Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-10-09 / 40. szám

Tizenharmadik évfolyam. ggg 4Q. tffe Pest, október 9.1870 PROTESTÁNS LáP, SZERKESZTŐ- és KIADÓHIVATAL : A lipót- és szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESI DIJ: Helyben házhozhordással és Vidékre postai Küldéssel félévre á frt., egész évre 8 frt. Előfizet- ; hetni minden kir. postahivatalnál; helyben a | kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. Bélyegdij külön 30 kr. gf Kik negyedévre fizettek elö, megrendelésük megújítására kéretnek. Várady Gábor beszéde, melyet a in. szigeti lyceuui meg nyitásakor mondott A szigeti iskolára nézve a^ uj tanév megnyitása nagyobb jelentősége volt a szokottnál, mert tizenegy év óta most tartatott először nyilvánosan ezen ünnepély. Isteni tisztelet végeztével Várady Gábor az iskola főgondnoka a következő beszédet intézte az ifjúsághoz és tanári karhoz : Kedves itju barátim ! Tisztelt tanuló ifjúság ! Őszinte örömmel üdvözlöm Önöket ugy a magam, mint a nevelésügy minden barátjának nevében, e jeleniskolai év küszöbén is. Örömm 1 üdvözlöm Önöket, mint a kik ismét egybe sereglettek, hogy ismereteiket ujabb ismeretekkel, a társadalom 8 a haza közös kincsét ujabb tőkével öreghitsék, gazdagítsák. Kívánom Önöknek, hogy a megujult erő, a melylyel Önök körünkben megjelentek, soha ne lankadjon a nap alkonyán. De ha mégis meglankadna az erő egyszer másszor : óhajtóm, hogy kétszerezve adja vissza Önöknek az éj nyugalma azt, a mit elvett a nap munkássága. Lelkemből óhajtóm, hogy Önök bírjanak teljes tudatával, ismeretével azon ténynek, hogy Önök homokhordó napszámosai a társadalomnak, a hazának, még pedig azon kötelességgel, hogy fokról fokra, napról napra mind inkább szaporítsák a tudomány nyújtotta kincseiket és ezzel szoporitsák a haza közös vagyonát, az általános miveltséget, a mely nélkül nincs szabadság; szabadság nélkül pedig nincs valódi jólét. És ha Önök ezen ismeretöket a tiszta meggyőződés fokára emelendik : ugy és akkor nyugodtak lehetnek szüleik, tanáraik, megnyugtatva leszünk mindnyájan, mert a nevelés s a közművelődés terén való előhaladásuk és a bizonyos jó siker kiinaradhatlan, mert Önök nem lesznek többé csupán tanítványok, hanem a tanároknak egyszersind segédeikké válandnak, hogy egyesült erővel támogassák őket a közös cél kikiizdésében, a közös feladat megoldásában. E meggyőződés hatalmával kifejtendik Önök magok között a jól értelmezett testületi szellemet s ennek erejével gyakorolni és fenn fogják tartani a legerősb, mert legbiztosabb, fegyelmet. Azt a fegyelmet, a melynél fogva buzdítani, ösztönözni fogják a hanyagokat, a hátrálókat; biztatni, bátorítani a gyengéket, a csüggedőket és kirekeszteni, sőt a megvetés fegyvereivel sújtani azokat, a kik javithatlanok s az előhaladásnak, a nemes törekvésnek ellenségei. Hidjék el Önök, ifju barátim, hogy ez legkönynyebb, legegyenesebb útja az előhaladásnak, sőt azt mondhatnám, hogy legjobb, ha nem egyetlen kulcsa is az üdvös siker biztosításának. Kérem Önöket, ifju barátim, véssék ezt mélyen szivökbe. Önök pedig tisztelt Tanár urak, fo (adják hálás köszönetünket a múltért, orős bizalmunkat a jövőre. Hisz iskolánk gyermek-növendékeinek, ifjaink törekvése, jövő boldogsága, a szülék álma, reménye, várakozása, mindez az Önök kezében volt és van. Önök e drága kincseket, e hitbizományt hűségesen megőrizték a múltban és meg vagyunk győződve, hogy hiven megőrzendik, sőt öregbitendik ezeket a jövőben is. De e meggyőződésünk szülte örömérzetnek van egy árny foltja is: a/.on tudatnak, hogy a díjazás, az anyagi csekély jutalom semmi arányban nem áll azon 80