezése mellett agitaljon, mert Napoleon megígérte a pápának, hogy ha újból trónra jut, első kötelességének ismeri a pápa világi hatalmának helyreállítását. 1394 Végül jelezzük, hogy hivatalosan megerősíttetik azon régebb közlött, de a clericalisok által kétségbe vont hir, hogy a franczia kormány a szeptemberi conventiot megszűntnek nyilvánította. * A bonni katholikus theol. tanárokról irják, hogy az eléjök terjesztett püspöki téritvényt, melyszerint kötelezik magokat, hogy a csalhatatlanság és a Syllabus tanát elfogadják és tanítják, először mindnyájan visszautasitatták ; de utólagosan mégis aláírták néhányan, mig a nagyobb rész most is határozottan megtagadja az aláírást. * Hogy a bázeli püspök rövid idő alatt összeütközésbe fog jőni a világi hatalommal és saját hiveive, azt már régibb közleményeinkből sejthették olvasóink. Közelebbről kijelentette a püspök ur az b argaui kantoni kormánynak, kogy ő az egyházmegyei hatóság inegkérgezése nélkül, melylyel pedig szerződés szerint tartoznék papdövcldét fog megnyitni. Ez ellen mint a 'f„ Schweizerbote" jelenti, a kormány komolyan tiltakozni fog azon hozzáadással, hogy a püspök szerződésszegése állását is kérdésessé tette. * Darmstadt. Ismeretes dolog, hogy a német prot. egyház alkotmánya sok tekintetben eltért a protestantismus alapelveitől, néhol egész azon határig, hogy a pápafejedelmet fejedelempápával cserélte feL E miatt már egy pár század óta állandó az egyház küzdelme a tejedolemmel. Az ujabb időben a fejedelmek kénytelenek voltak több engedményt tenni, s most a hessen-darmstadti fejedelemségből jelenthetjük örömmel, hogy a kormánylap egy fejedelmi nyilatkozatot tesz közzé, mely egy presbyteri és synodusi szerkezet tervezetét foglalja magában s a belügyminisztériumot megbízza, hogy a szerkezetben foglalt meg határozások szerént intézkedéseket tegyen az ideiglenesen alkotandó egyházközség választásaira és egy synodus alkotására, hogy ez a rendkívüli tartományi synodusra tagokat válaszszon, kik az egyház szerkezet tervezetéről véleményt terjeszszenek elő. (H. I.) Az indus reformátor Angliában. E lapok is megemlékeztek már az indus reformátor B a b o o Keshub Chunder Senről, kit mély vallásos érzés és áthatottság jellemez, kinek reformáló tevékenységében sok rokon elem van a keresztyén vallás alapelveive, ismét visszatért a Ganges partjaira, miután huzamosabb időt töltött Londonban, hol az angol életet és főleg vallásos szellemet igyekezett tanulmányozni. — Kedves emlékkel tér haza, mert az angol vallásos körökben és egyházi egyének részéről a legmelegebb fogadtatásban részesült. Annyi meghívásnak kellett eleget tennie, hogy egészsége igen érzékenyen szenvedett a sok beszéd, izga-i